Beveszik a Csodavárat?

A befektetõk által létrehozott Compania de Turism Hoteluri ºi Restaurante Padis Kft. ugyanis az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Park területén képzelte el a beruházásokat, amelyekhez meg is vásárolta a telkek egy részét. A Pádison építendõ síparadicsomban Silvio Berlusconi volt olasz kormányfõ, a francia Vinci cégcsoport, illetve több európai befektetési alap is érdekelt – írta a napokban a Cotidianul napilap. Az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Parkot Adminisztráló Konzultatív Tanács azonban kedden nem járult hozzá a létesítmény számára kinézett telkek védettségi fokának a megváltoztatásához, és ezzel alaposan keresztbe tett a befektetõknek. Az 51 tagú testületben mindössze egy szavazaton múlott a kezdeményezés elutasítása. Az olaszországi befektetõk a bihari karsztvidék egyik legértékesebb területét nézték ki. A vidék értékeire, szépségére 19. század végén Czárán Gyula, az 1920-as években pedig Emil Racoviþã és francia kollégái figyeltek fel. Végül az 1990-es években állították össze a szükséges dokumentációt, amelynek alapján létrehozták az Erdélyi-szigethegység Természetvédelmi Parkot, amely a mócvidéket is magába foglalva Bihar, Kolozs és Fehér megyében fekszik.

A pádisi fennsíkon található a Szkerisóriai jégbarlang, a Medvebarlang, a Csodavár vagy éppen az Elveszett világ – hogy csak néhányat említsünk meg a jól ismert kirándulóhelyek közül. A teljes természetvédelmi park a Natura 2000 hálózat része, flórája és faunája egyaránt védett. E védelem ellenére az Orange mobilszolgáltató átjátszótornyot épített a területen, amelyhez csak utólag szerezte be a szükséges engedélyeket.

Vita a védettség körül

A keddi tanácskozáson már azt is nehezen sikerült megszavazni, hogy külön szavazzanak valamennyi terület sorsáról. A szavazatokat megszámolni sem volt mindig egyszerû, többen rendelkeztek két szavazattal, sõt az egyik küldöttet két másik is megbízta, így a két kezének felemelése mellett fel is állt, hogy mindhárom szavazatát jelezze. Érvek és ellenérvek követték egymást Mihai Togor, az Erdélyi-szigethegység Regionális Szolgáltató Központ vezetõje kellõ hangerõvel meg is jegyezte: húzzák az idõt, szavazzák meg egyenesen a park megszüntetését!

Az érdeklõdõk kivetítõn követték végig a javaslatokat, utolsóként a magánkézben lévõ, és a kiemelt védettséget élvezõ dagadóláp közelében lévõ 86 hektár sorsáról kellett dönteni. Egyetlen szavazaton múlott az, hogy nem minõsítették hosszú távú fejlesztésre alkalmasnak a területet. Ez a környezetvédelmi minõsítés teheti lehetõvé ugyanis, hogy építkezhessenek akár egy természetvédelmi park közepén is. A szavazás után fel is bomlott a gyûlés, noha a napirend szerint kellett volna például az ökoturizmus lehetõségeirõl is beszélni.

Az üzleti érdek vagy a természetvédelem dönt?

A tervezett építkezés körül meglehetõsen nagy volt a csend a nyár folyamán, ám két héttel ezelõtt összehívták a természetvédelmi park tanácsadó testületét, hogy elfogadják a park menedzsmenttervét. Mihai Togor elmondta, az elmúlt három évben sosem sikerült akkora létszámban öszszegyûjteni a tagokat, mint amikor a menedzsmenttervrõl esett szó. A tanácsadó testület 51 tagú, a Bihar, Fehér és Kolozs megyei prefektúrák, megyei tanácsok és környezetvédelmi ügynökségek képviselõi mellett több település polgármestere, valamint környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselõi is helyet kaptak benne, elvileg tehát azok, akik érintettek a parkkal kapcsolatos kérdésekben, vagy döntéshozatalra jogosultak.

A keddi volt a tanácsadó testület második ülése. Itt 41-en jelentek meg a szavazati joggal bírók közül, ahol elõször a park mûködési szabályzatán változtattak, majd rövid szünet után azokat a javaslatokat tárgyalták, amelyeket a nemzeti park egyes területeinek védettségi fokán való változtatására tettek. Itt már érezhetõvé vált a feszültség, újraszámolták a teremben lévõket, akiknek a száma 41-rõl 35-re csappant. Már a javaslatok bemutatása során is elhangzottak kommentárok, és a befektetõt képviselõ ügyvéd többször is törvényekre hivatkozva próbált nyomást gyakorolni a szavazókra. A környezetvédelmi civil szervezetek tagjai inkább racionális érveléssel próbálkoztak. A szavazás végeredménye azt tanúsítja, az utóbbiak voltak meggyõzõbbek. Ezzel együtt rövid halasztást kapott az ügy, ugyanis a menedzsmenttervhez kapcsolódó javaslatokat a természetvédelmi park tudományos tanácsának is véleményeznie kell. A tervek szerint a tudományos tanács január elsõ felében, feltehetõen zárt ajtók mögött ül majd össze.

Krónika

Pádis, Közép-Európa nevezetessége

A Pádis-fennsík a Bihar-hegységnek az alacsonyabb és fiatalabb idõszakából való északi része. Összetétele zömében mészkõ, homokkõ és pala. A fennsík a Kárpát-medence egyik legszebb és mészkõformákban – búvópatakokban, barlangokban, szakadékos szurdokvölgyekben – igencsak bõvelkedõ tája. Felszíni vízfolyása kevés van, s az a kevés is többnyire idõszakos és csekély vízhozamú. A legtöbb víznyelõkben tûnik el, s búvópatakként folytatja útját a föld alatt, majd karsztforrásként tör elõ néhány kilométerrel arrébb. Hazai és külföldi turisták körében igen népszerû célpont, annak ellenére, hogy a rossz, gödrös út miatt nagyon nehéz megközelíteni. Legszélesebb körökben ismert látványossága a Csodavár, ami egyben Pádis jelképévé is vált. A természet által kialakított vár talán a legnevezetesebb karsztképzõdmény egész Közép-Európában. Barlangrendszer kapcsolja össze három meredek falú, különleges szépségû dolináját. A Csodavár vizei még fel nem tárt járatokon keresztül érik el a Galbena-forrást. A Galbena-patak szûk völgye amolyan kisebb zuhatagokkal, eróziós üstökkel és medencékkel tagolt „karsztmorfológiai példatár\". Maga a patak egyik szakaszán rövid – zuhataggal kezdõdõ és végzõdõ – barlangban halad. Majd szurdokában folytatja útját a Belényesi-medence felé, de ott már Köves-Körös néven torkollik a Fekete-Körösbe. A turisták másik kedvenc célpontja az Elveszett világ, amely a zsombolyairól vált híressé. Ezek átlagosan 100 méter mélyek, részben feltáratlanok, s aljukon még nyáron is hó van! Vizeik a Medve-forrást táplálják. Az Iker-zsomboly két nyílását keskeny sziklahíd választja el egymástól. A Fekete-zsomboly az elõbbinél sokkalta mélyebb (119 méter), az átmérõje pedig a kétszerese amazénak (40 méter), valamint az Eszkimó-barlang, amelyben 12 000 köbméter jég halmozódott fel.