Monica Anisie tanügyminiszter
Fotó: G4Media.ro
Azok a gyerekek is folytathassák tanulmányaikat líceumban, akiknek a képességvizsga után kiszámított átlaga nem éri el az ötöst – ilyen értelemben módosítaná a középiskolai bejutásra vonatkozó módszertant a tanügyminiszter által pénteken közvitára bocsátott tervezet.
2019. november 22., 14:062019. november 22., 14:06
2019. november 22., 14:082019. november 22., 14:08
Egy jelenleg hatályos, szeptemberben kibocsátott minisztériumi rendelet szerint a 2020-2021-es tanévtől kezdődően a gimnáziumokba történő számítógépes elosztásban csak azok a tanulók vehetnek részt, akik letették a képességvizsgát és bejutási általánosuk eléri legalább az ötöst.
Az új tárcavezető úgy fogalmazott: azt szeretné, hogy a tanulók „szeretettel válasszák a szakoktatást”, mert tudatában vannak annak, hogy ott olyan képzést kaphatnak, amire jövőt építhetnek, ne pedig „úgy menjenek oda, mintha büntetőszázadba mennének”.
Mint ismeretes, szeptember 5-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 2019/4948-as számú minisztériumi rendelet, melynek érelmében a 2020–2021-es tanévtől kezdődően csak azok a diákok kerülhetnek líceumi (elméleti, hivatásos profilú, technikai) osztályba, akiknek a bejutási átlaga eléri az 5-öst, a többiek pedig kizárólag szakiskolában folytathatják tanulmányaikat. A rendelettel kapcsolatos vélemények megoszlanak, egyesek szerint lehetett számítani egy ilyen változtatásra, és azon diákok számára, akik elméleti osztályban szeretnének tanulni, nem kellene gondot okozzon az 5-ös átlag elérése.
Mások ellenben attól tartanak, hogy emiatt – főleg szórványtelepüléseken – magyar osztályok indulása kerülhet veszélybe. Illetve a szakoktatás fejlesztésére és kiterjesztésére sem megfelelő megoldás ez az intézkedés, ugyanis nem az a cél, hogy a „gyengébb tanulók” kerüljenek szakiskolába, hanem azok, aki valóban érdeklődnek egy-egy szakma iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!