
Egy friss felmérés szerint a romániai gyerekek átlagosan 8 éves korukban kapják meg az első okostelefonjukat, és napi 1-3 órát töltenek online
Fotó: pixabay.com
Reprezentatív felmérést végzett a Google a romániai szülők körében arról, hogy mikor és miért vették meg az első mobiltelefont gyereküknek.
2025. február 11., 20:082025. február 11., 20:08
Ha a gyerekek 8 éves korukban kapják meg az első telefonjukat, napi 1-3 órát töltenek online, a szülők egyharmada pedig bevallja, hogy azért vett okostelefont gyermekének, hogy az ne érezze magát társadalmilag kirekesztettnek – számolt be a felmérés eredményeiről az edupedu.ro oktatási portál.
A szülők szerint a fő ok, amiért mobiltelefont adnak nekik, a biztonság és a folyamatos kapcsolattartás igénye, de egyharmaduk azt is elmondja, hogy azért tették ezt a lépést, hogy a kicsik ne érezzék magukat társadalmilag kirekesztve.
A statisztika szerint a gyerekek közül az oktatási célú alkalmazásokat használják a legtöbben, másodikként a videojátékokat.
A felmérést a Topline piackutatásra szakosodott cég végezte 2024 augusztus-szeptemberében 570 romániai személy megkérdezésével. A tanulmány része egy nagyobb, az egész EU-ra kiterjedő, EU Family Safety Survey 2024 elnevezésű felmérésnek.
A kutatás azt vizsgálja, hogy a szülők hogyan kezelik azt a kérdést, hogy milyen korban engedik meg gyermekeiknek az internethez csatlakoztatott eszközök használatát, mennyi ideig maradnak gyermekeik online, milyen szabályokat tartanak be a szülők az online hozzáférésre vonatkozóan, és hogyan érvényesítik azokat gyermekeikkel szemben. Arra is keresi a választ a felmérés, hogy miként beszélgetnek a szülők ezekről a témákról kisgyermekeikkel, és hogyan változik mindez a gyermekek életkorának növekedésével.
A felmérés készítői megfogalmazták a legfontosabb közvetkeztetéseket.
Az első ok az volt, hogy a felnőttek mindig kapcsolatban lehessenek a gyerekekkel – függetlenül a gyermekek életkorától. A felmérés adatai szerint az 5-12 éves gyermekek többsége napi 1-3 órát tölt online, míg a tinédzserek (13-17 évesek) többsége napi 3 óránál többet. A közösségi média alkalmazásokat 9 éves kor után használják, különösen a tinédzserek.
A szülők többség azt állítja, hogy az elmúlt egy évben már beszélt erről a témáról a gyermekével, az online biztonságról szóló beszélgetések 5 és 8 éves kor között kezdődnek. A 13 évesek esetében a leggyakoribb ez a szülő-gyermek beszélgetés, ez az arány azt mutatja, hogy az utóbbi években a szülők körében megnőtt a kérdés fontossága.
A 9 év alatti gyermekeket nevelő szülők esetében ez a szexuális tartalmakkal kapcsolatos. A 9-12 éves gyermekeket nevelők számára a cyberbullying jelenti a legnagyobb aggodalmat, míg a tinédzserek esetében az online szexuális zaklatástól tartanak leginkább a szülők.
A szakemberek hangsúlyosan felhívták a figyelmet az utóbbi időben is arra, hogy mennyire káros lehet a gyerekekre nézve, ha sokat és hosszú ideig mobiloznak. Lapcsoportunk megkeresésére nemrég ezt részletesen kifejtették azok a pedagógusok, akik nagy mértékben rálátnak a gyerekek mobilhasználati szokásaira. Mint magyarázták,
A pedagógusok tapasztalata az, hogy egyre inkább nő azoknak a bölcsődés, óvodás gyermekeknek a száma, akiknél megkésett a beszédfejlődés, a túlpörgött idegrendszer miatt nehezen lehet lecsendesítő, nyugalmi állapotba hozni őket – mondták el lapunk megkeresésére kolozsvári szakemberek, pedagógusok. Nagy B. Szilárd gyógypedagógus, a kincses városbeli Báthory István Elméleti Líceum fejlesztő pedagógusa, a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnökét kérdeztük a témában. Kifejtette, hogy
Ezekre az eszközökre egyszerűen nincs szükségük. „A jelen pillanatban kisgyermeket nevelő szülők nagy része már a digitális kultúrába született bele, sok esetben természetesnek látja a »minél korábban, annál jobb« elvét, ami az okos eszközök felkínálását is jelenti. Ezeket »digitális cumiként« használva, a csecsemő- és kisgyermek nagyon képlékeny idegrendszerében olyan változásokat okoznak, amelyeket később már nem vagy nagyon nehezen lehet »javítani«” – fejtette ki Nagy B. Szilárd.

Nem támogatja a mobiltelefonok iskolai használatának betiltását Daniel David oktatási miniszter, aki szerint a korlátozások általában a tiltott dolgok újbóli megjelenéséhez vezetnek, de még nagyobb intenzitással.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
szóljon hozzá!