Távlati célok. Az erdészek azt szeretnék, ha a fegyverviselés valóban segítené a munkájukat
Fotó: Veres Nándor
Érintettek visszafogott örömmel fogadták a hírt, miszerint ismét szolgálati fegyvert kaphatnak az erdészek. Ugyanis a korábbi tapasztalatok azt mutatják, a fegyverviselést és -használatot övező bürokratikus felhajtás miatt az erdőőrök inkább páncélszekrényben tartották fegyverüket. Ezért fontos, hogy az alkalmazási módszertan is a hatékonyságot szolgálja.
2019. november 29., 11:212019. november 29., 11:21
Jó kezdeményezésnek tartják érintettek, hogy ismét szolgálati fegyvert kaphatnak az erdőőrök, hiszen így elméletileg hatékonyabban védhetik az erdőt és önmagukat. Ám attól tartanak, hogy a gyakorlati alkalmazás újabb nehezítéseket rejteget, és nem szolgálja majd a valós célt. Nagy Dániel, a brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség aligazgatója a Krónikának elmondta, azt megelőzően sem működött zavartalanul a fegyverhasználat, hogy a tavaly januárban hozott kormányrendelettel betiltották a hosszú csövű lőfegyvereket.
Az erdészeknek negyedévente lőgyakorlaton kellett volna részt venniük a megyei rendőrségekkel együttműködve, de például a területi felügyelőség öt megyéjében nincs engedélyezett lőtér, ezért a gyakorlatok elmaradtak. Másrészt el kellett számolni minden lőszerrel: ha nem a golyót, akkor a töltényhüvelyt kellett felmutatni.
„A fegyvertörvény értelmében beavatkozás esetén az erdészeknek is két figyelmeztető lövést kell leadniuk a levegőbe. El lehet képzelni: miután az első figyelmeztető lövést leadta az erdész, az avarban meg kellett keresnie a töltényhüvelyt, hogy azt egy utólagos ellenőrzés során be tudja mutatni. Ez miféle hatásos védelem?! Amíg a töltényhüvelyt keresi, a fatolvaj azt tesz amit akar” – részletezte a helyzet visszásságát az aligazgató. Nagy Dániel szerint ez oda vezetett, hogy sok erdész inkább a székházban, páncélszekrénybe zárva tartotta a fegyverét, mert úgy vélte, másképp csak „meggyűjti a baját a hatóságokkal”.
– mondta Nagy Dániel.
Az illetékes szerint a képviselőház által elfogadott módosításban az is szerepel, hogy nyugdíjkorhatár elérésekor nyugdíjba vonuló erdészeti alkalmazottaknak prémium jár, amely összege nem lehet kisebb, mint a legutolsó havi bruttó fizetésük ötszöröse. A nyugdíjba vonuláskor kifizetendő prémiumot a munkáltató biztosítja. Ezzel csak az a gond, hogy van már példa csupán „papíron” létező juttatásra.
Több alkalmazott bírósághoz fordult, a jogerős ítéletek pedig ellentmondásosak: van akinek megítélték, másnak nem. „Aki nyert a bíróságon, végrehajtóval próbál érvényt szerezni az ítéletnek, de nincs pénz, zárolják a számlákat, a minisztérium pedig azzal hárít, hogy meg kell várni a költségvetés-kiegészítést” – részletezte az aligazgató. Nagy Dániel hangsúlyozta, hiába vannak jó törvények, ha az alkalmazásuk akadályokba ütközik. Ugyanakkor reméli, hogy az új módosítás ezúttal nem jut erre a sorsra.
Fontos előrelépés a törvény módosítása, de először életbe kell lépnie, és aztán kiderül, miként működik a gyakorlatban – mondta megkeresésünkre Elekes András, a csíkszépvízi magánerdészet munkatársa, aki Szentegyházán teljesít szolgálatot. Hangsúlyozta,
„Utólag próbálkoznak a helyzet orvoslásával, de hat családban a gyerekek apa nélkül nőnek fel. Ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Most az a fontos, hogy ha módosították a törvényt, ne bonyolítsák el annak alkalmazását, összpontosítsanak a valóban égető probléma hatékony megoldására” – szögezte le az erdész.
Elekes András rámutatott, minden országban, ahol nagy hagyománya van az erdőgazdálkodásnak – így az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svédországban is –, az erdész az „erdő rendőre”, gépkocsival-fegyverrel szerelik fel, hogy megfelelően tudja ellátni a feladatát, meg tudja védeni az erdőt. „Ez fontos előrelépés, de még ki kell hirdetnie az államelnöknek a módosítást, aztán meglátjuk, a gyakorlatban miként fog működni. Félő, hogy csak a papírmunkát zúdítják a nyakunkba. De egyszer ugorjuk át az árkot, és aztán mondjuk, hogy hopp” – fogalmazott Elekes András.
Amint arról beszámoltunk, a képviselőház döntő kamaraként megszavazta az erdészeti alkalmazottak jogállását módosító törvényt. Eszerint az erdők, vadászati, halászati övezetek és természetvédelmi területek őrzésével megbízott erdészeti alkalmazottak szolgálati fegyvert kapnak. A szolgálati fegyverviselésre feljogosító különleges státust a munkavégző életét vagy testi épségét veszélyeztető feladatok és a szakma kockázata indokolja. Az erdész szakszervezet szerint 2017-től mostanig a fatolvajok 90-szer támadták meg a szolgálatot teljesítő erdészeket, akik 40 esetben kórházi kezelésre szorultak. Az utóbbi években több száz erdész szembesült halálos fenyegetéssel, hatan pedig életükkel fizettek Romániában, amikor illegális kitermelést próbáltak megállítani.
A bukaresti parlament megteremtette a jogalapot ahhoz, hogy az erdészek halált okozó fegyverekkel járőrözhessenek, és használhassák is őket: az erről szóló jogszabály-módosítást szerdán egyhangúlag szavazta meg a bukaresti képviselőház.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!