Boromisza Tibor Veresvízi bányászházak egy hideg téli napon című, 1911-es festménye
A nagybányai festőiskola tagjainak festményeiről visszaköszönő régi bányászházakat próbálja megőrizni az utókor számára a városvezetés, amely megvásárolná és tájházként működtetné ezek egyikét. Az RMDSZ kezdeményezését legutóbbi ülésén fogadta el a helyi tanács.
2019. december 10., 18:462019. december 10., 18:46
2019. december 10., 19:392019. december 10., 19:39
Egy kézen meg lehetne számolni, hány hagyományos, régi bányászház maradt még Nagybányán, így rendkívül időszerűvé vált ezek megmentése. Az RMDSZ kezdeményezésére a nagybányai tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta, hogy az önkormányzat megvásároljon egy ilyen ingatlant azzal a céllal, hogy visszaállítsák eredeti állapotába, majd tájházat alakítsanak ki benne – mondta el a Krónikának Pap Zsolt István kezdeményező.
A nagybányai önkormányzati képviselő emlékeztetett, a helyi RMDSZ még a 2016-os választási programjában sorolta prioritásai közé a bányászmúlt tudatosítását, a bányászati turizmus fejlesztését egy régi bányászház múzeummá alakításával, illetve egy bánya galériaszakaszának látogathatóvá tételével.
A bányászmúzeum terve megvalósulni látszik, a november végi tanácsülésen ugyanis a jelen lévő 20 önkormányzati képviselő mindenike egyetértett: a városvezetés úgy állítson emléket a nemesfémbányászatnak, hogy megvásárol egy régi bányászházat és múzeummá alakítja azt.
– mondta Pap Zsolt István. A tanácsos szerint az első lépés az lenne, hogy beazonosítsanak egy eladó ingatlant, utána következne annak felújítása oly módon, hogy megtartsák eredeti jellegét; majd régi bútorokkal, használati tárgyakkal rendeznék be, és tájházként működtetnék. Utóbbi valószínűleg szakemberekkel, múzeumokkal köttetett partnerség révén valósulna meg, erre vonatkozóan újabb tanácsi határozatot kell elfogadtatni.
„Nagybányán működik történelmi és ásványmúzeum is, a tervezett tájház kiegészítené ezek kiállítási anyagát. Itt az is kiderülne, hogyan éltek a bányászok, milyenek voltak a mindennapjaik” – magyarázta lapunknak Pap Zsolt István. Aki szerint a megfelelő ház megvásárlása és tájházzá történő átalakítása után a következő lépés az lenne, hogy bekapcsolják a turisztikai körforgásba.
Régi, leromlott állagú bányászház
Fotó: Forrás: Pintér Zsolt
„Utolsó percben próbáljuk menteni a menthetőt” – fogalmazott az RMDSZ képviselője, emlékeztetve, hogy a bányászházak a Kereszthegy alatt, a Veresvíz és Petőfi utca, illetve a liget környékén voltak. A városvezetés itt keres eladó ingatlant, hogy bekapcsolható legyen a nagybányai látványosságok sorába.
– mondta a november 26-ai ülésen hozott döntésről Pap Zsolt István. A tanácsos szerint a bányászattal kapcsolatos emlékek főleg a magyar közösség körében élnek, a román bányászok zöme ugyanis a kommunizmusban érkezett a városba a környező falvakból, és az ipari kitermelés beszüntetése után vissza is költözött.
A kereszthegyi bánya például megőrizte eredeti arculatát, bejáratánál még a magyar felirat is látható. Igaz, a galériák zöme magántulajdonban van, így a turisztikai kihasználáshoz – a házhoz hasonlóan – meg kellene vásárolnia az önkormányzatnak.
De más, bányászattal kapcsolatos látnivalók is vannak a városban: ilyen a Veresvízi utcától nem messze található, a nedves fúrás bevezetésére emlékeztető Flottmann-kő, amely az 1912-es nagybányai bányászati és kohászati szakkiállítás emlékeként maradt a városban. Ez is méltóbb helyet érdemelne.
Pintér Zsolt, a nagybányai Főtér Fesztivál főszervezője, a Nagybánya.ro portál szerkesztője szerint a nagybányai magyarság körében élő hagyománya van a bányászatnak, hiszen sokan dolgoztak bányavállalatnál.
Pintér Zsolt
Fotó: Vakarcs Loránd / Kolozsvári Magyar Napok
A katolikus egyház, a Teleki Magyar Ház is rendelkezik bányászattal kapcsolatos tárgyakkal, de magángyűjteményekben is találni eszközöket. A legfontosabb mégis a pár megmaradt, düledező bányászház megmentése lenne – hangsúlyozta lapunknak a város története iránt érdeklődő Pintér Zsolt.
– fogalmazott.
Pár éve még lehetett utcarészletet, két-három egymás mellett lévő házat látni, ám ma már csak elvétve akad egy-egy, ezért is lenne fontos megmenteni, mielőtt a tulajdonos lebontaná.
Aranybányászata Mátyás király idején, majd Bethlen Gábor uralkodása alatt erősödött meg újra. A bányászat az 1989-es forradalom után fokozatosan leépült, a bányák közül sokat bezártak. A kommunista rezsim alatt kialakított nehézipar lassan megszűnt, és a város fő gazdasági ereje a kereskedelem lett. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az 123 ezer lakosú megyeszékhely lakosságának mintegy tíz százaléka magyar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!