„Elnökké választásom óta az EMNT vezetősége többször sürgette a két testület viszonyának rendezését, ám amikor partneri viszonyt, az együttes ülések rendszeresítését szorgalmaztuk, azt a választ kaptuk: a rész nem lehet partner az egésszel, vagyis az SZNT része az EMNT-nek. Úgy gondoltam, hogy ha az autonómiával kapcsolatos feladatokra koncentráljuk energiánkat, akkor elkerülhetőek a súrlódások, viszont kiderült: az EMNT és az RMDSZ közötti paktum megkötése miatt önállósodásunkat nem lehet tovább halasztani” – vázolta a Krónikának a Tőkés László vezette nemzeti tanácstól történt függetlenedés részleteit Izsák. Az SZNT konkrétan azt kifogásolja például, hogy az EMNT–RMDSZ-paktumba nem került be a testületnek a székelyföldi autonómiáról szóló törvénykezdeményezésének támogatása. Ezzel szemben szerepel a Tőkés László és Markó Béla által aláírt dokumentumban a „székelyföldi önkormányzati elöljárók által kezdeményezett Székelyföldi Memorandum gondolatának felvállalása és képviselete”, ami Izsák szerint nem létező dokumentum. Ennél is hevesebben kifogásolja az SZNT, hogy a választási megállapodás értelmében a felek támogatják az RMDSZ által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet. Izsák emlékeztet: a dokumentumot 2005-ben több más erdélyi magyar szervezettel együtt az SZNT és az EMNT közös állásfoglalásban elfogadhatatlannak nyilvánította, többek között azért, mert szerintük adós marad azzal, amit ígér: a kisebbségi közösségek valós autonómiájával. „Tudomásul veszem, hogy az EMNT elnökének álláspontja azóta megváltozott, viszont az SZNT számára továbbra is elfogadhatatlan a törvénytervezet” – állapította meg Izsák Balázs. Hozzátette: mindez nem irányul Tőkés László személye vagy tevékenysége ellen, akinek európai parlamenti szereplését fontosnak és hasznosnak tartja, ugyanakkor az SZNT már csak azért sem kifogásolhatja magát az RMDSZ jelöltlistáját, mert azon jelenleg csak a református püspök neve szerepel. Izsák kérdésünkre leszögezte: az SZNT a korábbiakhoz hasonlóan a júniusi EP-megmérettetésen sem támogat személyeket vagy pártokat, hanem úgy akarja befolyásolni a politikai diskurzust, hogy az az autonómiáról szóljon. „Nem arról kell szólnia a kampánynak és az európai parlamenti részvételnek, hogy mi lesz a helye Romániának az EU-ban, hanem hogy hol és milyen lesz a mi helyünk Romániában” – vélekedett az SZNT elnöke.
Izsák Balázs különben úgy vélekedik: az autonómiareferendumok ügyében a székelyföldi önkormányzatok és a prefektúrák között dúló harcban egyértelműen a képviselő-testületeknek van igazuk, mivel a kormány területi képviselői nem a népszavazás kiírásáról szóló határozatokat, hanem az SZNT autonómiastatútumát támadják. Izsák a népszavazásokat a Székelyföld területi önrendelkezéséről szóló törvénytervezet beterjesztése előfeltételének nevezte, és az SZNT a közeljövőben dönti el, hogy állampolgári törvénykezdeményezésként vagy valamelyik, „az autonómiának elkötelezett” RMDSZ-es képviselő által tűzi a román parlament napirendjére.
Elhamarkodottnak tartja Tőkés László részéről az EMNT–RMDSZ-megegyezést Kovács István unitárius lelkész. Az MPP sepsiszentgyörgyi frakcióvezetője szerint a püspöknek meg kellett volna várnia a polgári párt március 14-i kongreszszusát, hiszen döntésével kényszerhelyzetbe hozta az esetleges tisztújítás esetén megválasztandó új pártelnökséget is. Kovács emlékeztetett: Tőkés többször hivatkozott arra, hogy Sepsiszentgyörgyön az intézményvezetők leváltása ellen szervezett tüntetésen megvalósult az egység, és a sepsiszentgyörgyi önkormányzatban az RMDSZ és MPP frakciója között is létrejött a koalíció. „Az önkormányzatban együttműködés van, nem koalíció, és az úgynevezett nemzeti egység nem hasonlítható a sepsiszentgyörgyi tiltakozáson megvalósult összefogáshoz” – pontosított a frakcióvezető. Kovács hangsúlyozta, az erdélyi jobboldal emblematikus figurájaként Tőkés biztosan jól képviseli a magyarság ügyét, de az RMDSZ „kettős csapdája” miatt a teljes öszszefogás nem jöhetett létre. A lelkész-politikus elismerte: Tőkésnek a 2007-es EP-választásokon aratott sikere megerősítette, a mostani RMDSZ–EMNT-megegyezés viszont nehéz helyzetbe hozta az erdélyi magyar jobboldalt.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.