Fotó: Pinti Attila
Borboly Csaba tanácselnök nem érzi magát felelősnek azért, hogy az igazságszolgáltatás végérvényesen elutasította Hargita megye keresetét, és Neamț megyének ítélte a Békás-szorost. Az EMSZ azonban úgy látja, hogy az RMDSZ-es elöljáró felelőssége „elvitathatatlan” a természeti látványosság közigazgatási elvesztésének ügyében.
2023. október 12., 15:092023. október 12., 15:09
2023. október 12., 22:112023. október 12., 22:11
A székelyföldi és moldvai megye közötti határperben a Marosvásárhelyi Ítélőtábla a napokban elutasította a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, így közigazgatásilag véglegesen Neamțhoz tartozik az egyik legnagyobb erdélyi természeti látványosság. A Székelyhon portál cikke szerint a vásárhelyi táblabíróság jogerős döntésével helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék korábbi elsőfokú ítéletét, elutasítva a székelyföldi megye önkormányzatának fellebbezését.
A korábbi per több mint tíz évig tartott, és végül a moldvai önkormányzat számára végződött kedvezően. A Ploiești-i Ítélőtábla 2020-ban utasította el jogerősen a Hargita megyei és a gyergyószentmiklósi önkormányzat keresetét, melyben a Gyergyószentmiklós és a Neamț megyei Almásmező község közötti megyehatár 1998-ban készült jegyzőkönyvének érvénytelenítését kérte. A rendkívüli jogorvoslati kérelem is hasonló eredménnyel végződött.
A második jogerős bírósági ítélet is megszületett arra vonatkozóan, hogy a Békás-szoros közigazgatásilag Neamț megyéhez tartozik. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla helybenhagyta a Hargita Megyei Törvényszék elsőfokú ítéletét.
Hargita Megye Tanácsa tavaly újabb bírósági eljárást indított az ügyben a megyei törvényszéken, arra hivatkozva, hogy az említett jegyzőkönyvben megállapított határ nem azonos a romániai közigazgatási határokról szóló 1968-as törvényben szereplővel. A székelyföldi érvelés szerint mivel ez megyehatár is, a határt kijelölő bizottságban az érintett megyei önkormányzatok képviselőinek is helyet kellett volna kapniuk. A Hargita Megyei Törvényszék idén áprilisban kihirdetett ítéletében elutasította a kérést azzal az indokkal, hogy elkésett, illetve már korábban született róla bírósági ítélet. A döntést mostani jogerős ítéletében a Marosvásárhelyi Ítélőtábla is megerősítette.
„Az ítélet vélhető indoklása szerint a megyei tanács még 2004 előtt kellett volna fellépjen a Békás-szoros ügyében. Hargita Megye Tanácsa az egész pereskedésbe utólag szállt be, hogy megpróbáljuk helyrehozni azt, amit más elrontott. A törvényre hivatkozva kértük Gyergyószentmiklóssal közösen az 1998-ban készült, Gyergyószentmiklós képviselője által sajnos aláírt jegyzőkönyv érvénytelenítését. Habár nem a megyei önkormányzat feladata, megpróbáltuk helyrehozni, amit korábban elrontottak, még akkor is, ha szándékosan megtévesztették Gyergyószentmiklós vezetőségét” – szerepel Borboly Csaba állásfoglalásában.
Ezzel a jelenlegi tanácselnök tulajdonképpen az elődjére hárítja a felelősséget a Békás-szoros hovatartozásáért folytatott per ügyében; a Hargita megyei önkormányzatot 1996 és 2004 között az ugyancsak RMDSZ-es Zsombori Vilmos irányította, Borboly 2008 óta látja el a tanácselnöki teendőket; 2004 és 2008 között a közgyűlés alelnöke volt. Borboly közölte még, hogy várják az ítélőtábla indoklását, és utána döntenek a további lépésekről. „Természetesen ha csak lehetőség lesz rá, nem adjuk fel! Ahogy megkapjuk az ítélőtábla indoklását, sajtótájékoztatón ismertetjük részletes álláspontunkat, hisz most a törvényszéki portál alapján csak következtetni, megbecsülni lehet a döntés megalapozását” – fogalmazott a hargitai tanácselnök.
Az alakulat országos elnöksége az ügyben kibocsátott közleményében lesújtónak nevezi a marosvásárhelyi ítélőtábla döntését a Békás-szoros ügyében, mely az EMSZ szerint nemcsak a román bíróságok elfogultságáról tesz tanúbizonyságot, hanem „egyes magyar vezetők alkalmatlanságáról, sőt cinkos tétlenségéről is.” Az EMSZ – amelynek négy tanácsosa van a Hargita megyei képviselő-testületben – emlékeztet, hogy 1998-ban a gyergyószentmiklósi RMDSZ-es városvezetés aláírt egy, a megye határait módosító jegyzőkönyvet, mely közigazgatásilag Neamț megyéhez csatolta a Békás-szorost. (A székelyföldi város polgármesteri teendőit akkoriban Pál Árpád látta el – szerk. megj.) 2009-ben Mezei János akkori polgári párti (MPP) gyergyószentmiklósi polgármester jogi úton megtámadta a határmódosítást, melyhez később csatlakozott a megyei önkormányzat is.
Fotó: Pinti Attila
Az EMSZ szerint a Borboly Csaba vezette Hargita Megyei Tanács az elmúlt időszakban „kudarcot kudarcra halmozott”. „Elég csak az Úzvölgyében történt konfliktusra gondolnunk, amikor a Bákó megyei Dormánfalva támogatásával randalírozhattak hősi katonatemetőnkben a magyargyűlölő szélsőségesek, sőt, a temető eredetei állapotának visszaállítását elrendelő bírósági döntés után is tovább folytatódhatott a temetőgyalázás – Borboly Csaba cinkos tétlensége mellett. Ugyanakkor a sikertelenség fokmérője Hargita megye kétségbe ejtő gazdasági állapota is, melyet megtapasztalva joggal merülhet fel bárkiben a kérdés, hogy az a TikTok-on és Facebook-on bohóckodó Borboly Csaba egyszerű hozzá nem értésének eredménye, vagy a Székelyföld ellehetetlenítésére tett bukaresti kísérletekkel való azonosulásának hozadéka. Mindezek a kérdések egy olyan elöljáró esetében merülnek fel, akinek korrupciós ügyében a magyarokat általában elítélő román bíróság – furcsa és szokatlan módon – még mindig nem tudott döntésre jutni” – olvasható az ellenzéki alakulat állásfoglalásában. Az EMSZ ironikusan hozzáteszi: megtörténhet, hogy a megyei tanácselnök „hozzá nem értésének következményeként a csíksomlyói nyerget is kiszakítják Hargita megyéből – például Ilfov megyéhez csatolva azt”.
A Székelyföld egyik legnagyobb látványosságának számító Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben. 1971-ben védetté nyilvánították, jelenleg a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park része, mely az egyetlen székelyföldi nemzeti park. Hargita megye turisztikai gyűjtőportálja, a Visitharghita.ro szerint a szoros 1600 hektáros kisebb része Neamț, míg mintegy 2100 hektáros nagyobb része Hargita megye területén van. Számos természeti látványosság is van a térségében, mint a Gyilkos-tó, a Nagy-Hagymás vagy az Egyes-kő.
A Ploiești-i Táblabíróság elutasította a Hargita megye és Gyergyószentmiklós által benyújtott perújítási kérelmet, és ezzel véglegessé vált a Gyergyószentmiklós és Almásmező (Bicaz Chei) határperében hozott jogerős ítélet, mely a Neamț megyei félnek juttatta Románia egyik leglátványosabb szurdokv&a
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás