Zakariás Zoltán ígéri, kiemelt prioritásként fogja kezelni a magyar orvosképzés ügyét
Fotó: EMSZ sajtóiroda
„Most meg tudjuk mutatni, hogy együtt erőt tudunk képviselni, kisebbségi sorsunk ellenére” – összegezte a december 6-i parlamenti választások óriásinak tartott tétjét, a közös magyar lista révén teremtett lehetőséget a Krónikának adott interjúban Zakariás Zoltán képviselőjelölt. Az RMDSZ-listára az Erdélyi Magyar Szövetség – azon belül az Erdélyi Magyar Néppárt – által delegált Hargita megyei politikus szerint felelős hozzáállással, a kölcsönös tisztelet és szakmaiság jegyében minden szinten együtt lehet dolgozni.
2020. november 27., 13:032020. november 27., 13:03
2020. december 06., 08:282020. december 06., 08:28
– Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és az RMDSZ közötti megállapodás értelmében Hargita megyében kapott befutó helyet a jelöltlistán. Milyen tapasztalatokat szerzett a korteshadjárat során, tudtak-e közösen kampányolni az RMDSZ-es politikusokkal?
– Rendhagyó kampányban veszünk részt. A járványhelyzet miatt korlátozottak a választópolgárokkal való kapcsolattartás lehetőségei, nem lehet lakossági fórumokat szervezni, kevésbé tudunk közvetlen módon szólni az emberekhez. A kampány áttevődött az online térbe és a médiába. Mi mégis járjuk a vidéket, találkozunk polgármesterekkel, helyi önkormányzati képviselőkkel, egyházi képviselőkkel, intézményvezetőkkel, elmondjuk nekik az üzeneteinket, és megkérjük, hogy közvetítsék kisebb-nagyobb közösségeikhez. Mi, jelöltek, együtt járunk, és közösen fogalmazzuk meg az összefogás fontosságát, az idei parlamenti választás óriási tétjét a magyarság szempontjából, ezenkívül bátorító üzeneteket fogalmazunk meg a járványhelyzet okozta elbizonytalanodás ellensúlyozására.
Ezt a fellépést csak a magyar képviselők tudják és fogják biztosítani. A településeink és közösségeink érdekeit, a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutást csak a saját képviselőink fogják kijárni, a magyar polgármestereket csak a magyar képviselők fogják segíteni a bukaresti közigazgatási útvesztőben. Ezért nem mindegy, hogy hányan kerülünk be.
Ami a járvánnyal kapcsolatos elbizonytalanodást illeti, azt kell mindenkinek megértenie és feldolgoznia magában, hogy a szavazás rövid ideje alatt, a biztonsági intézkedések miatt nincs kiemelkedő veszély, és emiatt nem éri meg elszalasztani a lehetőséget. Összegezve: a választásokat megtartják, a parlamenti helyeket betöltik velünk vagy nélkülünk. A következő négy évben annyit fogunk tudni elérni, amilyen erőt most, december 6-án felmutatunk.
– Mekkora hatással lesz az EMSZ és az RMDSZ közötti összefogás a romániai magyar választókra? Milyen mértékben sikerül mozgósítani a szavazókat a megállapodás nyomán?
– Az összefogás igénye évek óta minden felmérésben kiemelkedően megjelent. A most megkötött országos keretmegállapodás valós összefogás alapjait biztosítja, amelyben mindenki részt vesz, és amelyben mindenki saját közösségének érdekében tevékenykedhet. A megyei és helyi vezetőkön múlik, hogy ebből a mindennapokban mennyit valósítanak meg. Következik négy olyan év, amikor nem lesznek választások, politikai csatározások, amikor minden energiát az építkezésre, a településeink és közösségeink fejlesztésére lehet fordítani.
Most meg tudjuk mutatni, hogy együtt erőt tudunk képviselni,kisebbségi sorsunk ellenére.
– Miként fog tudni együtt dolgozni RMDSZ-es képviselőtársaival, az EMNP és az RMDSZ közötti ellentétek miatt vannak-e olyan nézeteltérései a másik alakulat politikusaival, amelyek akadályozhatják a közös munkát? Meg fog tudni felelni a frakciófegyelemnek?
– Meggyőződésem, hogy a kölcsönös tisztelet és a szakmaiság jegyében jól tudunk majd együtt dolgozni. Az Erdélyi Magyar Szövetség értékrendjét és politikai hitvallását követem, a háromszintű önrendelkezés kivívása alapvető célkitűzés, ezt tartalmazza az országos megállapodás is. Én a józan ész, a logikus érvek, ugyanakkor az elvhűség határain belül kompromisszumra is mindig kész voltam és leszek.
– Önkormányzati képviselőként szerzett tapasztalatát is hasznosítaná Bukarestben, azt nyilatkozta, hogy parlamenti munkája során a decentralizációt támogató, a közigazgatás hatékonyságát, átláthatóságát elősegítő módosításokat szorgalmazna. Milyen változtatásokra gondolt?
– Elsősorban az új közigazgatási kódex módosítására gondolok. Másfél éve lépett érvénybe sürgősségi kormányrendelet útján, és látszik az összefércelt munka. Sokszor egymásnak ellentmondó vagy zavarosan megfogalmazott cikkelyek okoznak bizonytalanságot és működési káoszt a helyi önkormányzatokban.
De emellett van egy sor jogszabály, amely megnehezíti a hatékony munkát az önkormányzatokban. Ezeket sorban fel kell térképezni, át kell szabni egy világos cél érdekében: a helyi autonómia erősítésére.
Fotó: EMNP
– Részt vett az autonómia ügyében korábban folytatott hárompárti egyeztetéseken, amelyek nyomán 2018-ban megállapodást kötött az EMNP, MPP és az RMDSZ az önrendelkezésért történő közös küzdelem érdekében. Az azóta eltelt idő alatt túl sok minden nem történt e téren. Mit vár a továbbiakban?
– Sajnos ez ügyben tényleg nem történt jelentős gyakorlati lépés. Ennek egyik fő oka, hogy a magyar politikai szervezetek az elmúlt években fokozott bizalmatlansággal viszonyultak egymáshoz. Mi felismertük a közös veszélyt, és januárban létrehoztuk az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összefogását az Erdélyi Magyar Szövetség keretében, és most, szintet lépve, kezdeményeztük a teljes magyar összefogást. Az országos megállapodás alappillérként fogalmazza meg a 2018-as állásfoglalást, tartalmazza, hogy közösen fogjuk beterjeszteni a parlamentbe és fenntartani az autonómiastatútum-tervezetet, úgyhogy ezen a téren is előrelépés várható az elkövetkező időkben. Rajtunk múlik, hogy ebből mennyit érvényesítünk a gyakorlatban.
– Orvosi diplomája, egészségügyi intézményvezetés terén szerzett tapasztalata is van: mi a véleménye a román kormány járványpolitikájáról, mi a jó, illetve a rossz oldala? Mit tenne másként?
– A kormány járványpolitikájában sok a nem teljesen átgondolt intézkedés, ellentmondás, tétovázás, és általában kapkodás figyelhető meg. A legnagyobb probléma a túlzott központosítás, az egész országnak bukaresti nézőpontból, egy kaptafára való kezelése. Sokkal több döntési kompetenciát kellene engedni a megyei és helyi hatóságoknak. Helyben lehet felelősen és szakmai alapon eldönteni, hogy bezárják-e az iskolákat, vagy hogyan szervezzék meg a kórházakat. Másrészt a gazdasági válság kezelését, a munkahelyek megőrzését és a családok megélhetési biztonságát hosszú távra ható intézkedésekkel kellene biztosítani. A felsorolt szempontokat viszont csak megfelelő súlyú képviselet útján tudjuk majd érvényesíteni a jövőben.
– A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) alapítójaként 31 évvel ezelőtt részt vett az önálló magyar orvosiért folytatott megmozdulásokban. Ön szerint mi az oka, hogy három évtized alatt sem sikerült létrehozni a magyar kart a MOGYE-n belül? Parlamenti képviselőként elő kívánja-e mozdítani az önálló magyar orvos- és gyógyszerészképzés ügyét?
– A MOGYE kérdése mindig szívügyem volt és lesz. Ez politikai kérdés, ami politikai megoldást igényel. Magyar társadalmunk alapvető igénye a magyar orvosképzés fenntartása. A megoldáson kiemelt prioritással fogok dolgozni.
– Az EMNP önkormányzati tanácsának elnökeként miként látja az MPP-vel való fúziót, ütőképesebb, sikeresebb lesz-e az EMSZ az erdélyi magyar politikában, mint külön-külön a két alakulat?
– A fúzió közelebb visz az erdélyi magyar politikai tér letisztulásához, és bízom benne, hogy megfelelő komolysággal dolgozva az Erdélyi Magyar Szövetség az elkövetkező években egy sikeres politikai opciót fog megjeleníteni. Ez mindannyiunk kihívása és felelőssége. Személy szerint ezen is fogok dolgozni nap mint nap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!