2007. március 02., 00:002007. március 02., 00:00
Joggal feltehető a kérdés:beszélhetünk-e válságról, mennyirekell komolyan venni a gyengébb szereplést, a négyévvel korábbihoz mért 110 ezresszavazatveszteséget. A csökkenő szavazatszámhátterében legalább három tényezőállhat: a magyarság létszámbeli fogyása,a részvételi arány változása ésa potenciális RMDSZ-szavazók átpártolásamás politikai erőkhöz. E három faktor nyilvánnem független egymástól, és bonyolultösszjátékuk elemzésére ebben azírásban nem vállalkozhatunk. A következőkbenmegpróbáljuk megbecsülni, hogy e tényezőkmilyen mértékben tehetőek felelőssé a 2004-esgyenge eredményért. A számszerűkövetkeztetéseket azonban körültekintően kellkezelni. A leírt jelenségek nem kumulatívak,hanem valamelyest egymásra tevődnek, az egyik tényezőbecsült hatásához bizonyos mértékbena többi tényező is hozzájárulhat.
A népességcsökkenés becsült hatása
Az 1992-es népszámláláseredménye szerint Románia lakosságának7,12 százaléka vallotta magát magyarnak. Az1990-es és 1992-es választásokon az RMDSZszavazataránya ennél magasabb volt. 2002-re a magyarlakosság aránya 6,6 százalékra csökkent.Függetlenül attól, hogy 1996-ban és 2000-bena népességnek pontosan hány százalékavolt magyar, az RMDSZ támogatottsága mindkétalkalommal meghaladta a 2002-es arányt, de nem érte elaz 1992-est. 2004-re azonban a 2002-es népszámlálásieredménynél majdnem fél százalékkalgyengébb eredményt ért el a szövetség.Tehát, míg az RMDSZ az első két választásona lakossági arány fölötti eredménnyel,és 2000-ben nagyjából annak megfelelőeredménnyel zárta a választásokat, a2004-es eredménye egyértelműen elmaradt a magyarságromániai részaránya mögött.
Az előző választásokhozviszonyított százalékos eltéréselőjele egyben arra is rámutat, hogy jobban, vagy gyengébbensikerült-e mozgósítani a szavazóbázist.1992-ben az országos részvételi aránymajdnem tíz százalékkal csökkent az elsőválasztásokhoz képest. Az RMDSZ jobb eredményeazonban azt valószínűsíti, hogy a magyarságkörében a visszaesés kisebb mértékűvolt. 1996-ban ennek épp a fordítottjáttapasztalhatjuk. Szinte azonos szavazatszám és országosrészvételi arány mellett a szövetségszázalékos eredménye gyengébb lett. Ezena választáson a román szavazókatfeltehetőleg jobban motiválta Iliescu és pártjaleváltásának a reális esélye.2000-re ismét jelentős a szavazatszám csökkenése,és bár 1996-hoz képest jobb a szövetségreleadott szavazatok százalékos aránya, nem ériel az 1992-es értéket. A magyar választókszavazókedve ugyan valamivel magasabb volt, mint a románoké,ám ezúttal kevesebbel, mint 1992-ben. A románokgyengébb választókedvének az lehetett amagyarázata, hogy a Demokratikus Konvenció szavazóiekkorra mélyen csalódtak. E négy választástösszevetve levonható a következtetés, hogy aszövetség jobb és gyengébb szerepléseiváltakozva követték egymást. A 2004-esválasztási eredmény azonban mindenképpenmélypontot jelentett a szövetség történetében.Ez volt ugyanis az első alkalom, amikor az RMDSZ támogatottságaalacsonyabb szintre süllyedt, mint a romániai magyarságlakosságon belüli aránya.
A népességcsökkenést ellensúlyozó tényezők
Kérdés, mennyiben járulthozzá a létszámcsökkenés a 110 ezresszavazatveszteséghez? A magyarság fogyása 2000és 2004 között Kiss Tamás szociológusbecslése szerint nagyjából hatvanezer főretehető. Ebbe azonban beletartoznak a szavazati joggal még nemrendelkező kiskorúak is. A csökkenő természetesszaporulat miatt viszont a népesség folyamatosanöregszik. Feltételezhető tehát, hogy 2004-re aszavazatra jogosultak aránya valamelyest nőtt 2000-hezképest. Kiss Tamás népmozgalmi adatai, valaminta 2002-es országos korfa alapján arra lehetkövetkeztetni, hogy 2004-ben nagyjából 47 000-relvolt kevesebb a szavazásra jogosult magyar nemzetiségűekszáma, mint 2000-ben.
Figyelembe kell venni azt is, hogy2004-ben lényegesen megugrott a Bukarestben regisztráltRMDSZ-szavazatok száma, ami mögött nagyrészta külföldi külképviseleteken leadott voksokállnak. Mivel Bukarestben valamivel kevesebb mint hatezer magyar nemzetiségű élt2002-ben (a szám ismét tartalmazza a kiskorúakatis), elmondható, hogy a nyolcezres (illetve a szenátusilistára leadott körülbelül 4,5 ezres)többletszavazat túlnyomórészt akivándorlóktól származott. A megállapításnyilván viszonylagos, hiszen az időlegesen külföldöntartózkodó választóktól isszármazhattak voksok, és a 2004-es többlethezolyanok is hozzájárulhattak, akik már 2000-bensem éltek Romániában. Mindazonáltal eszavazatokat felfoghatjuk a kivándorlásból eredőnépességhiányt ellensúlyozóvoksokként, ami azt eredményezi, hogy a 47 ezreshiányból levonhatunk 6-7 ezret.
Azt is feltételezhetjük,hogy a hiányzó 40 ezerből nem ment volna el mindenkiszavazni. Ha az egyszerűség kedvéért úgytekintjük, hogy az országossal megegyező aránybanszavazott volna a hiányzó népességcsoport,akkor 17 ezren maradtak volna távol közülük.Tehát a hatvanezres népességcsökkenéskövetkezményeképp az RMDSZ maximum 24-25 ezerszavazatot veszített.
Alacsonyabb részvételvagy átszavazás?
A szavazatszám csökkenéséérta részvételi arány változása isszemmel láthatóan felelős. 2004-ben országosan6,8 százalékkal kevesebben mentek el választani,mint 2000-ben. Feltételezve, hogy a részvételcsökkenése egyformán érintette valamennyipárt szavazóbázisát, egyszerűhármasszabálylyal kiszámíthatjuk, hányszavazatot veszített az RMDSZ kizárólag azalacsonyabb részvétel miatt. Ha a 2000-ben megszerzettszavazatokból levonjuk azok 6,8 százalékát,a szavazatveszteség 50, illetve 51 ezer szavazatra tehető. Afennmaradó hiányra két magyarázatlehetséges: 1. a részvételi aránycsökkenése nem érintette egyformán a magyarés a román szavazókat; 2. a részvételegyformán visszaesett a magyarok és a románokkörében, viszont jelentős magyar tömegekelpártoltak az RMDSZ-től, és román pártokraszavaztak.
Az igazság nagy valószínűséggelvalahol félúton van. A magyar szavazókalacsonyabb részvételi aránya és azátszavazás jelensége sajnos olyan nagymértékbenösszefonódik, hogy szétválasztva nemlehetséges vizsgálni a hatásukat. A magyarok ésa románok részvételi arányát nemlehet közvetlenül összehasonlítani; erre csupánkövetkeztethetünk, ha egyes megyék vagy településekszintjén vizsgáljuk meg a magyarság részarányaés a részvételi arány közöttikapcsolatot. Egy korábbi tanulmányban megkíséreltükmegmérni az összefüggést, és azttaláltuk, hogy a részvételi arány ahatvan százalék fölötti magyar lakossággalrendelkező településeken 2000-ben és 2004-ben ismagasabb volt az országos átlagnál. Viszontéppen ezeken a településeken volt alegszámottevőbb a részvételi aránycsökkenése is, bár még mindig magasabbmaradt az átlagnál. A tanulmány egy másikfontos következtetése az volt, hogy 2000-hez képestaz RMDSZ átlagos támogatottsága is ott esettvissza a legjobban, ahol a magyar lakosság túlnyomótöbbséget alkot: ahol a magyarok aránya nyolcvanszázaléknál magasabb.
A Magyar Polgári Szövetség
Az RMDSZ szavazatvesztéséhezkis mértékben hozzájárult a MagyarPolgári Szövetség (MPSZ) színrelépéseis, amelynek jelöltjei néhány jelentős magyarlakossággal rendelkező megyében a Népi Akció(AP) román párt listáin indultak. Hargita ésKovászna megyében mindkét, Maros ésSzatmár megyében csak a képviselőházilistát „kapta meg” az MPSZ. Ezekben a megyékben aNépi Akció összesen kb. 9500 szavazatot szerzett.Mivel nyilván románok is szavaztak a pártra, amagyar szavazatok számát 8-9 ezerre becsülhetjük.Székelyföldön azonban az MPSZ és az RMDSZöszszeadott százalékos eredménye iselmaradt 2-3 százalékkal a szövetség2000-ben elért eredményétől. A magyar lakossághelyi arányától még jobban elmaradt amagyar erők együttes támogatottsága, Hargitamegyében nagyjából négy, Kovásznamegyében 2,5 százalékkal.
Mivel a részvételi aránya tömbmagyar településeken esett vissza a legjobban,talán nagyobb a valószínűsége annak,hogy a tömeges távolmaradásnak volt jelentősszerepe a gyengébb eredmény kialakulásában.Viszont az a tény, hogy a magyar pártok együttesszavazataránya is elmarad a lakossági aránymögött, arra utal, hogy az átszavazáslehetőségét sem zárhatjuk ki. A kétdolog javarészt összefügg, ugyanis mind atávolmaradás, mind az átszavazás azRMDSZ-szel való elégedetlenséget fejezi ki.
Konklúzió
Összefoglalásképpenmegállapítható: a népességfogyásvalószínűleg hozzájárult a gyengébbszerepléshez, de a szavazatvesztés korántsemírható kizárólag ennek a számlájára.Az MPSZ mint alternatíva nem sok szavazatot vont el, bármegjelenése közvetve további szavazatveszteségetokozhatott. A legfontosabbnak a részvétel visszaesésetűnik 2000-hez viszonyítva, valamint az, hogy a magyarlakosság részvételi hajlandóságanagyobb mértékben csökkent, mint a románoké.Végül nem zárható ki, sőt egyre komolyabbfigyelmet érdemel a román pártokra történőátszavazás is.
A küszöbönállóeurópai parlamenti választások minden eddiginéljobban rá fognak világítani az RMDSZ valóstámogatottságának határaira. Valószínű,hogy az RMDSZ százalékokban mért eredményea 2004-esnél is gyengébb lesz. Ez az eredményviszont már más természetű lesz, hiszen ezúttala szövetségnek minden bizonnyal egy rivális magyarjelölttel kell demokratikus versenyben megmérkőznie. Akérdés az, hogy az RMDSZ és Tőkés Lászlóegyüttes támogatottsága inkább az első kétvagy az utolsó választás eredményéhezfog-e hasonlítani.
Székely István Gergő
A szerző politológus
Az RMDSZ támogatottságánakalakulása az 1990 és 2004 közötti parlamentiválasztásokon
Képviselőház* Szenátus
Év Részvételiarány (%) Voksok Mandátumok Voksok Mandátumok
N % N % N % N %
1990 86,19 991 601 7,23 29 7,32 1 004353 7,20 12 10,08
1992** 76,29 811 290 7,46 27 7,92 831469 7,58 12 8,39
–180 311 +0,23 -2 +0,60 –172884 +0,38 0 –1,69
1996 76,01 812 628 6,64 25 7,29 837760 6,82 11 7,69
+1338 -0,82 -2 –0,63 +6291 –0,76 -1 –0,70
2000 65,31 736 863 6,80 27 7,83 751310 6,90 12 8,57
–75 765 +0,16 +2 +0,54 –86450 +0,08 +1 –0,88
2004 58,51 628 125 6,17 22 6,63 637109 6,23 10 7,30
–108 738 -0,63 -5 –1,20 –114201 –0,67 -2 -1,27
* Beleértve a nemzetikisebbségeket megillető mandátumokat is
** 1992-re a képviselőházlétszámát 387-ről 328-ra csökkentették,a szenátusét pedig 118-ról 143-ra növelték,ezért lehetséges, hogy kevesebb képviselővelmagasabb részarány jár együtt. A kétkamara létszáma 1992 óta csak a lakosságcsökkenéséből adódó kiigazításoknakköszönhetően módosult.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.