Úgy véli, ebben azesetben fennáll annak a veszélye, hogy a székelyföldiautonómia támogatottságának felmérésére2006 decemberében Erdővidéken elindított ésazóta valamennyi székely székre kiterjedtnépszavazás egyetlen kérdése (Akarja-e,hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, éstelepülése, ahol él, ehhez tartozzék?)„elkeveredhet” a többi három között;viszont a felmérés csak akkor pontos, ha a szavazólapokminden vidéken ugyanazt a kérdést tartalmazzák.Ferencz Csaba hozzátette: minden széknek, illetvetelepülésnek jogában áll, hogy autonómmódon szervezze meg a népszavazást, csak arrakérik a Csíkszéken dolgozókezdeményezőket, hogy a felmérés soránkapott válaszok értékelhetők, tehát atovábbiakban felhasználhatók legyenek.
Az SZNT ÁllandóBizottságának adatai szerint a népszavazásondecember óta több mint száztízezerszékelyföldi polgár mondott igent Székelyföldautonómiájára. A csíkszeredai székelytanács szervezésében március 2-ánkezdődött Csíkszéken a voksolás, eddigtöbb mint hétezer választó véleményétkérték ki. „De mi csak Csíkszeredában,Csíkrákoson, Göröcsfalván ésCsíkcsomortánban szervezünk a továbbiakbannépszavazást” – pontosított a Krónikaérdeklődésére Csibi Barna. Az SZNT csíkszeredaimegbízott elnökének is van tudomása anégykérdéses csíkszékifelmérésről, de még nem tudják, kikvégzik azt. Kérdésünkre, hogy miértnem terjesztik ki a népszavazást az egészCsíkszékre, Csibi Barna kijelente: „Ehhez nincs emberés nincs hozzáállás”.
A csíkszéki„négykérdéses” felmérést azRMDSZ csíki területi szervezete végzi –erősítette meg tegnap a Krónika értesüléseitRáduly Róbert Kálmán elnök. Szerinteerre azért volt szükség, mert az SZNT-neknincsenek széki, és – a csíkszeredaitleszámítva – helyi szervezetei sem. „A felméréshasznos lehet, s azt nemcsak az SZNT, hanem az RMDSZ isfelhasználhatja”. Hozzátette: az SZNT minden székinépszavazáson feltett kérdése a kérdőívmásodik helyén szerepel, és egyúttalarról is megkérdezik az embereket: „Egyetért-eazzal, hogy a történelmi Székelyföldeurorégióvá alakuljon?”, „Hajlandó-etöbbletadó befizetésével hozzájárulniaz autonóm Székelyföld működéséhez?”,illetve „Egyetért-e azzal, hogy a Székelyföldautonóm státusát kizárólagtörvényes eszközökkel kell megvalósítani?”A felmérést Csíkszék kétharmadábanelvégezték már, az összesítetteredményeket az SZNT-nek is átadják – tettehozzá az RMDSZ csíkszéki elnöke.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.