
Fotó: Szucher Ervin
Nem lesz szervezett felvonulás a székely szabadság napján a marosvásárhelyi Postarétről a város főterére, ha Victor Ponta miniszterelnök nem utasítja Corneliu Grosu prefektust, hogy érvénytelenítse Dorin Florea polgármester tiltását – jelentette ki kedden Izsák Balázs.
2014. március 04., 20:092014. március 04., 20:09
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a városatya tiltását felháborítónak és jogtiprónak tartja, szervezetük tiszteletben tartja a törvényt. „Mi nem akarjuk a kijevi Majdanná alakítani Marosvásárhely főterét” – nyilatkozta a Krónikának Izsák.
Kérdésünkre, hogy mit válaszol az esetben, ha a megemlékezés után valaki a tömegből felveti, hogy most mi legyen, induljanak el a főtér felé vagy ne, az SZNT elnöke elmondta, hogy az ünnepség lejárta után ő mindenkit arra fog kérni, hogy a járdát használva, méltóságteljesen menjen haza.
Az SZNT ügyvédje, Kincses Előd szerint egy több tízezres tömeggel lehetetlen betartatni a tiltást, annál is inkább, hogy sokan csak a volt November 7. lakónegyeden, a Szentgyörgy utcán és a főtéren keresztül tudnak hazajutni.
„Azt mondja meg nekem valaki, hogy egy néhány osztállyal rendelkező csendőr miként tesz majd különbséget a menetelés és a hazamenés között, amikor az még egy vájt fülű szekus tisztnek is nehézséget jelentene” – fűzte hozzá Kincses, aki viccesen megjegyezte, hogy az országban nincs annyi helikopter, amenynyivel a tömeget „kiemelhetnék” a vértanúk emlékoszlopa mellől, és hazarepítenék a belváros fölött. „Komolyra fordítva a szót, kérdezem, miként lehet egy marosvásárhelyi magyarnak megtiltani azt, hogy bemenjen az ősei által épített főtérre?” – tette fel a költői kérdést a jogász.
„A városházának nem áll szándékában megtiltani az embereknek, hogy a főtéri járdát használják” – jelentette ki lapunknak Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség ügyvezető igazgatója. Mint hangsúlyozta, az emberek éppen úgy távozhatnak, ahogy érkeztek, azaz civilizáltan, románellenes rigmusok skandálása nélkül.
„Nem akarok olyan cigánykodást, mint tavaly, amikor a tömeg egy része azt kiáltotta, hogy kifelé a bocskorosokkal!” – tette hozzá az önkormányzati fennhatóság alatt álló rendőrség vezetője.
Kincses Előd emlékeztetett arra, hogy a fővárosban számos olyan bejelentetlen tüntetésre és utcai felvonulásra szokott sor kerülni, amikor a rendőrség és a csendőrség végzi a kötelességét, és ügyel a tömeg testi épségére. Véleménye szerint a március 10-ei postaréti megemlékezésre érkező tömeg akár úgy is értelmezhetné Dorin Florea késői kifogásait, mint a polgármester hallgatólagos beleegyezését, ugyanis a gyülekezési törvény tisztán leszögezi, hogy az elöljáró a bejelentés leadásától 48 órán belül tilthatja be a rendezvényt.
Az SZNT előbb 2013 májusában, majd az elmúlt év decemberében nyújtotta be a székely szabadság napjával kapcsolatos bejelentését. „A polgármesteri hivatal tudatosan és rosszindulatúan húzta az időt. Tiltó döntésével alapvető emberi jogokat, azaz a gyülekezéshez való jogot és a szólásszabadság jogát sértette meg” – fejtette ki Izsák Balázs, aki az SZNT nevében kedden délután Victor Pontához fordult jogorvoslatért.
A szervezet nemcsak az idei rendezvényről nem mond le, de az elmondottak szerint március 10. után már rögtön jelezni kívánja a városházának, hogy jövőre harmadszorra is megtartja a postaréti megemlékezést, amit a tömeg a prefektúra elé való menetelése fog követni.
Corneliu Grosu prefektus tegnap elmondta, eddig nem foglalkozott a felvonulás betiltásának ügyével, mivel a kérdésben per zajlott, és annak végéig – a hatalommegosztás elvére hivatkozva – nem avatkozhat közbe. „Elemzem a polgármester döntésének jogosságát, és ha törvénytelennek minősül, akkor megtámadom” – szögezte le Corneliu Grosu.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!