Fotó: A szerző felvétele
2008. december 24., 14:202008. december 24., 14:20
Gircsis Veronika, aki a karácsonyi diós-mákos bejgli készítésének fortélyaiba avat be, nem sokat „varázsolja” a tésztát, csupán néhány apróságra figyel, ám több mint ötvenéves gazdasszonyi pályafutása alatt egyszer sem repedt meg a bejgli, és az utolsó morzsáig elfogyott minden karácsonykor. Azonban arra már az elején felhívja a figyelmet, hogy a diós-mákos patkó legfontosabb hozzávalója: a szeretet. Mint mondja, ha nem szeretettel fogunk hozzá a karácsonyi sütés-főzéshez, jobb, ha el sem kezdjük...
„Fontos, hogy a tésztájában legyen zsír is, mert ha csak vajjal vagy margarinnal készítjük, nem lesz eléggé porhanyós a bejgli” – fejtegeti Veronika néni. Ő ugyanis kipróbálta ezt, és rájött, hogy a tészta puhaságát, lazaságát a sertészsír biztosítja. A bejgli tésztáját négy részre osztva mindössze félórán át keleszti, utána szép kerekre kinyújtja, és megtölti az előre elkészített töltelékmasszával. A tölteléket sem szokta soha dinsztelni tejben, vagy főzni, mert összecsomósodik, kemény lesz, és nehezen lehet a nyers tésztára kenni. Veronika néni egyszerűen összekeveri a mákot, illetve a darált diót ízlés szerinti mennyiségű cukorral, és azt egyenletesen elszórva a tésztán egy kis almát reszelve a tetejére, göngyöli tekerccsé. „A töltelék tetejére reszelt alma kell – ez az egyedüli dolog, amit újítottam az édesanyám receptjén” – mondja a szeretetkonyha szakácsnője, és azt is elárulja, hogy a módszert egy másik szakácsnőtől leste el. A reszelt almától puha, omlós lesz a töltelék.
A szorosan feltekert bejgliket szépen egymás mellé helyezi a tepsiben, oldalukat megkeni egy kis zsírral vagy olajjal, hogy sülés közben ne ragadjanak össze. A tetejüket megkenegeti tojássárgával, hogy szép fényes legyen, a tésztákat megszurkálja egy villával, hogy a sülés közben keletkező gőz távozhasson. „Ha sülés közben azt látjuk, hogy meg akarna repedni a tészta, vegyük ki a sütőből és egy éles késsel az oldaluknál kissé szurkáljuk meg” – figyelmeztet a szakácsnő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy ezt a műveletet gyorsan végezzük, mert ellenkező esetben a tésztánk „összeesik”. A néhány „apróság” ismeretében, máris készülhet a diós-mákos patkó Gircsis Veronika receptje szerint.
Hozzávalók: 60 dkg liszt, 14 dkg vaj vagy margarin, 12 dkg sertészsír, 1 tojás és egy tojássárgája, 1 kockányi élesztő és egy kevés tej, 2-3 kanálnyi cukor, 1-2 kanálnyi tejföl; 30-40 dkg darált dió és mák, ízlés szerinti mennyiségű cukor, reszelt citromhéj, vanília és tekercsenként egy-egy kisebb méretű alma. Elkészítése: A lisztet elmorzsoljuk a zsiradékkal, cukorral, pici sóval, és a közepébe egy mélyedést képezünk. Ide tesszük a tojást és a tejben megkelesztett élesztőt, egy kis tejföl hozzáadásával puha, könnyen gyúrható tésztát készítünk. A tésztát négy cipóra osztjuk, és tiszta törlőkendővel letakarva félórán át kelesztjük. Szép kerekre kinyújtjuk, és egyenletesen elosztjuk rajta a tölteléket, majd a tetejére reszeljük az almát. (A mákost vaníliával, a dióst reszelt citromhéjjal ízesítjük.) Szorosan feltekerjük, úgy, hogy a végeit folyamatosan betűrjük, megkenjük tojássárgával, és forró sütőben szép pirosra sütjük.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.