Hirdetés

Bérvisszatartással zsarol a tanügyminisztérium?

•  Fotó: Kristó Róbert/archív

Fotó: Kristó Róbert/archív

Minden bizonnyal késni fog Hargita megyében a tanügyi alkalmazottak augusztusi bére, az oktatási minisztérium ugyanis nem hagyta jóvá a tanfelügyelőség által igényelt összeg kiutalását, amíg a tanintézetek nem hajtják végre az elrendelt leépítéseket.

R. Kiss Edit

Bíró Blanka

2015. augusztus 31., 21:272015. augusztus 31., 21:27

A döntés azonban nemcsak azokat az iskolákat, óvodákat érinti, ahol létszámcsökkentést kell végrehajtani, hanem a megye minden tanintézetének alkalmazottját, erről a tanfelügyelőség e-mailben értesítette az intézményeket – tudtuk meg egy neve elhallgatását kérő Hargita megyei pedagógustól. Görbe Péter főtanfelügyelő lapunknak megerősítette, hogy „az oktatási tárca valóban szigorított, ezért előfordulhat, hogy késni fog a tanügyi rendszerben dolgozók augusztusi bérének kiadása”.

Módosította a minisztérium az informatikai rendszert

A főtanfelügyelő kifejtette: egy közös informatikai adatbázisban szerepel, hogy a megyében hány tanügyi alkalmazott van, illetve számukra havonta mekkora bérkeretet kell biztosítania a minisztériumnak. A tanintézetek augusztusban a megszokott módon feltöltötték bérigényüket a nyilvántartásba, a tanfelügyelőség azonban nem tudta ezt jóváhagyni, mivel a szaktárca úgy módosította az informatikai rendszert, hogy nem volt erre lehetőség.

A jóváhagyást lehetővé tevő gomb helyett a minisztérium üzenete szerepelt az oldalon, miszerint a feltöltött adatok alapján a megye már nem fér be a korábban megadott sarokszámokba – azaz a megengedettnél több alkalmazott szerepel az adatbázisban –, ezt pedig korrigálniuk kell, addig nem tudják utalni a béreket. Görbe Péter rámutatott: utánajártak a problémának, és kiderítették, hogy több, a nyár folyamán nem fizetett, de a nyilvántartásban még szereplő órabéres állás miatt jelzett többletet a rendszer, ennek megoldása pedig már folyamatban van.

Még tárgyalnak a leépítésről

A főtanfelügyelő közölte: a tanintézeteknek keddtől kell feltölteniük az informatikai rendszerbe a tisztségek listáját, amelynek már alkalmazkodnia kell a szeptember elsejétől kötelező érvényű leépítéshez – vagyis törölni kell a megszüntetett állásokat –, ez alapján számolják ki és utalják ugyanis a béreket. Ez azért lehet problémás, mert több tanintézettel még mindig zajlanak a tárgyalások a létszámcsökkentésről.

Az oktatási minisztérium már augusztusban elrendelte, hogy Hargita megyében szeptemberig 161 állást kell megszüntetni: az érintett tanintézeteknek a diáklétszám, illetve a minisztérium által jóváhagyott sarokszámok alapján kell végrehajtania az elbocsátásokat. A megszabott keretbe 89 óvoda, illetve iskola nem fért bele, több tanintézetben ugyanakkor már tavaly leépítéseket kellett végrehajtani. Görbe Péter rámutatott: tizenhat oktatási intézmény még nem közölte, hogyan oldja meg a problémát, erről az igazgatókkal a napokban egyeztetnek. Hozzátette: az oktatási tárcához küldött folyamodványban beszámolt az eddigi eredményekről, emellett pedig azt is közölte, hogy a leépítés milyen helyzetet teremt.

Kovászna megyében még nincs gond

Görbe Péter elmondása szerint a bérek kiutalását nemcsak náluk, hanem más megyében is odázzák az intézkedés végrehajtásáig. Ennek ellenére a Kovászna megyei tanfelügyelőséget még nem értesítette az oktatási minisztérium arról, hogy nem utalják a fizetéseket, amíg nem hajtják végre a leépítéseket – tájékoztatta lapunkat Kiss Imre.

A főtanfelügyelő úgy véli: elképzelhető, hogy a dokumentum késve fut be, de elmondása szerint ha ez megtörténik, azonnal lépnek, és tájékoztatják a szaktárcát, hogy a speciális helyzetekben levő iskolákban kivitelezhetetlen a leépítés, és a tanfelügyelőség továbbra is kitart emellett. Kiss Imre elmondta: az ügyben egyeztettek a tanintézetek igazgatóival, ennek eredményeit kedden összesítik, illetve hozzák nyilvánosságra.

A tanfelügyelőséget az önkormányzat is támogatja. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nemrég lapunknak úgy nyilatkozott: elsősorban a helyi román tannyelvű oktatást sújtaná a leépítés, hiszen a lakónegyedekben már most is csak az előírtnál kisebb létszámmal tudják fenntartani ezeket az osztályokat.

Háromszéken 133 állás megszüntetését rendelte el a szaktárca, azonban az oktatási szakemberek és az önkormányzati vezetők is úgy vélik, ez nem valósítható meg, mert az elmúlt években már végrehajtottak minden lehetséges átszervezést, karcsúsítást. A leépítési kvóta egy részét emiatt úgy próbálják teljesíteni, hogy nem bocsátanak el senkit, hanem a betöltetlen állásokat szüntetik meg. Kiss Imre hangsúlyozta: az átszervezések nem befolyásolhatják egyetlen tanintézet működését sem, ennek érdekében nem módosították a háromszéki iskolahálózatot, nem szüntettek meg, és nem vontak össze egyetlen osztályt sem.

RMPSZ: ellehetetlenítik a tanintézetek működését

A leépítés ügyében állásfoglalást bocsátott ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), amely szerint az intézkedés semmilyen formában nem szolgálja a közoktatás érdekeit, és a szaktárca pénzügyi helyzetének, valamint az érintett megyék béralapjának javulásához sem vezet.

Az RMPSZ kifogásolja, hogy a létszámcsökkentés egyedüli szempontja az országos gyermeklétszámátlag, az intézkedés ugyanakkor szerintük ellehetetleníti a tanintézetek működését, és veszélybe sodorja a diákok és a pedagógusok biztonságát. „A biztonságos, eredményes és minőségi oktatás feltételeinek megteremtése érdekében a szaktárcának fel kell hagynia »a lehetetlenségek politikájával«” – olvasható az állásfoglalásban.

Az RMPSZ arra kéri a minisztériumot, hogy a létszámcsökkentés helyett „az észszerűsítést követő igyekezetüket a közoktatás tartalmi reformjának megvalósítására” irányítsa. A tanfelügyelőségeket pedig támogatják, hogy „a fenntarthatatlan és kivitelezhetetlen csökkentések felelősségét ne vállalják fel”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Márton Áron 130: a román parlament mindkét háza rábólintott az emlékévről szóló törvénytervezetre

Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.

Márton Áron 130: a román parlament mindkét háza rábólintott az emlékévről szóló törvénytervezetre
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, amely nem csupán külső előírások megtartásáról szól

Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.

Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, amely nem csupán külső előírások megtartásáról szól
2026. február 18., szerda

Községösszevonási tervek Szatmárban: veszélyt jelentene a magyar közösségre

Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.

Községösszevonási tervek Szatmárban: veszélyt jelentene a magyar közösségre
2026. február 17., kedd

Élményfürdős szövetkezés az erdélyi kisvárosban

Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.

Élményfürdős szövetkezés az erdélyi kisvárosban
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Vasútfejlesztés kontra örökségvédelem: 19. századi állomások kerültek veszélybe a bánsági fővonal felújítása miatt

A CFR az Arad–Temesvár–Karánsebes vasútvonal felújítása során lebontana négy, az Osztrák–Magyar Monarchiában épített állomást, a hozzájuk tartozó víztornyokkal együtt. Ezzel elveszne a Bánság közlekedés- és ipartörténetének egy jelentős darabja.

Vasútfejlesztés kontra örökségvédelem: 19. századi állomások kerültek veszélybe a bánsági fővonal felújítása miatt
2026. február 17., kedd

Kortárs kulturális tartalommal tölti meg a gyalui várkastélyt a kolozsvári filharmónia

A gyalui Rákóczi–Bánffy kastély partnerségi megállapodást kötött a kolozsvári Transilvania Állami Filharmóniával, amely hosszú távon meghatározhatja a kastély kulturális szerepét a régióban – tájékoztatták szerkesztőségünket.

Kortárs kulturális tartalommal tölti meg a gyalui várkastélyt a kolozsvári filharmónia
2026. február 17., kedd

Külhoni fiatalokat is megcélzó tehetségprogram indul

A Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért elindítja a Potápi Tehetségprogramot – közölte az alapítvány kedden szerkesztőségünkkel.

Külhoni fiatalokat is megcélzó tehetségprogram indul
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Csalással próbáltak román okmányokat szerezni Csíkszeredában

Az ukrajnai háború kezdete óta öt külföldi állampolgár próbált csalással román okmányokat szerezni a csíkszeredai lakosság-nyilvántartótól, valamennyien a volt Szovjetunió utódállamaiból származtak – vont mérleget kedden a polgármesteri hivatal.

Csalással próbáltak román okmányokat szerezni Csíkszeredában
2026. február 16., hétfő

,,Hűtőházban” dolgoznak a gyergyószentmiklósi rendőrök, tiltakozik a szakszervezet

Nehéz körülmények között dolgoznak a gyergyószentmiklósi rendőrök, miután meghibásodott az intézmény székhelyének fűtésrendszere, és az épületben a hőmérséklet 11 Celsius-fokra csökkent – figyelmeztetett hétfőn a Facebook-oldalán az Europol szakszervezet.

,,Hűtőházban” dolgoznak a gyergyószentmiklósi rendőrök, tiltakozik a szakszervezet
2026. február 16., hétfő

Ünnepségsorozattal tisztelegnek Mátyás király emléke előtt Kolozsváron

Gazdag kulturális programkínálattal várja az érdeklődőket február 21. és 23. között a 34. Mátyás-napok. A Hunyadi Mátyás születésnapjához kapcsolódó rendezvénysorozat Kolozsvár világhírű uralkodójának emléke előtt tiszteleg.

Ünnepségsorozattal tisztelegnek Mátyás király emléke előtt Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés