
Fotó: Pál Árpád
Abszurd helyzet alakult ki az egészségügyben, miután múlt hétvégén több alkalmazott kézhez kapta az egységes bértörvény alkalmazása utáni első, márciusi fizetését. Vannak ugyanis olyan munkavállalók, akiknek bére a minisztériumi ígéreteknek megfelelően megkétszereződött, másoknak ellenben több ezer lejjel csökkent a juttatása.
2018. április 16., 09:212018. április 16., 09:21
2018. április 16., 14:122018. április 16., 14:12
Sorina Pintea egészségügyi miniszter eközben immár igyekszik visszafogottabb hangot megütni, pénteken ugyanis elismerte, hogy az ágazatban dolgozók mintegy 10 százalékának fizetése kevesebb lesz, mint az előző hónapban. Javaslata szerint – „pillanatnyi megoldásként” – a hiányt a kórházak saját bevételükből pótolhatják, így azonban újabb furcsa helyzet állhat elő: a menedzsereknek dönteniük kell arról, hogy a rendelkezésre álló többletpénzt beruházásokra vagy pótlékokra költik.

Az egészségügyi alkalmazottak 10 százalékának csökkenhet a bére, ám van egy törvényes eljárás, amelynek segítségével a kórházmenedzserek ezt elkerülhetik – jelentette ki pénteken Sorina Pintea egészségügyi miniszter, miután tárgyalt a szakszervezetek képviselőivel.
A meglepetések sora ugyanakkor folytatódhat, hiszen az alkalmazottak egy része csak hétfőn szembesül azzal, hogy a valóságban hogyan fordítódnak le a szaktárca, illetve a kormány által ígért európai uniós szintű bérek.
{K2}
Az egészségügyi bérrendszer módosításainak anomáliáira panaszkodott a Krónikának a Kolozs megyei sürgősségi kórház kórbonctani intézetének egyik asszisztense is. Elmondta, a pótlékok lefaragása nyomán 1100 lejjel csökkent a fizetése, holott rendkívül veszélyes körülmények között dolgozik.
Bár a mi munkánk olyan, hogy nem sokan cserélnének velünk, hiszen rákos vagy krónikus megbetegedésnek vagyunk kitéve, a minisztérium nem törődik velünk” – magyarázta az egészségügyi dolgozó, hozzátéve: megérti ama több tízezer pályatársát, aki külföldön keresi a boldogulását.
Kedvezőbb, de furcsa helyzetbe került a brassói gyermekkórház igazgatója is, aki
Liviu Muntean az Adevărulnak azt nyilatkozta: nem tartja ezt tisztességesnek, hiszen szerinte egy igazgatónak jóval nagyobb a felelőssége, mint egy orvosnak. „Nehogy azt gondolja bárki is, hogy ezek után orvosok el fogják vállalni a kórházvezetést” – fogalmazott a volt menedzser.
Liviu Muntean arról is beszámolt: mivel a szaktárca az alapbérkeret 30 százalékára korlátozta a pótlékok mértékét, számos alkalmazottnak – az adminisztratív személyzet tagjainak és az ápolóknak – jelentősen, 500–700 lejjel csökkent a fizetése, ugyanis eddig a többlet aránya elérte a 75 százalékot. A helyzet állítólag a többi brassói kórházban is hasonló.
Háromszéken egyelőre nem csökkentek az egészségügyben a bérek, de jövő hónaptól még lehetnek meglepetések, véli Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke. A kézdivásárhelyi, a baróti és a kovásznai városi kórházban már kiadták a megemelt béreket és az új szabályzat szerint kiszámolt pótlékokat, a sepsiszentgyörgyi kórházban viszont még számolnak.
Az alapfizetések ugyan többnyire emelkedtek, de a pótlékok levágása Kovászna megyében is igencsak megérződött: a szívkórházban például az eddigi 15 százalékos többlet helyett 3 százalékot tudtak adni, míg a mentőállomáson a korábbi 75 százalék helyett 25 százalékot. Neagovici egyelőre annak örül, hogy az összjövedelme senkinek sem csökkent, egyetlen alkalmazott sem visz kevesebb pénzt haza, mint az előző hónapban.
Hozzátette: az eddigi tárgyalások során a minisztérium annyi engedményt volt hajlandó tenni, hogy lehetővé tette, az intézmények saját költségvetésükből egészítsék ki a pótlékokat. Megoldást viszont ez sem jelent, hiszen például a mentőállomásnak nincs saját jövedelme.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója eközben arra hívta fel a figyelmet,
Az igazgató szerint a pótlékokra vonatkozó szabályozás nem korrekt, anomáliákat teremt, ugyanis egy általános sebésznek nem kellene akkora pótlékot kapnia, mint egy idegsebésznek. „Például a fertőző betegeket kezelő osztályon nem akkora a felelősség és a veszély, mint a marosvásárhelyi klinikán, ahol többtucatnyi HIV-fertőzött beteget kezelnek” – magyarázta András-Nagy Róbert.
Az ország más részeiben is akadnak olyan intézmények, ahol érthetetlen módon alakultak a bérek: a Suceava megyei sürgősségi kórházban például
– mutatott rá Mihai Ardeleanu szóvivő. A Hotnews.ro hírportál ugyanakkor arról értesült, hogy számos esetben a városi kórházakban nagyobb fizetéseket kapnak az orvosok, mint a megyei intézményben, holott rendszerint az utóbbi látja el a súlyosabb eseteket.
Az anomáliára Iulian Pope, a Sanitas alelnöke is rámutatott, aki szerint ez a bértörvény egyértelmű hibájának tudható be, amit sürgősen javítani kell. A Hotnews úgy tudja, egyes intézményekben úgy igyekeznek valamelyest kiegyenlíteni az eltéréseket, hogy azoknak, akiknek nagyobb mértékben nőtt az alapfizetésük, kisebb pótlékot kapnak, akiknek pedig nemigen módosult az alapbére, az nagyobb többlethez jut. Ez viszont teljes zavarhoz vezet a rendszerben, hiszen ellentmond az elvnek, miszerint a nagyobb pótlék a nagyobb felelősségért, illetve a veszélyes munkakörülményekért jár.
Oana Grigore, a szaktárca szóvivője hangsúlyozta: ez nem minisztériumi szinten hozott döntés. Tudor Pop, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, az alsóház egészségügyi bizottságának tagja úgy véli, ezzel mindössze elodázzák az újabb spontán sztrájk kirobbantására okot adó pillanatot.
Mindeközben zajlanak a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetések: az alkalmazottak képviselőivel legutóbb pénteken találkozott Sorina Pintea, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter és a pénzügyi tárca illetékese. Iulian Pope Sanitas-alelnök elmondta: a megbeszéléseket folytatják, egyelőre igyekeznek „oltani a tüzet”, amíg hosszú távú megoldást találnak.
A kórházakban dolgozó biológusok és vegyészek ugyanakkor tüntetésre készülnek, mivel őket nem érinti a béremelés. A tervek szerint április 20-án a munkaügyi minisztérium elé vonulnak, közben nyílt levelet fogalmaztak meg Lia Olguţa Vasilescu tárcavezetőnek, aki szerintük végtelenül megsértette őket, amikor azt nyilatkozta: ugyanakkor fizetést kellene kapniuk, mint a biológia- és kémiatanárok, mert ugyanolyan végzettséggel rendelkeznek.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Tizennégy házkutatást tartottak három megyében kedd reggel egy nagyszabású, illegális faanyagszállítással kapcsolatos büntetőügyben. A Maros megyei rendőrök által irányított akció során tíz szállítójárművet és kétezer köbméter faanyagot helyeztek zár alá.
Három hétre bezárt hétfőn a temesvári repülőtér a kifutópályánál zajló felújítási munkálatok idejére. A temesvári járatokat november 22-ig az aradi repülőtér szolgálja ki.
Romániában évtizedes mélypontra került a betöltetlen álláshelyek száma, egy állásra kétszer annyian pályáznak, mint tavaly. A kolozsvári Job Drop csoport közösséggel és ingyenes egyéni programmal segíti a friss diplomásokat a munkaerőpiaci útvesztőben.
szóljon hozzá!