Egyedül, mégis közösen. Mindenki a legjobb tudása szerint igyekszik segíteni másokon a rendkívüli járványügyi helyzetben
Fotó: Beliczay László
A járványhelyzet előidézte körülmények közt az imádságon túl a világos gondolkodás is lényeges, valamint hogy az ember megtalálja azt, amivel hasznosan le tudja magát foglalni. A bezártságot kreatív módon is ki lehet használni, a böjtnek pedig épp ez az egyik meghívása: próbáljunk meg visszalépni kissé, befelé fordulni. Közben mindenki a legjobb tudása szerint igyekszik segíteni másokon – mondták el a Krónika által megszólaltatott közéleti személyiségek.
2020. március 31., 15:152020. március 31., 15:15
2020. március 31., 15:202020. március 31., 15:20
„Semmihez sem hasonlítható helyzet, hogy külső kényszerből az ember beszorul a négy fal közé, és ilyenkor bizony kellenek a belső erőtartalékok. Az imádságon túl a világos gondolkodás is lényeges, valamint az, hogy az ember megtalálja azt, amivel hasznosan le tudja magát foglalni” – mondta el Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, amikor arról faggattuk, miként telnek a napjai a kijárási tilalom idején. Hozzátette,
„Én például a könyveimet rendezgetem, rég nem látott ismerősöket hívok fel telefonon, vagy levelet írok, a technika eszközei nagy segítségünkre vannak. Jóleső, amikor a bezártságban rég nem látott ismerősök, barátok, egykori osztálytársak beszélhetnek egymással. Nekem a gyermekeim segítenek az ellátásban. Nyilván figyelünk a lelkésztestvérekre, az egyháznak nagyon jó operatív csapata foglalkozik azzal, hogy miként tartsuk a hívekkel a kapcsolatot. Nekünk, lelkészeknek ilyenkor rendkívüli feladatunk, hogy megtaláljuk a Bibliában azt az erős üzenetet, amivel szólni tudunk a hívekhez, és önmagunkat is erősíthetjük” – fejtette ki a püspök. Úgy fogalmazott,
„Bízom benne, hogy a Jóisten nem távolodott el soha a teremtett világtól, mi vertünk éket a magunk gőgjével, nagyot akarásával, büszkeségével. Ezeket most félre kell tenni” – mutatott rá az egyházfő.
A lelki tartalékokról szólva úgy fogalmazott, mindannyiunknak magunknak kell kiásnunk a lelki forrásokat.
– mondta az unitárius egyház püspöke.
A virtuális térben dolgozik Takó István, a kolozsvári Szent Péter és Pál apostolok (Szentpéteri) templom plébánosa is, aki naponta igyekszik online szentmiséket tartani. Lapunknak elmondta, a hívek ragaszkodnak hozzá, hogy a közvetítés a templomból történjen, de tiltás esetén a paplakról is megoldható. A lelki beszélgetések is interneten keresztül történnek, Skype-on, Messengeren próbál tanácsot adni azoknak a fiataloknak, akiket eddig is „kísérgetett” a lelki életben.
Az idősebbekkel nehezebb a kapcsolattartás, ha nincs internetjük. „Próbálunk rájuk figyelni, megbizonyosodni, hogy a környezetükben vannak, akik segítenek” – mondta Takó István. A plébános szerint az ágyhoz kötött betegek fel vannak készülve erre, azokra kell odafigyelni, akik eljártak templomba. „Volt néni, akit haza kellett küldenünk, mivel nem vette komolyan a tiltást, és eljött. Nem értette, hogy most, amikor ennyire kiszolgáltatottak vagyunk, még a templomot is elveszik tőlünk. Meg kell értetni velük: attól, mert nem úgy kapcsolódunk hozzá, ahogy megszoktuk, a Jóisten még ott van” – summázott a plébános.
Takó István szerint a bezártságnak vannak pozitív oldalai is: olyan emberek keresik meg, akiknek eddig látszólag nem volt fontos a templom, egyre többen hívják telefonon is. Rámutatott, ebben az időszakban a családok minőségi időt tölthetnek együtt, a bezártságot kreatív módon is ki lehet használni.
– vont párhuzamot a bezártság és a böjti időszak kihívásai között a plébános.
A távolban élő családtagokkal töltött minőségi idő is fontos bezártság idején
Fotó: 123RF
Kolozsvári otthonából, online dolgozik a kijárási tilalom idején Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is. „Amióta megszavaztuk a kormány beiktatását, teljesen átállt online üzemmódra a törvényhozási munka. Arról is döntöttünk, hogy módosítjuk a házszabályt, ez lehetővé tette, hogy a parlament online is működni tudjon. A szakbizottsági ülések is így zajlanak, kevésbé a hírszerzés-felügyelet bizottságé, melynek tagja vagyok” – mesélte a Krónikának a politikus.
„Szerencsésebb vagyok sokaknál, mivel házban lakom, tudok az udvaron sportolni. Igen meredek telken lakom, van vagy 80 lépcsőfok, minden reggel szoktam lépcsőzni 45–50 percet. Egyébként futni szoktam, de most nem járok ki az udvarról, a lépcsőmászással próbálom kielégíteni a napi mozgásigényemet” – vázolta programját.
Csoma Botond szerint a parlamenti munkán kívüli politikai tevékenység teljesen leállt, Kolozs megyében még az RMDSZ megyei tanácsosjelöltjeinek rangsorolását sem tudták megtartani. „Felfüggesztettünk minden politikához kötődő tevékenységet, jómagam is és a kollégák is átálltunk arra, hogy legjobb tudásunk szerint segítsünk az embereken ebben a nehéz helyzetben” – közölte a képviselő. Mióta beindították az idősek megsegítésére irányuló Szomszédok.ro portált, sokat szól a telefonja, vannak már jelentkezők, segítségre szorulók és segítők egyaránt.
Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) elnöke elmondta, az elmúlt tíz évben az élete folyamatos pörgésből, szervezésből állt, tehát számára ez a fajta fizikai leállás óriási újdonság.
– fogalmazott. Hozzátette, így jut ideje elmaradt teendőivel foglalkozni, olvasni és sorozatokat nézni, illetve a legfontosabb: tanulni és megtervezni a következő időszakot. A Miért-elnök rámutatott, ők is otthonról dolgoznak: tájékoztatják a közösséget az országos járványügyi helyzetről Facebookon és Instagramon, illetve a fiatalok számára olyan kihívást indítottak, ahol arra kérik őket, mondják el mivel foglalkoznak, és adjanak tippeket másoknak is. „A jelenlegi legfontosabb kezdeményezésünk a #pánikhelyettsegítség, amelyhez különböző formában már nagyon sokan csatlakoztak: intézmények, civil szervezetek, magánszemélyek. Jómagam is bevásároltam már néhány idős néninek. Most erre van a legnagyobb szükség: segíteni az időseknek, és otthon maradni. Erre ösztönzök és kérek mindenkit” – hangsúlyozta Oltean Csongor.
Balázs Imre József kolozsvári író, irodalomtörténész a Krónikának elmondta, március első felében Párizsban volt Erasmus oktatói ösztöndíjjal tanítani, úgyhogy már hazajövetele után önkéntes karanténba vonult.
– fejtette ki az irodalomtörténész. Mint mondta, sokakkal tartja persze a kapcsolatot telefonon és interneten, sokkal rosszabb lenne ezt a helyzetet enélkül megélni.
Bíró Sára, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanára megkeresésünkre elmondta, a bezártságnak előnyei is lehetnek. „Ilyen, hogy időt nyertünk: a gyermekek és a (magyar)tanárok is a több olvasásra, értékes online tananyagok böngészésére, érettségi tételek tanulására-ismétlésére. Még soha nem haladtam így a javításokkal, bár szerencsére írattam már felmérőket a kényszervakáció előtt” – mondta a pedagógus.
„Márpedig sokat jelent a tanításban, mint minden emberi megnyilvánulásban, a szemkontaktus, az élő beszéd. Az információ még mindig embertől emberig, lélektől lélekig terjed a leghatékonyabban. Vannak tantárgyak (pl. a matematika), ahol nagyobb gyakorlati jelentősége van annak, hogy lássák is a tanárt, ahogy ír, magyaráz. Ott még erősebben érezhető a bezártság hátránya” – fogalmazott.
„Hirtelen leállt minden. Törölték a próbákat, előadásokat. Leállt az élet egy pillanatra, vagyis csak úgy tűnt. A megszokott, társas életünket nem tudjuk folytatni, de olyan dolgokat lehet kipróbálni, amire eddig nem volt idő” – sorolja Kicsid Gizella, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze. Hozzátette,
„Ránk zúdult egy csomó idő, amivel kezdenünk kell valamit. A lelassulás újra előhozza a szemlélődő énünket, ami nem feltétlenül rossz. Szemléljük, hogy mi történik velünk, a világgal, és próbáljuk megragadni, hogy mit kellene jobban csinálni ezután, mikor véget ér ez a helyzet. Hogy milyen igazságokkal kell szembenéznünk” – fejtette ki a színésznő. Mint mondta, várja, milyen lesz majd az első újratalálkozás a nézőkkel, ugyanakkor kíváncsi, hogy az előadás során sokkal euforikusabb lesz-e az együtt megélés pillanata, mint eddig. „Addig is otthon, otthon, otthon, felelősséggel” – hívta fel a figyelmet Kicsid Gizella.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!