2009. július 14., 11:472009. július 14., 11:47
A békés együttélés feltételeit rögzítő megállapodást írtak alá hétfőn este a csíkszentkirályi roma és magyar közösség képviselői, miután a néhány nappal korábban kirobbant konfliktus nyomán békéltető bizottság jött létre a feszültségek enyhítésére. A község polgármesteri hivatalában tartott négy órás tanácskozáson a feleken kívül részt vett Csíkszentkirály polgármestere, valamint a Hargita megyei prefektúra, a megyei tanács, a rendőrség és a csendőrség képviselői.
A tizenegy pontos megállapodást aláírása előtt felolvasták a polgármesteri hivatal előtt összegyűlt több tucatnyi helybéli lakosnak.
A dokumentum szerint a romák vállalják, hogy nyilvántartásba vetetik lovaikat, amelyek azonosító mikrocsipet kapnak. A község állatorvosa ingyenesen regisztrálja az állatokat, és a mikrocsipeket is díjmentesen ülteti be az állatok bőre alá. A következőkben a hatóságok elkobozzák azokat a lovakat, amelyek nem szerepelnek a nyilvántartásban. Le kell mondania lováról annak a tulajdonosnak, aki nem rendelkezik állatonként legalább fél hektárnyi földterülettel, áll a megállapodásban.
A romák kötelezettségei között szerepel az is, hogy minden család tisztán tartja háza táját, WC-ket építenek, iskolába íratják gyermekeiket és „civilizáltan viselkednek”. A megállapodás egy másik pontja szerint a lopásoknak is meg kell szűnniük.
Gráncsa István János szentkirályi cigányvajda a dokumentum aláírása után elmondta: a roma közösség tiszteletben kívánja tartani az előírásokat. „Azt kívánom, hogy béke legyen, mint eddigi is volt. Itt születtünk, itt kívánunk élni. Egyetértésben kívánunk élni a magyarokkal, és nem akarunk több feszültséget” – fogalmazott.
Adrian Jean Andrei, Hargita megye alprefektusa azt hangsúlyozta: a megállapodás nem csak a cigányokra, hanem a község minden lakójára vonatkozik, a szabálysértőknek pedig megkülönböztetés nélkül felelniük kell a törvény előtt. „Úgy gondolom, a felek tiszteletben tartják az előírásokat, mivel ezen az estén sikerült felébresztenünk a roma közösség felelősségtudatát, ez pedig nagyon fontos. Ha megszegik a kötelezettségeket, akkor az illetékes hatóságoknak alkalmazniuk kell a törvényes előírásokat” – nyilatkozta az alprefektus.
Csíkszentkirályon a múlt héten robbant ki konfliktus a roma és a magyar közösség között, miután egy kocsmai összeszólalkozáson egy roma késsel súlyosan megsebesített egy magyar férfit, majd mintegy százötven magyar a cigányok ellen indult és Molotov-koktélt dobott egy szénacsűrre. Mintegy hat héttel korábban a szomszédos Csíkszentmártonban alakult ki hasonló konfliktus a romák és magyarok között.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.