Új köntöst kapott. A Lászlóffy-ház még az átadás előtt
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Befejeződött a szamosújvári Lászlóffy-ház felújítása, a kivitelező nemrég átadta a Kolozs megyei város egyik büszkeségét a tulajdonos helyi önkormányzatnak.
2023. december 27., 20:472023. december 27., 20:47
Az eseményen többtucat szakember vett részt – számolt be a Transilvaniabusiness.ro portál. A műemlék épület külső és belső felújítása több mint kétmillió euróba került.
– közölte Ovidiu Drăgan polgármester. Emlékeztetett, hogy a Lászlóffy-ház a rendszerváltás előtt Ifjúsági Klubként működött, aztán szórakozóhelyet, néptánc- és sporttermet is működtettek benne. A felújítás után viszont muzeális rendeltetést kap, amely összhangban van építészeti stílusával.
Régi állapotok. Ráfért a felújítás a műemlékre
Fotó: Facebook/RMDSZ Szamosújvár
A Lászlóffy-ház, mely egyike a még meglévő barokk emeletes házaknak Szamosújváron, a közelmúltban rendkívül rossz állapotba, végveszélybe került. Azonban – amint a Szamosújvári Közlöny társadalmi és kulturális havilap összeállításából kiderül – 2015 után az önkormányzat visszaperelte és 2021-ben megkezdődött a restaurálása. A munkálatokat év végéig kellett befejezni, és ez sikerült is.
A megújult épület
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
A Láncos-háznak is nevezett ingatlant „tartós ormányi kőből” emelték, építését 1747-ben fejezték be. Az oszlopos kapun a Lászlóffy család címere található (amit a kommunista államosításnál legyalultak), a kapudíszeket Anton Schuchbauer (1719–1789) faragta, aki a barokk korszak egyik legjelentősebb kolozsvári szobrásza volt.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
1901 és 1902 között az épületben működött az Állami Polgári Lányiskola. Az épület a kommunista államosítás után számos célnak szolgált, volt gyár, ifjúsági otthon, ahol néptáncot is oktattak.
A szakszerűen felújított épület a kultúrát fogja szolgálni, ugyanis ide költözik a városi múzeum, mely egy korszerű, modern múzeum lesz és ugyancsak itt lesz egy képzőművészeti kiállítóközpont is – írta a Szamosújvári Közlöny.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Az örmények 1672-ben Apafi fejedelem hívására jelentek meg Erdélyben – olvasható az Érsekség.ro portálon. Szamosújvár (Armenopolis) az örmények által a 17. század végén létrehozott város, amely a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár között terült el. Szamosújváron eleinte kevesen voltak, azonban a körülmények alakulása következtében mégis itt épülhetett fel az „Örményváros”.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
I. Lipót beleegyezésével az örmények Besztercéről menekült csoportja 1700-ban megvásárolta a szamosújvári vártól délre eső részt. Később itt telepedtek meg a Gyergyószentmiklósról, Szépvízről jött örmény családok is. A város felépítése mintegy 15 évig tartott. Az alapkövet 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. A ma is álló, legkorábbi kőtemplomuk az 1723–1724 között épült Salamon-templom.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Szamosújvárt ma közel 20 ezren lakják, a legutóbbi népszámláláson 2600-an vallották magukat magyarnak, 29-en örménynek. Az Ovidiu Drăgan liberális polgármester által vezetett önkormányzatban a 18 tanácsos közül hárman képviselik az RMDSZ-t. A településen működik a Mezőségi Téka Szórványkollégium, mely idén ősszel új épületszárnnyal bővült.
A magyar kormány kiemelten támogatja a szórványközösségeket, hogy meg lehessen tartani gyermekeinket a magyar nyelvnek, kultúrának, és majd családot vállalva ők is ugyanígy járjanak el – mondta Potápi Árpád János vasárnap Szamosújváron.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Közel 6,4 millió lejes beruházással és zömében magyar kormányzati finanszírozással elkészült a szamosújvári Téka Szórványkollégium új épületszárnya. A vasárnapi átadó ünnepség kapcsán a Téka Alapítvány elnökével, Balázs-Bécsi Attilával beszélgettünk.
A kortárs kultúrát, művészetet is közel hozza a fiatalokhoz a Mezőségen működő, a szórványmagyarság megmaradásáért immár 30 éve aktívan tevékenykedő szamosújvári Téka Alapítvány.
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Fotó: Facebook/Ovidiu Dragan
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!