Benedek István: a lakosság több mint fele megfertőződik, de nem mindegy, hogy mikor
Fotó: Szucher Ervin
Az orvosnak a nehéz helyzetben is orvosnak kell maradnia – vallja a koronavírus-járvány idején tapasztalt felmondások kapcsán dr. Benedek István marosvásárhelyi nyugalmazott professzor, aki szerint a veszély előli „megfutamodás” felér a hippokratészi eskü megszegésével. A hematológiai és csontvelő-átültetési klinika volt vezetője szerint a szabályok szigorú betartásával szinte teljesen kizárt, hogy az orvos, valamint az egészségügyi személyzet többi tagja megfertőződjék. Benedek István sajnálatosnak tartja, hogy a hazai egyetemek nem készítik fel diákjaikat a mostanihoz hasonló vészhelyzet megfelelő kezelésére.
2020. április 09., 15:382020. április 09., 15:38
2020. április 09., 15:432020. április 09., 15:43
– Mit válaszolna, ha egy diákja megkérdezné, hogy orvost veszélyeztető helyzetben mitévő legyen: mondjon fel, és mielőbb hagyja el a kórházat, vagy a hippokratészi esküjére gondolva, egészségét kockáztatva maradjon a fertőzött betegek szolgálatában?
– Ha valaki az orvosi szakmát választotta, az érezze is hivatásának. Magyarán: nemcsak könnyű helyzetben kell felölteni a fehér köpenyt, hanem nehéz helyzetben is helyt kell állni. A megfutamodás nem megoldás! Természetesen vannak bizonyos szabályok, amelyeket kötelező módon be kell tartani. A gondok onnan adódtak, hogy hiányoztak – és egyes kórházakból talán még mindig hiányoznak – azok a védőfelszerelések, amelyek nélkül sem az orvosok, sem az egészségügyi személyzet nem érezheti biztonságban magát.
Elvégre orvosként tudnod kell, hogy egy ilyen agresszív járvány esetében, mint amilyet az új típusú koronavírus okozott, nagyon fontos a szemedet, orrodat, szádat védeni, és közben állandóan szellőztetni ott, ahol ez megoldható, hisz az intenzív terápia zárt hely.
– Olyannak kellene lennie az orvosnak, mint a süllyedő hajó kapitányának, aki utolsóként hagyja el a fedélzetet?
– Dehogyis! Nem süllyed a hajó, nem közeledik a világvége. Egy nehéz helyzettel állunk szemben, amelyet megfelelő módon, kellő komolysággal, higgadtsággal és szakszerűséggel kell kezelnünk. Az orvos az, akinek a legjobban kell tudnia, mit kell tennie a maga és környezete védelmében.
– Világszerte mégis nagyon sok a fertőzött orvos és asszisztens a mostani járvány idején. Gondolja, hogy ezek az emberek mind-mind szabályt szegtek, vagy egyáltalán nem vették komolyan a figyelmeztetéseket?
– Nem arról van szó, hogy mindenki elővigyázatlanul járt volna el, vagy szabályt szegett volna. Egy-két hónappal ezelőtt egyéb gondok is léteztek: a legtöbb állam egészségügyi hálózatát teljesen felkészületlenül érte a járvány, mert nem mérte fel a helyzet súlyosságát. Ezenkívül sokak számára az sem volt világos, miként történik a fertőzés. Az első eseteknél a szakemberek többsége még azt hitte, hogy szokványos módon. Ehhez képest a SARS-CoV2 rendkívüli módon terjed. Másrészt az is megtévesztően hat, hogy a betegek közt nagyon sok olyan van, aki szinte tünetmentesen vészeli át a járványt. Kissé fájnak az ízületei, kicsit az izmai, lehet, hogy a feje is, de lényegében nincs rosszul, jár-kel az emberek közt, és közben fertőz.
A japánok bemutatták, miként fertőz egy olyan személy is, aki zárt helyen, tőlünk aránylag távol van, de közben maszk használata nélkül szónokol. Beszéd közben a szájából parányi vírusos cseppecskék kerülnek a levegőbe, ahol lebegni kezdenek. Ezektől csak a gyakori szellőztetéssel lehet megszabadulni.
Orbán Viktor miniszterelnök már hetekkel ezelőtt arról beszélt, hogy mindenkinek a száján ott kellene legyen a védőeszköz. Egyesek kinevették, mások kigúnyolták. Most viszont azok is igazat adnak neki, akik eddig csak azt szajkózták, hogy tartsd be a másfél méteres távolságot, és moss kezet. Ennyi nem elég, az arcot is védeni kell!
Fotó: MTI/Kovács Tamás
– Ha a „megfutamodott” kórházmenedzserek és orvosok szemszögéből vizsgáljuk a helyzetet, őket is meg kell vagy legalábbis meg lehet érteni?
– A hazai orvosi egyetemek egyáltalán felkészítik – mind szakmai, mind etikai szempontból – a diákokat arra, hogy miként járjanak el hasonló esetben? Elvégre ha sokakat meg is lepett, a mostani világjárványról nem lehet azt mondani, hogy soha senki nem számolt vele.
– Nem tudom, hogy más egyetemeken érintették-e a témát, de a marosvásárhelyi orvosin nemcsak ez nem merült fel, sok minden más sem. Itt mélyrepülésben van az oktatás, de ez talán már más téma. A szakmának, az egészségügyi rendszernek, az állami vezetésnek, az Európai Uniónak sokkal, de sokkal jobban fel kellett volna készülnie erre.
Ha Bill Gates, a világ talán leggazdagabb embere már 2015-ben laikusként meg tudta jósolni, hogy mi vár ránk, amikor azt mondta, hogy a vírusjárványtól jobban kell tartanunk, mint a nukleáris fegyverektől, akkor az egészségügyi rendszertől is elvárható lett volna, hogy foglalkozzon a témával. Amúgy nem az amerikai multimilliárdos volt az egyetlen, aki megkongatta a vészharangokat.
– Gondolja, hogy a román kormány által nagy hirtelenjében feldobott 500 eurós bérpótlékkal röghöz lehet kötni az első vonalban harcoló orvosokat?
– Ez megalázó. Nem az összeg, hanem maga az intézkedés.
Ahhoz, hogy gyógyítani tudjon, egy orvosnak mindenekelőtt egészségesnek kell lennie.
– Exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, és Románia még nem érte el a kritikus csúcsot. Milyen lesz az ön által remélt mérleg két-három hónap elteltével?
– Lényeges, hogy a betegek számát kordában tartsuk. Hogy ne jussunk oda, mint Olaszország, ahol a beutaltak a kórházi folyosón fekszenek. Szerintem a lakosság több mint fele, legalább hatvan százaléka megfertőződik. De nem mindegy, hogy mikor. Nem kell bepánikolni: a legtöbben tünetmentesen vagy minimális fájdalommal, néhány nap leforgása alatt fogják átvészelni a koronavírust.
Nem megoldás a felmondás a kamara elnöke szerint
Az elmúlt időszakban az ország számos pontján – többek között Temesváron, Aradon, Bukarestben, Déván, Brassóban, Suceaván – mondtak fel, kérték nyugdíjazásukat vagy áthelyezésüket egészségügyi dolgozók a koronavírus-járvány miatt előállt nehézségekkel összefüggésben. Nagyon sokan így akarták kifejezni tiltakozásukat amiatt, hogy megfelelő védőfelszerelés nélkül, „fegyvertelenül” küldik őket háborúba a járvány ellen.
Az általánosnak nem mondható jelenség részben ellenérzést szült, mindazonáltal számos vitát is kiváltott szakmai berkekben és a nyilvánosság körében egyaránt. A Romániai Orvosi Kamara vezetője az ügyben úgy foglalt állást: nem tekinthető megoldásnak kritikus pillanatban magára hagyni a pácienst. Gheorghe Borcean az RFI rádiócsatornának úgy nyilatkozott: az orvosi etikai kódex nem tartalmaz előírásokat munkajoggal kapcsolatos esetekre, ebből a szempontból az egészségügyi dolgozók bármilyen körülmények között felmondhatnak a munkaadójuknak.
„Munkajogi tekintetben nincs erre vonatkozó előírás, erkölcsi és deontológiai szempontból azonban úgy helyes, ha nem hagyod magára a beteget, amikor tisztában vagy azzal, hogy súlyos állapotban van” – szögezte le a szakmai érdekvédelmi testület elnöke. Arra a felvetésre, hogy az orvosoknak, asszisztenseknek nem kellene-e mindenekelőtt biztosítani a megfelelő védőfelszereléseket, Borcean megjegyezte: a felmondások által sújtott egészségügyi intézmények menedzserei azt állították, hogy legkevesebb néhány nap erejéig rendelkeztek felszereléssel. „A kamara elnökeként az a kötelességem, hogy elsősorban a kollégáimnak, az orvosoknak higgyek, az viszont nem jelent megoldást, ha cserben hagyjuk a pácienst” – állapította meg a kamara elnöke. (R. Sz.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás