Az iratban az elöljáró felhívja a figyelmet arra, hogy az eladáshoz minden törvényes keret adott, ám leszögezi, ő személyesen nem ért egyet az eladással. Gábor László indoklásából többek közt arról értesülhetnek a szárhegyiek, hogy a jelenlegi orvosok „nem praktizálnak míg a világ”, ugyanis előbb-utóbb nyugdíjba mennek, vagy elköltözhetnek más településre. „Helyükbe jönnének fiatal orvosok, de nem tudunk nekik ingatlant felajánlani rendelőnek” – érvel a polgármester. Hozzáteszi: a hosszú távú bérbeadást tartja ésszerűnek.
A tanácsi határozat kötelez
A két szárhegyi orvosi rendelő eladásáról még Gál Péter egykori polgármester mandátuma alatt született tanácsi döntés. A 2005/40-es, illetve a 2006/31-es önkormányzati határozat arról rendelkezik, hogy dr. Munzlinger Attila és dr. Gáll-Simon Gabriella megvásárolhatja azokat az épületeket, amelyben tevékenységüket folytatják. A 2006/236-os törvény pedig egyértelműen kimondja, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő orvosi rendelők, amelyekben alapegészségügyi-ellátás zajlik, eladhatók. „A két tanácsi határozat végrehajtása azonban elmaradt. Egyrészt az időközi polgármestercsere miatt, másrészt azért, mert az új polgármester, valahányszor szóba került a rendelők eladásának ügye, mindig kitérő választ adott” – hangoztatta Munzlinger Attila. Hozzátette: egyértelmű elutasító válasz Gábor László részéről csupán azután született, miután ő tanácsosként interpellált a végrehajtás késleltetése miatt. Ezt követően az orvos lemondott tanácsosi mandátumáról, hangsúlyozva, nem akar olyan testület tagja lenni, „amely nem demokratikus és nem törvénytisztelő”.
Munzlinger egyébként közel húsz éve praktizál Gyergyószárhegyen. 2004 nyarán banki hitelből újította fel, és alakította át orvosi rendelővé az egykori milícia 150 éves épületét. Az ingatlanra jelenleg 30 éves bérleti szerződése van az önkormányzattal. Gáll-Simon Gabriella immár harminc éve gyógyítja a szárhegyieket, és a közel százéves, eredetileg is orvosi rendelőnek szánt épületen szintén saját pénzéből végeztetett jelentős javítási munkálatokat.
A többség a bérbeadás mellett van?
Gábor László polgármester különben igen nagy tiszteletnek örvend Szárhegyen. Talán éppen ezért nyilatkozott úgy lapunk kérdésére több helyi lakos is, hogy osztja az elöljáró véleményét, s kiáll amellett, hogy az orvosi rendelőket nem kell eladni, csupán bérbe adni. Mindazok, akik a tanácsi határozatok érvényesítése mellett teszik le a garast, felróják a polgármesternek, hogy a házról házra járó kérdezőbiztosok többnyire hivatali alkalmazottak. Többen azt is felhozzák, hogy bizonyos portákon az ottlakó felnőttek létszámánál több kérdőívet hagytak, máshová meg egyáltalán nem is vittek. Gábor László azonban arról biztosított, hogy mindenkihez eljut a kérdőív, ami egyébként „egyszerű közvélemény-kutatás”. Továbbá arról tájékoztatott, hogy bár még nincs vége az akciónak, egyértelmű a lakosság hozzáállása: a többség ellenzi az eladást. Mint hangsúlyozta, a felmérés kiértékelését követően határozattervezetet óhajt benyújtani, és a végeredményre hivatkozva a két határozat visszavonását kérvényezi majd.
Törvényes, de nem erkölcsös
A sajátos közvélemény-kutatásról Máté András jogász, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője úgy vélekedett, hogy „nem törvénytelen, de nem is erkölcsös”. A képviselő szerint vitás esetben a polgármester lakossági fórum keretében kérhette volna ki a helyiek véleményét. Máté ugyanakkor értelmetlennek találja az eljárást, mivel szerinte ha létezik törvény, amely lehetővé teszi az önkormányzat számára az orvosi rendelők eladását, és létezik érvényes tanácsi határozat, azt a polgármesternek végre kell hajtania.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.