A Kőszikla Baptista Gyülekezet magját két-három gyermekes családok alkotják
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet. Bálint Dávid lelkész, a baptista közösség egyik alapítója és vezetője változatlan céljukról, a kincses városi fiatalok megszólításáról, rendezvényeikről beszélt a Krónikának. Hangsúlyozta, a különböző profilú vagy felekezetű gyülekezetek egymást kiegészítve kellene képviseljék a Jóisten szeretetét, akaratát, jelenlétét.
2025. május 13., 19:322025. május 13., 19:32
A közösség, a valahová tartozás erejét felismerve alakult meg nyolc évvel ezelőtt a Kőszikla gyülekezet Kolozsváron, ahol még működik egy magyar baptista gyülekezet. Bálint Dávid lelkész szerint azonban azt látták, hogy a kincses város teret tud adni több baptista közösségnek is, s bár hitelvileg megegyeznek, más a profiljuk, a Kőszikla fiatalosabb gyülekezet. „Nagyon fontos, hogy több keresztény közösség legyen egy városban, különböző profillal, különböző felekezettel, és egymást kiegészítve kellene képviseljük a Jóisten szeretetét, akaratát, jelenlétét.
s az, hogy különböző hangsúlyi pontok vannak a gyülekezeteinkben, nem gond, hanem előny” – mondta a Krónika megkeresésére a Kőszikla Baptista Gyülekezet egyik alapítója és vezetője.
Bálint Dávid lelkész szerint céljuk továbbra is az, hogy otthont adjanak azoknak a fiataloknak, akik Kolozsvárra kerülnek, de nem találnak közösséget
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
Bálint Dávid felidézte, hogy gyülekezetük harminc személlyel indult, a tagok többsége egyetemista vagy fiatal házaspár volt, olyanok, akik különböző erdélyi településekről kerültek Kolozsvárra tanulni, majd munkát, párt és otthont is itt találtak. Mára a közösség magját két-három gyermekes családok alkotják, de rendszeresen csatlakoznak egyetemisták is, akik épp a helyüket keresik a nagyvárosi élet sodrásában.
Mint a kincses városban élő lelkész kifejtette, a gyülekezet célja kezdettől az volt, hogy otthont adjon azoknak a fiataloknak, akik Kolozsvárra kerülnek, de nem találnak közösséget. „Nem szeretnénk, hogy az emberek magányosak legyenek ebben a nagyvárosban.
Ez nagyon lelkesít minket, ezért indultunk el ezen az úton, és azóta is nagyon erősen ég bennünk ez a küldetés” – hangsúlyozta a gyülekezeti vezető.
Különböző közösségi eseményeket szervez a gyülekezet
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
Közösségi eseményeik kapcsán kiemelte a vasárnap délutáni istentiszteletet, amelyet saját helyiség hiányában a román baptista gyülekezet termében tartanak. A heti rendszerességű alkalmakon dicsőítés, éneklés, igehirdetés és beszélgetés zajlik – örömökről, terhekről, közös témákról. Szintén rendszeresen gyűlnek össze hétköznaponként a 8-15 fős házi csoportok: a résztvevők mélyebb beszélgetésekben osztják meg élethelyzeteiket, kérdéseiket, és az előző vasárnapi igehirdetéshez kapcsolódva keresnek válaszokat. Bálint Dávid szerint ezek az alkalmak otthonosabbak, életszerűbbek, és olyan közösségi légkört hoznak létre, ahol mindenki megszólalhat, és igazán jelen lehet.
A Kőszikla tagjai a Kolozsvári Magyar Napok örömfőzésén is részt vettek
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
A közösségi események között különféle tematikus alkalmak is helyet kapnak: anyatanya a kisgyermekes anyukáknak, férfi- és női kör, szülők iskolája, valamint egy olyan csoport, amely a Szentírás alaptanításain vezeti végig azokat, akik kevésbé ismerik azt. A lelkipásztor kiemelte, hogy ezek az alkalmak nem csupán a gyülekezeten belül zajlanak – missziós tevékenységet is vállalnak, például a hajléktalanokat segítő szolgálatban. Egy hónapban egyszer, péntek délutánonként szendvicset és meleg ételt visznek a kolozsvári Széchenyi térre, áhítatot tartanak, és beszélgetnek az odagyűltekkel.
Bálint Dávid hangsúlyozta, hogy ez a szolgálat nem a vezetőség kezdeményezésére indult, hanem egy házi csoport ötleteként: úgy gondolták, hogy az egyetemistáknak szükségük van otthonos, barátságos étkezésekre, különösen, ha nehézséget jelent számukra a főzés. A vacsora gyakorlatilag ingyenes – a tíz lejes regisztrációs díjat a résztvevők visszakapják, ez csak a szervezés pontosítását segíti.
A vezetők közé szeretnének új embereket is bevonni, különösen a tinik és fiatalok kísérésére
Fotó: Facebook/Kolozsvári Kőszikla Gyülekezet
A Kőleves alkalmak célcsoportjának szól az időnként megrendezett Ifiest is, amelyet legközelebb május 14-én tartanak „Ne pazarold el!” témával. Az est során az élet értelméről, a nagy történetben való helykeresésről és a szentírás tanításairól lesz szó. A lelkipásztor hozzátette, hogy a mostani ifiest szezonzáró, hiszen a nyári időszakban a szolgálatok és programok szünetelnek – az embereknek is szükségük van pihenésre, és sokan utaznak, vakációznak. A gyülekezet életében szeptembertől indul újra az évad, amikor a házi csoportok, közösségi alkalmak, szolgálatok újraélednek.
A lelkész szerint céljuk az, hogy azok, akik már a gyülekezethez tartoznak, otthon érezzék magukat, és hogy azok is megtalálják helyüket, akik még keresik. A vezetők közé szeretnének új embereket is bevonni, különösen a tinik és fiatalok kísérésére, hiszen egyre többen nőnek fel a közösségben, és fontos, hogy legyen, aki célzottan figyel rájuk. Ugyanakkor a Kőszikla gyülekezet fontosnak tartja, hogy amit csinál, az hitelesen, élő módon történjen, és hogy mindig legyen tér arra, amit a Jóisten formál az emberek szívében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!