2013. április 03., 07:232013. április 03., 07:23
Az Agerpres hírügynökség tegnapi jelentése szerint a Câmpurele bánya bezárt tárnáiból jutott jelentős mennyiségű bányavíz a folyóba a Láposbánya patakán keresztül. A híradás szerint haltetemeket nem észleltek a vizekben.
A hatóságok mintát vettek a Láposból és a Szamosból, hogy ellenőrizzék, történt-e környezetkárosodás, a bányavíz összetétele egyelőre nem ismert. Dan Buca, a megyei katasztrófavédelmi bizottság szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a bányavíz kiáramlását hétfőn este jelentették a sürgősségi hívószámon. Az elhagyott színesfémbánya elárasztott és beomlott tárnáiból másodpercenként 1,5 köbméteres hozammal ömlött a víz az éjszaka folyamán. A vízömlés azonban tegnap reggelre megszűnt. A szóvivő szerint a helyszínre vonult hatóságoknak kotrógéppel kellett védőgátat vonniuk a Câmpurele víztisztító,-állomás köré. Ennek az állomásnak normális körülmények között az lenne a feladata, hogy ne engedje a bányavizet közvetlenül bejutni a patakokba, folyókba, de az éjszaka folyamán kiáramlott nagy mennyiségű vizet az állomás nem tudta szűrni. A víz az állomást is veszélyeztette. Dan Buca azt is elmondta, a katasztrófavédelem szakemberei bejárták a környéket, de sem a Láposbánya patakán, sem a Lápos folyóban nem láttak haltetemeket. Hozzátette, a továbbiakban is megfigyelés alatt tartják a vizeket, és várják a vízminták laboratóriumi eredményeit. A vízkiömlés a Nagybánya melletti Láposbánya (Baita) térségében történt. A településen átfolyó patak mintegy tíz kilométerrel alább a Lápos folyóba, a Lápos pedig mintegy három kilométerrel lejjebb a Szamosba ömlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok