
A megyei és a helyi önkormányzat is lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kúriáiról híres Bikfalva felkerülhessen az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
2017. május 03., 18:082017. május 03., 18:08
Az UNESCO védelme alá helyeznék Bikfalvát, a kúriáiról híres háromszéki falut – jelentette be Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke, aki azt is elmondta, hogy a háromszéki turizmus évében különösen nagy hangsúlyt fektetnek a település népszerűsítésére. Hosszú távú céljuk, hogy Bikfalva felkerüljön az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, a törekvés „előszobájaként” már elkészült a falu értékvédelmi terve. Az ügyben megkezdték a tárgyalást a kulturális minisztériummal is.
Ráduly István, a Bikfalvát is magában foglaló Uzon község polgármestere évek óta szorgalmazza a világörökségi listára való felvétel kezdeményezését, az önkormányzat pedig korábban egy olyan településrendezési tervet is elfogadott amely kifejezetten az épített örökséget védi. Arra törekszenek, hogy ne rontsák, sőt ha egy mód van rá, javítsák Bikfalva értékképét, ennek megfelelően például az utcákat nem aszfaltozzák, hanem kockakövekkel rakják ki. Az elöljáró elmondta továbbá arról is tárgyalnak, hogy a föld alá rejtsék az áramkábeleket.
Némelyiket a hatvanas években újravakolták, és kicserélték az ablakait, de kis befektetéssel ezek is visszakaphatják eredeti külalakjukat. Esetenként örökösök vagy tehetős vásárlók újították fel az udvarházakat, és nem mindig tartották be a műemlék épületekre vonatkozó szabályokat. Előfordult, hogy a régi zsindelytetőt bádogra cserélték, vagy a boltíves szoba mennyezetébe lépcsőfeljárót vágtak. Ugyanakkor több példa van a szakszerű, példaértékű felújításra is.
A 350 lakosú Bikfalván 1994–1996-ban az akkori Orbán-kormány által életre hívott nemzeti örökség program keretében térképezték fel az udvarházakat. Várallyay Réka művészettörténész vezetésével művészettörténész és építész szakos egyetemisták és középiskolások egyhetes táborozás során kiegészítették a dokumentumot. Akkor hat épületet mértek fel, illetve minden jelentős kúriát és népi lakóházat térképen rögzítettek.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
szóljon hozzá!