A Kőszikla Baptista Gyülekezet magját két-három gyermekes családok alkotják
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet. Bálint Dávid lelkész, a baptista közösség egyik alapítója és vezetője változatlan céljukról, a kincses városi fiatalok megszólításáról, rendezvényeikről beszélt a Krónikának. Hangsúlyozta, a különböző profilú vagy felekezetű gyülekezetek egymást kiegészítve kellene képviseljék a Jóisten szeretetét, akaratát, jelenlétét.
2025. május 13., 19:322025. május 13., 19:32
A közösség, a valahová tartozás erejét felismerve alakult meg nyolc évvel ezelőtt a Kőszikla gyülekezet Kolozsváron, ahol még működik egy magyar baptista gyülekezet. Bálint Dávid lelkész szerint azonban azt látták, hogy a kincses város teret tud adni több baptista közösségnek is, s bár hitelvileg megegyeznek, más a profiljuk, a Kőszikla fiatalosabb gyülekezet. „Nagyon fontos, hogy több keresztény közösség legyen egy városban, különböző profillal, különböző felekezettel, és egymást kiegészítve kellene képviseljük a Jóisten szeretetét, akaratát, jelenlétét.
s az, hogy különböző hangsúlyi pontok vannak a gyülekezeteinkben, nem gond, hanem előny” – mondta a Krónika megkeresésére a Kőszikla Baptista Gyülekezet egyik alapítója és vezetője.
Bálint Dávid lelkész szerint céljuk továbbra is az, hogy otthont adjanak azoknak a fiataloknak, akik Kolozsvárra kerülnek, de nem találnak közösséget
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
Bálint Dávid felidézte, hogy gyülekezetük harminc személlyel indult, a tagok többsége egyetemista vagy fiatal házaspár volt, olyanok, akik különböző erdélyi településekről kerültek Kolozsvárra tanulni, majd munkát, párt és otthont is itt találtak. Mára a közösség magját két-három gyermekes családok alkotják, de rendszeresen csatlakoznak egyetemisták is, akik épp a helyüket keresik a nagyvárosi élet sodrásában.
Mint a kincses városban élő lelkész kifejtette, a gyülekezet célja kezdettől az volt, hogy otthont adjon azoknak a fiataloknak, akik Kolozsvárra kerülnek, de nem találnak közösséget. „Nem szeretnénk, hogy az emberek magányosak legyenek ebben a nagyvárosban.
Ez nagyon lelkesít minket, ezért indultunk el ezen az úton, és azóta is nagyon erősen ég bennünk ez a küldetés” – hangsúlyozta a gyülekezeti vezető.
Különböző közösségi eseményeket szervez a gyülekezet
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
Közösségi eseményeik kapcsán kiemelte a vasárnap délutáni istentiszteletet, amelyet saját helyiség hiányában a román baptista gyülekezet termében tartanak. A heti rendszerességű alkalmakon dicsőítés, éneklés, igehirdetés és beszélgetés zajlik – örömökről, terhekről, közös témákról. Szintén rendszeresen gyűlnek össze hétköznaponként a 8-15 fős házi csoportok: a résztvevők mélyebb beszélgetésekben osztják meg élethelyzeteiket, kérdéseiket, és az előző vasárnapi igehirdetéshez kapcsolódva keresnek válaszokat. Bálint Dávid szerint ezek az alkalmak otthonosabbak, életszerűbbek, és olyan közösségi légkört hoznak létre, ahol mindenki megszólalhat, és igazán jelen lehet.
A Kőszikla tagjai a Kolozsvári Magyar Napok örömfőzésén is részt vettek
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
A közösségi események között különféle tematikus alkalmak is helyet kapnak: anyatanya a kisgyermekes anyukáknak, férfi- és női kör, szülők iskolája, valamint egy olyan csoport, amely a Szentírás alaptanításain vezeti végig azokat, akik kevésbé ismerik azt. A lelkipásztor kiemelte, hogy ezek az alkalmak nem csupán a gyülekezeten belül zajlanak – missziós tevékenységet is vállalnak, például a hajléktalanokat segítő szolgálatban. Egy hónapban egyszer, péntek délutánonként szendvicset és meleg ételt visznek a kolozsvári Széchenyi térre, áhítatot tartanak, és beszélgetnek az odagyűltekkel.
Bálint Dávid hangsúlyozta, hogy ez a szolgálat nem a vezetőség kezdeményezésére indult, hanem egy házi csoport ötleteként: úgy gondolták, hogy az egyetemistáknak szükségük van otthonos, barátságos étkezésekre, különösen, ha nehézséget jelent számukra a főzés. A vacsora gyakorlatilag ingyenes – a tíz lejes regisztrációs díjat a résztvevők visszakapják, ez csak a szervezés pontosítását segíti.
A vezetők közé szeretnének új embereket is bevonni, különösen a tinik és fiatalok kísérésére
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
A Kőleves alkalmak célcsoportjának szól az időnként megrendezett Ifiest is, amelyet legközelebb május 14-én tartanak „Ne pazarold el!” témával. Az est során az élet értelméről, a nagy történetben való helykeresésről és a szentírás tanításairól lesz szó. A lelkipásztor hozzátette, hogy a mostani ifiest szezonzáró, hiszen a nyári időszakban a szolgálatok és programok szünetelnek – az embereknek is szükségük van pihenésre, és sokan utaznak, vakációznak. A gyülekezet életében szeptembertől indul újra az évad, amikor a házi csoportok, közösségi alkalmak, szolgálatok újraélednek.
A lelkész szerint céljuk az, hogy azok, akik már a gyülekezethez tartoznak, otthon érezzék magukat, és hogy azok is megtalálják helyüket, akik még keresik. A vezetők közé szeretnének új embereket is bevonni, különösen a tinik és fiatalok kísérésére, hiszen egyre többen nőnek fel a közösségben, és fontos, hogy legyen, aki célzottan figyel rájuk. Ugyanakkor a Kőszikla gyülekezet fontosnak tartja, hogy amit csinál, az hitelesen, élő módon történjen, és hogy mindig legyen tér arra, amit a Jóisten formál az emberek szívében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!