2013. március 07., 07:292013. március 07., 07:29
Az elöljáró ugyanis a választások előtt adott írásos nyilatkozataiban azt állította, nem működött együtt a politikai rendőrséggel. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) 2008-ban hozott – az ítélettel jogerőssé vált – határozata szerint Sallai Jánost 1984-ben szervezte be ügynökei sorába a Szekuritáté azzal a feladattal, hogy a „magyar nacionalistákról” jelentsen.
A CNSAS megállapítása szerint Sallai János többek között a magyar nacionalistaként számon tartott széki polgárokról és a községbe látogató – elsősorban magyarországi – turistákról jelentett Creţu fedőnéven a kommunista politikai rendőrségnek. Szolgálataiért pénzt is kapott. Sallai János az MTI-nek elmondta, továbbra is ellene irányuló politikai lejáratásnak tekinti a szekusvádat. Kijelentette, senkinek nem okozott kárt, és nem volt ügynöke a Szekuritáténak. A polgármester szerint az RMDSZ áll a támadások hátterében.
Arra utalt, hogy az RMDSZ által jelölt Csendes László vezette az átvilágító bizottságot, amikor a testület megállapította ügynökvoltát. Sallai János 1992 óta polgármestere a 96 százalékban magyarok lakta 2400 lelkes Széknek. Öt alkalommal az RMDSZ színeiben nyert polgármesteri tisztséget. A tavalyi önkormányzati választáson függetlenként szerzett újabb mandátumot úgy, hogy az RMDSZ nem állított jelöltet vele szemben.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.