
Monica Anisie tanügyminiszter
Fotó: G4Media.ro
Azok a gyerekek is folytathassák tanulmányaikat líceumban, akiknek a képességvizsga után kiszámított átlaga nem éri el az ötöst – ilyen értelemben módosítaná a középiskolai bejutásra vonatkozó módszertant a tanügyminiszter által pénteken közvitára bocsátott tervezet.
2019. november 22., 14:062019. november 22., 14:06
2019. november 22., 14:082019. november 22., 14:08
Egy jelenleg hatályos, szeptemberben kibocsátott minisztériumi rendelet szerint a 2020-2021-es tanévtől kezdődően a gimnáziumokba történő számítógépes elosztásban csak azok a tanulók vehetnek részt, akik letették a képességvizsgát és bejutási általánosuk eléri legalább az ötöst.
Az új tárcavezető úgy fogalmazott: azt szeretné, hogy a tanulók „szeretettel válasszák a szakoktatást”, mert tudatában vannak annak, hogy ott olyan képzést kaphatnak, amire jövőt építhetnek, ne pedig „úgy menjenek oda, mintha büntetőszázadba mennének”.
Mint ismeretes, szeptember 5-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 2019/4948-as számú minisztériumi rendelet, melynek érelmében a 2020–2021-es tanévtől kezdődően csak azok a diákok kerülhetnek líceumi (elméleti, hivatásos profilú, technikai) osztályba, akiknek a bejutási átlaga eléri az 5-öst, a többiek pedig kizárólag szakiskolában folytathatják tanulmányaikat. A rendelettel kapcsolatos vélemények megoszlanak, egyesek szerint lehetett számítani egy ilyen változtatásra, és azon diákok számára, akik elméleti osztályban szeretnének tanulni, nem kellene gondot okozzon az 5-ös átlag elérése.
Mások ellenben attól tartanak, hogy emiatt – főleg szórványtelepüléseken – magyar osztályok indulása kerülhet veszélybe. Illetve a szakoktatás fejlesztésére és kiterjesztésére sem megfelelő megoldás ez az intézkedés, ugyanis nem az a cél, hogy a „gyengébb tanulók” kerüljenek szakiskolába, hanem azok, aki valóban érdeklődnek egy-egy szakma iránt.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
szóljon hozzá!