Csomortányi István sajnálatának adott hangot, hogy az RMDSZ nem kívánt tárgyalásba bocsátkozni velük
Fotó: Rostás Szabolcs
Bizakodva vág neki a helyhatósági választásoknak az Erdélyi Magyar Szövetség, amely 2200 jelöltet indít a szeptemberi megmérettetésen, Csomortányi István társelnök szerint köztük korábbi RMDSZ-es politikusokat. Az RMDSZ-szel egyébként egyetlen helyszínen sem történtek előzetes tárgyalások.
2020. augusztus 31., 15:352020. augusztus 31., 15:35
2020. augusztus 31., 17:022020. augusztus 31., 17:02
Sajnálatának adott hangot Csomortányi István hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködésén túlmenően nem sikerült szélesebb összefogást teremteni az erdélyi magyar politikai porondon a szeptemberi önkormányzati választásokat megelőzően. Az EMNP elnöke közölte, semmiféle tárgyalásra nem volt alkalom az – általa egyébként legtöbbször „harmadik magyar szervezetnek” nevezett – RMDSZ-szel, amely elzárkózott az együttműködéstől, emiatt Erdélyben egyetlen olyan helyszín sincs, ahol a három magyar politikai alakulat koalícióban indulna.
A politikus elmondta, a januárban az EMNP és az MPP politikai szövetségeként bejegyzett EMSZ színeiben 160 választási helyszínen 2200 jelölt (közülük 94 polgármesterjelölt) indul a helyhatósági megmérettetésen belső koalíció formájában. Arra a kérdésre, hogy ebből mennyi a néppárti, illetve a polgári párti jelölt, az EMSZ társelnöke úgy válaszolt: ilyen statisztikát nem végeztek, ez nem belső versengés, hanem a belső együttműködés eredménye a két párt között. „Örültünk, hogy a puzzle elemeihez hasonlóan illeszkedtek egymáshoz a belső struktúrák. A választások után tervezett pártfúzió után nem lesz jelentősége annak, hogy ki milyen színekben szerez mandátumot” – szögezte le Csomortányi, hozzátéve, Szatmár megyében az MPP, Biharban az EMNP adja az indulás keretét.
A politikus elmondta, az EMSZ több helyen nem indított jelöltet, vagy visszaléptette azt, hogy ne sérüljön a magyar érdek. Ennek megfelelően például Marosvásárhelyen beálltak Soós Zoltán független polgármesterjelölt mögé, Maros megyében nem indítottak tanácselnök-jelöltet, Szatmárban visszahívták az RMDSZ-es Pataki Csaba újrázása érdekében, Kolozsváron nem állítottak városi tanácsosi listát, Brassóban visszaléptették a tanácsosjelölteket. „Ez is azt igazolja, hogy nekünk nem a szervezeti politikai érdekek, hanem a közösség érdeke számít. Célunk az, hogy több magyar jelölt szerezzen mandátumot, több település kerüljön magyar tisztségviselő irányítása alá” – jelentette ki az EMSZ társelnöke.
Fotó: Rostás Szabolcs
Csomortányi István a megcélzott mandátumszámokra vonatkozó kérdést azzal hárítottal el, hogy „kockázatos számokkal dobálózni”, céljuk az, hogy javuljon az EMNP és az MPP együttes teljesítménye. Jelenleg egyébként a két pártnak 450 önkormányzati képviselője, független partnereikkel közösen 17 polgármestere van összesen. A politikus bizakodó a választás kimenetele tekintetében, mivel a jelöltállítási folyamat alatt sok új szereplő csatlakozott hozzájuk, így korábbi RMDSZ-es politikusok is indulnak az EMSZ színeiben, akik Csomortányi szerint román pártlistán méretkeznének meg, ha nem létezne az EMSZ. „Ott tartunk, hogy a kis hal eszi a nagyot” – illusztrálta a helyzetet a váradi politikus.
Lapunk megkérdezte az EMSZ társelnökét, lehetségesnek tartja-e az együttműködést a három magyar politikai alakulat között a decemberben esedékes parlamenti választásokon, ha a helyhatósági megmérettetés előtt még csak nem is tárgyaltak egymással. Csomortányi elmondta, az EMSZ legfontosabb mozgástere az önkormányzatokban van, szervezeteik saját bázistelepüléseiken eredményesek, a bukaresti politizálással pedig szerinte az a baj, hogy nem a román fővárost sikerült „erdélyiesíteni”, hanem Erdélyt változtatták bukaresti stílusúvá. „Életbe vágó, hogy legyen képviselete Bukarestben az erdélyi magyarságnak, ezért létfontosságú lenne, hogy megállapodás szülessen ennek érdekében. Számunkra nem arról szól a vita, hogy hány parlamenti mandátumot szeretnénk magunknak, vagy hogy mandátumokat vegyünk el az RMDSZ-től, hanem hogy valóban erős és hatékony legyen a magyar közösség képviselete Bukarestben” – jelentette ki az EMSZ társelnöke.
Hozzátette, károsnak tartja, hogy az RMDSZ mereven elzárkózik minden tárgyalás elől, egyúttal felhívta a figyelmet: ha a bukaresti törvényhozás megszavazná a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) az alternatív választási küszöb eltörléséről szóló kezdeményezését, akkor fennáll a veszélye, hogy 2024-ben kihull a parlamentből az RMDSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!