
Fotó: Kristó Róbert/archív
Minden bizonnyal késni fog Hargita megyében a tanügyi alkalmazottak augusztusi bére, az oktatási minisztérium ugyanis nem hagyta jóvá a tanfelügyelőség által igényelt összeg kiutalását, amíg a tanintézetek nem hajtják végre az elrendelt leépítéseket.
A döntés azonban nemcsak azokat az iskolákat, óvodákat érinti, ahol létszámcsökkentést kell végrehajtani, hanem a megye minden tanintézetének alkalmazottját, erről a tanfelügyelőség e-mailben értesítette az intézményeket – tudtuk meg egy neve elhallgatását kérő Hargita megyei pedagógustól. Görbe Péter főtanfelügyelő lapunknak megerősítette, hogy „az oktatási tárca valóban szigorított, ezért előfordulhat, hogy késni fog a tanügyi rendszerben dolgozók augusztusi bérének kiadása”.
Módosította a minisztérium az informatikai rendszert
A főtanfelügyelő kifejtette: egy közös informatikai adatbázisban szerepel, hogy a megyében hány tanügyi alkalmazott van, illetve számukra havonta mekkora bérkeretet kell biztosítania a minisztériumnak. A tanintézetek augusztusban a megszokott módon feltöltötték bérigényüket a nyilvántartásba, a tanfelügyelőség azonban nem tudta ezt jóváhagyni, mivel a szaktárca úgy módosította az informatikai rendszert, hogy nem volt erre lehetőség.
A jóváhagyást lehetővé tevő gomb helyett a minisztérium üzenete szerepelt az oldalon, miszerint a feltöltött adatok alapján a megye már nem fér be a korábban megadott sarokszámokba – azaz a megengedettnél több alkalmazott szerepel az adatbázisban –, ezt pedig korrigálniuk kell, addig nem tudják utalni a béreket. Görbe Péter rámutatott: utánajártak a problémának, és kiderítették, hogy több, a nyár folyamán nem fizetett, de a nyilvántartásban még szereplő órabéres állás miatt jelzett többletet a rendszer, ennek megoldása pedig már folyamatban van.
Még tárgyalnak a leépítésről
A főtanfelügyelő közölte: a tanintézeteknek keddtől kell feltölteniük az informatikai rendszerbe a tisztségek listáját, amelynek már alkalmazkodnia kell a szeptember elsejétől kötelező érvényű leépítéshez – vagyis törölni kell a megszüntetett állásokat –, ez alapján számolják ki és utalják ugyanis a béreket. Ez azért lehet problémás, mert több tanintézettel még mindig zajlanak a tárgyalások a létszámcsökkentésről.
Az oktatási minisztérium már augusztusban elrendelte, hogy Hargita megyében szeptemberig 161 állást kell megszüntetni: az érintett tanintézeteknek a diáklétszám, illetve a minisztérium által jóváhagyott sarokszámok alapján kell végrehajtania az elbocsátásokat. A megszabott keretbe 89 óvoda, illetve iskola nem fért bele, több tanintézetben ugyanakkor már tavaly leépítéseket kellett végrehajtani. Görbe Péter rámutatott: tizenhat oktatási intézmény még nem közölte, hogyan oldja meg a problémát, erről az igazgatókkal a napokban egyeztetnek. Hozzátette: az oktatási tárcához küldött folyamodványban beszámolt az eddigi eredményekről, emellett pedig azt is közölte, hogy a leépítés milyen helyzetet teremt.
Kovászna megyében még nincs gond
Görbe Péter elmondása szerint a bérek kiutalását nemcsak náluk, hanem más megyében is odázzák az intézkedés végrehajtásáig. Ennek ellenére a Kovászna megyei tanfelügyelőséget még nem értesítette az oktatási minisztérium arról, hogy nem utalják a fizetéseket, amíg nem hajtják végre a leépítéseket – tájékoztatta lapunkat Kiss Imre.
A főtanfelügyelő úgy véli: elképzelhető, hogy a dokumentum késve fut be, de elmondása szerint ha ez megtörténik, azonnal lépnek, és tájékoztatják a szaktárcát, hogy a speciális helyzetekben levő iskolákban kivitelezhetetlen a leépítés, és a tanfelügyelőség továbbra is kitart emellett. Kiss Imre elmondta: az ügyben egyeztettek a tanintézetek igazgatóival, ennek eredményeit kedden összesítik, illetve hozzák nyilvánosságra.
A tanfelügyelőséget az önkormányzat is támogatja. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nemrég lapunknak úgy nyilatkozott: elsősorban a helyi román tannyelvű oktatást sújtaná a leépítés, hiszen a lakónegyedekben már most is csak az előírtnál kisebb létszámmal tudják fenntartani ezeket az osztályokat.
Háromszéken 133 állás megszüntetését rendelte el a szaktárca, azonban az oktatási szakemberek és az önkormányzati vezetők is úgy vélik, ez nem valósítható meg, mert az elmúlt években már végrehajtottak minden lehetséges átszervezést, karcsúsítást. A leépítési kvóta egy részét emiatt úgy próbálják teljesíteni, hogy nem bocsátanak el senkit, hanem a betöltetlen állásokat szüntetik meg. Kiss Imre hangsúlyozta: az átszervezések nem befolyásolhatják egyetlen tanintézet működését sem, ennek érdekében nem módosították a háromszéki iskolahálózatot, nem szüntettek meg, és nem vontak össze egyetlen osztályt sem.
RMPSZ: ellehetetlenítik a tanintézetek működését
A leépítés ügyében állásfoglalást bocsátott ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), amely szerint az intézkedés semmilyen formában nem szolgálja a közoktatás érdekeit, és a szaktárca pénzügyi helyzetének, valamint az érintett megyék béralapjának javulásához sem vezet.
Az RMPSZ kifogásolja, hogy a létszámcsökkentés egyedüli szempontja az országos gyermeklétszámátlag, az intézkedés ugyanakkor szerintük ellehetetleníti a tanintézetek működését, és veszélybe sodorja a diákok és a pedagógusok biztonságát. „A biztonságos, eredményes és minőségi oktatás feltételeinek megteremtése érdekében a szaktárcának fel kell hagynia »a lehetetlenségek politikájával«” – olvasható az állásfoglalásban.
Az RMPSZ arra kéri a minisztériumot, hogy a létszámcsökkentés helyett „az észszerűsítést követő igyekezetüket a közoktatás tartalmi reformjának megvalósítására” irányítsa. A tanfelügyelőségeket pedig támogatják, hogy „a fenntarthatatlan és kivitelezhetetlen csökkentések felelősségét ne vállalják fel”.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Mintegy negyven különleges földtani helyszínt foglalna magába a Máramaros megyében tervezett Gutin-Máramaros UNESCO-geopark, amelynek létrehozása a térség turizmusának fellendüléséhez, a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárulhat.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
szóljon hozzá!