Megújult a temesvári Magyar Ház homlokzata. Nem csak a külcsín, a belbecs is fontos
Fotó: Facebook/Várbástya Egyesület
Nyílt napot szervez augusztus 1-jén, pénteken a Várbástya Egyesület a temesvári Magyar Házban, ahová nemzetiségre való tekintet nélkül várják a látogatókat. Három és fél éve került ismét magyar közösségi tulajdonba a bánsági magyarság emblematikus épülete, a Temesvár belvárosában található Magyar Ház, amely azóta felújításokon esett át, illetve folyamatos átalakuláson megy át. Az épület történetével, jelenlegi rendeltetésével és a házat működtető egyesület célkitűzéseivel is megismerkedhetnek az érdeklődők.
2025. július 24., 21:302025. július 24., 21:30
A temesvári Várbástya Egyesület a Facebook-oldalán tette közzé a felhívását, miszerint a jövő pénteken, augusztus 1-jén 10 és 16 óra között nyílt napot szervez a bánsági magyarság szimbolikus épületében. „A Magyar Ház átalakuláson megy keresztül, és örömmel nyitjuk meg kapuinkat számodra egy olyan pillanatban, amikor az épület egyre inkább formát ölt. Életet leheltünk olyan terekbe, amelyek felfedezésre várnak, miközben más részek még felújítás alatt állnak. Reméljük, hogy a frissen felújított homlokzat meghívóul szolgál, hogy belépj és felfedezd, mi rejlik belül” – szólította meg az érdeklődőket a civil szervezet.
A nyílt napon nemzetiségre való tekintet nélkül, várnak minden érdeklődőt, akik megtekinthetik, mit valósítottak meg eddig a házigazdák, illetve milyen projektek vannak születőben:
A Magyar Házban jövő pénteken minden órában indul vezetett bemutató román és magyar nyelven.
2022 februárja óta a mintegy 1800 négyzetméteres hasznos felületű háromemeletes irodaépület az eredeti rendeltetésének megfelelően ismét a bánsági, temesvári magyarság céljait szolgálja. Tamás Péter, a Várbástya Egyesület elnöke, aki Magyarország tiszteletbeli temesvári konzulja is egyben, három és fél évvel ezelőtt úgy vélte:
Az ingatlan megvásárlására és tatarozására hárommillió eurónak megfelelő támogatást kapott a magyar államtól az egyesület, amely végül is visszavásárolta az ingatlant attól a román kiadóvállalattól, amely az 1989-es rendszerváltás után „privatizálta” az épületet. A Magyar Házban a temesvári magyar egyesületeknek, a magyar politikai képviseletnek biztosítanak helyet, egyúttal közösségi és kulturális rendezvények helyszínének szánták.
A temesvári Várbástya Egyesület a magyar állam támogatásával csütörtökön megvásárolta a város szívében álló Magyar Házat.
A Temes megyei tanács és prefektúra épületével szemközt álló Magyar Házat 1930-ban közadakozásból építette fel a város magyar közössége, melynek kulturális intézményei és politikai képviselete a trianoni döntés nyomán székház nélkül maradtak. Az épületet az erre a célra alapított Magyar Ház Részvénytársaság tulajdonaként telekkönyveztették. A kommunista román hatalom a pártsajtót költöztette az épületbe, de csak 1967-ben államosította az épületet, amikor a belső udvarra új épületszárnyat emeltek.
Az épületet az 1990-es évek elején a Renasterea Bănățeană megyei román napilap kiadója, a Timpress Rt. szerezte meg. A temesvári magyarság képviselői számtalan pert indítottak a Magyar Ház visszaszerzéséért, de ezeket rendre elvesztették. Előbb az államosítást rögzítő 1967-es telekkönyvi bejegyzést próbálták töröltetni, majd, amikor a bíróság elutasította az érdekeltségüket, az egykori téglajegyeket őrző temesvári magyarok leszármazottai újraalakították a Magyar Ház Rt.-t, és az alapítói okiratba beleírták, hogy a régi jogutódjának tekintik a céget. Az újraalakult Magyar Ház Rt. jogi küzdelme sem bizonyult azonban sikeresnek.
de az épület akkor már a többségében magántőkével működő Timpress tulajdonában volt, ezért a cég bírósági úton töröltette az épületet a visszaadandó ingatlanok listájáról.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság pénzügyi segítségével megvásárolt temesvári Magyar Házat avatták fel vasárnap délután. Potápi Árpád János államtitkár szerint a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a temesvári magyar közösség megmaradjon.
A szimbolikus jelentőségű épület első emeletét eközben is a Heti Új Szó bánsági magyar hetilap szerkesztősége használta, mely termeiben helyet biztosított az RMDSZ helyi szervezetének is, de a magyar intézményeknek bért kellett fizetniük az elődeik által épített ház használatáért. A kilakoltatás és a ház végleges elvesztésének a veszélye szűnt meg, amikor a magyar állam támogatást nyújtott a Várbástya Egyesületnek, hogy megvásárolja és magyar közösségi tulajdonba helyezze az épületet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!