A Novicella-másolatot is restaurálják a magyar szakemberek
Fotó: MTI Fotó: Boda L. Gergely
A Giotto-freskómásolat és az egyedi kőfaragványok restaurálása következik a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolnán, miután sikerült befejezni a tartószerkezeti munkálatokat – számolt be a Teleki László Alapítvány.
2020. július 24., 13:092020. július 24., 13:09
2020. július 24., 13:342020. július 24., 13:34
Befejeződtek a tartószerkezeti munkálatok a Beszterce–Naszód megyei Kiszsolna egykori evangélikus templomának szentélyében – számolt be a határon túli épített örökség megmentésén fáradozó magyarországi Teleki László Alapítvány. A szervezet honlapján közzétett közleményében emlékeztet, hogy
Kiszsolna (románul Jelna, németül Senndorf, erdélyi szász nyelven Sänderf) – mint arról beszámoltunk – azzal írta be magát a művészettörténet-könyvekbe, hogy szentélyében 2016-ban magyar örökségvédők Giotto di Bondone (1267–1337; firenzei festő, szobrász és építész, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja) egy elpusztult mozaikjának hű freskómásolatát találták meg.
A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három másolatot ismertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból.
Feldúcolva. A kiszsolnai szentély bejárata és tornya
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, hanem részleteiben is másolta Giotto képét, pontosan úgy, ahogyan az Erdélyben előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős falfestmény. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszakban készítette a római régi Szent Péter-bazilikában a Navicella című mozaikot, mely a Szent Péter-bazilika újraépítésekor megsemmisült.
Puskás Imre, a Miniszterelnökség korábbi kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára 2016 októberében a helyszínen jelentette be, hogy a magyar kormány a külhoni műemlékek megmentésére indított Rómer Flóris-terv keretében nyújtott ötmillió forintos támogatást az épület állagának a megőrzésére, és további 800 ezer forintot szán az értékes freskó feltárására és konzerválására. Emil Radu Moldovan Beszterce–Naszód megyei tanácselnök akkor úgy nyilatkozott, hogy a megyei önkormányzat vállalja, hogy előteremti a finanszírozás másik felét.
A Teleki László Alapítvány által a napokban közzétett beszámoló szerint
A tetőzet helyreállítása után újrafugázták a boltozathátat, kicserélték a szétmállott köveket, pótolták a hiányzókat, míg a nagyobb repedéseket injektálással és rozsdamentes acélból készült spirális szálak beépítésével kezelték.
Befejeződtek a szentély tartószerkezeti munkálatai
Fotó: 925579
A vakolat nélküli falfelületeket újrafugázták, a támpilléreket habarcsborítással védték le, és – hogy megvédjék a helyreállított épületrészt –, a nyílászárókon ideiglenes, ácsolt deszkalezárásokat helyeztek el.
– vetítik elő a további munkálatokat a Teleki Alapítvány műemlékvédő szakemberei.
Az alapítvány részéről Makay Dorottya tartószerkezeti mérnök márciusban a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy az alapítvány legtöbb két éven belül el szeretne készülni a kiszsolnai evangélikus templomrom építészeti beavatkozásaival.
„A mentési projekt, amennyire aprónak tűnik, hiszen egy – igaz, romos – templom szentélyéről van szó, annyira összetett mind műszakilag, mind pedig a menedzsment, illetve a finanszírozás szempontjából” – fogalmazott az erdélyi szakember, aki szerint a munkálat jellege miatt az engedélyeztetés is hosszas volt. De
Annak érdekében, hogy a munkálatoknak, de magának az épületnek is legyen egy hazai felelőse, a megyei önkormányzat a Beszterce–Naszód Megyei Múzeum gondozására bízta a templomromot, mondta a szakember.
– mutatott rá a szakember, arra utalva, hogy a Beszterce–Naszód Megyei Tanács és a Teleki László Alapítvány közös befektetésként, fele-fele arányban vállalták a munkálatok anyagi hátterének megteremtését. A romániai részfinanszírozás biztosítása azonban a közbeszerzési törvény miatt elhúzódott.
Makay Dorottya akkor kérdésünkre rámutatott, hogy a freskó restaurálása különálló munkálat lenne, melynek költsége mai áron mintegy 30 ezer lejre tehető.
„Hogy a helyszín látogatható legyen, gyakorlatilag szükség lenne egy, a területet is rendező, turisztikai szempontú beruházásra, ami egy európai uniós nagyságrendű projektet feltételezne” – értékelt márciusban lapunknak a műemlékvédő szakember, aki szerint a pályázatot a 2021–2028-as finanszírozási időszakra kellene előkészíteni.
A kiszsolnai szász templom a felújítás alatt
Fotó: Teleki László Alapítvány, Mudrák Attila
A kiszsolnai evangélikus templom az 1970-es évek óta romosodik, pusztulására már többször is felhívták a figyelmet a szakemberek.
Az épület hanyatlása összefügg a térség demográfiai összetételének változásával. A Beszterce melletti faluban helytörténeti adatok szerint 1941-ben 367 szász volt, akik a lakosság 62 százalékát tették ki. 1944-ben, a német csapatok visszavonulásakor a nösnerlandi (Beszterce vidékének német megnevezése) szász lakosok többsége Ausztriába és Németországba menekült. Kiszsolnán 1953-ban még 66 evangélikus volt, de az elmúlt évtizedekben a szászok száma folyamatosan csökkent, ma Besztercén és térségében sem számottevő.
A jelenlegi templom a 15. század első felében kőből épült, egyhajós, torony nélküli gótikus épület, de datálása nem egyértelmű, ugyanis román kori stíluselemeket is tartalmaz. Érdekessége az értékes freskómásolat mellett, hogy oszlopfőit egy-egy kőből kifaragott emberfej zárja.
Hiába a precedensértékű román–magyar összefogás: évek óta nehezíti a kiszsolnai evangélikus templom megmentését a bonyolult romániai közbeszerzési procedúra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!