Az összetartozás üzenete

– Hogyan értékeli Sólyom László ötnapos székelyföldi látogatását? Mi az üzenete ennek a körútnak?

– Önmagában is fontos üzenete van annak, hogy az elnök úr gyakorlatilag teljes egészében bejárta a Székelyföldet. Sólyom László több ízben elmondta: egyik fontos üzenete a látogatásának, hogy ezzel is kifejezze a magyarság egységét, kulturális közösségét. Az elmúlt években többször is magyar nemzeti ünnepek alkalmával látogatott a Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélybe. Most az 1956-os megemlékezésen vett részt Csíkszeredában, és az, hogy együtt ünnepel határon túli magyarokkal, tudatos vállalása az üzenetnek: egyek vagyunk.

– Távozása előtt röviden összegezte látogatásának tapasztalatait, az államfő azt nyilatkozta: egy egységes nemzeti stratégia távlatában hasznosítja az itt szerzett tapasztalatait. Miként segíthetik ezek a tapasztalatok egy ilyen stratégia megszületését?

– Úgy értettem, amikor az elnök úrral a látogatás végén, a reptéren beszélgettünk, hogy ez a körút egy nagyon mély tapasztalatgyűjtés volt arról, hogy milyen a Székelyföld, milyen problémákkal szembesülnek az emberek nap mint nap, mire van szükségük, és hogy milyen irányban kell az anyanemzetnek gondolkodnia, hogy miként segíthet. Ez nem mindig az anyagiakról szól, a lelki közösség sokszor többet ér. Az elnök úr most még mélyebben átérezte és látta, hogy valóban egy, az eddigieknél mélyebb, átfogóbb, minden szegmenst áttekintő nemzetstratégiát kellene a magyarországi anyanemzetnek kitalálnia, természetesen a Kárpát-medencei magyarsággal együtt gondolkodva.

– A körút programja nagyon színes volt, a politikusokkal való megbeszélésektől az iskolalátogatásig minden szerepelt benne. Mennyire részletesen tudott az államfő tájékozódni az egyes területeken?

– Hosszú lenne minden területről beszélni, ezért hadd maradjak az iskoláknál. Az elnök úr látni kívánta az iskolai lehetőségeket, ezért általános iskolákban, középiskolákban jártunk, de a Sapientia egyetemre is ellátogattunk. Több esetben is kellemes meglepetést szerzett a meglátogatott tanintézmény, akár az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumot, akár a Márton Áron Gimnáziumot említem, hiszen ezekben az iskolákban láthatóan komoly oktatás folyik. A Sapientia egyetemen nem ez az első látogatása az elnök úrnak, tavaly a marosvásárhelyi campust is megtekintette, idén a csíkszeredait, tehát nem egyetlen múló benyomás alapján, hanem egy év távlatából, egy újabb alapos szemlélődés nyomán tudott véleményt mondani. Az elnök úr kiemelten hasznosnak és fontosnak tartja az egyetem tevékenységét, jelezte is: nagyon örült annak, hogy az itt végzett diákok dicséretreméltóan megállták a helyüket a bukaresti államvizsgán. Ennek fényében az elnök úr mindenütt hangsúlyozta: vigyázzanak az egyetem irányítói, hogy megőrizzék a jelenlegi minőségi szintet, mert a minőségi oktatás a magyarság megmaradása szempontjából az egyik legfontosabb tényező.

– Mi volt az üzenete annak, hogy az elnök Csíkszeredában emlékezett az 1956-os forradalomra?

– Elsődleges és legfontosabb szerepe a csíkszeredai ünneplésnek az, hogy a magyar államfő lerója tiszteletét az 1956-os forradalom erdélyi, romániai áldozatai előtt. Hiszen ne feledjük, hogy noha a forradalom földrajzilag  Magyarországhoz köthető, de a határokon túl, Romániában is rengeteg magyar és román nemzetiségű ember szimpatizált az 1956-os eszmével. Romániában máig sem történt meg a rehabilitálásuk, holott sokan vagy az életükkel fizettek, vagy súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki rájuk. Legalább egy ilyen gesztust, ha megtesz egy magyar államfő, az rendkívül szép köszönetnyilvánítás az anyanemzet részéről.

– Segítheti-e ez a gesztus az erdélyi ‘56-osok romániai rehabilitációjának ügyét?

–Nehéz kérdés, hiszen tizennyolc év eltelt, és eddig még sok előrelépést nem láthattunk. Azonban biztató momentum volt, hogy Traian Băsescu elnök együtt ünnepelt Sólyom Lászlóval. Főleg annak fényében, hogy korábban a parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit. Ez már komoly alap lehet ahhoz, hogy ebből a folyamatból a magyar ‘56-osok sem maradjanak ki, mivel velük szemben igenis a kommunizmus bűne volt az a sok súlyos ítélet, amit rájuk kiszabtak.