Az RMDSZ szerint az EMNP tőle másolta a régiós tervezetét

A szövetség hírlevelében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára úgy vélekedett, a néppárt „annyira el volt foglalva az autonómia kivívásával, hogy nem vette észre: Romániában hónapok óta folyik vita a régióátszervezésről, amely a magyar közösség megmaradása és gazdasági fejlődése szempontjából létfontosságú”.

Kovács Péter szerint az EMNP szakmai anyaga Erdély, a Bánság és a Partium vonatkozásában egyetlenegy lényegi pontban tér el az RMDSZ dokumentumától: míg az utóbbi dokumentumban Szeben és Brassó, illetve Hunyad és Fehér megyék külön régiókat alkotnának, a néppárt egy régiót szán ezeknek a megyéknek. „Nincs azzal semmi baj, ha a néppárti politikusok egyetértenek az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezettel, de ne tegyenek úgy, mintha feltalálták volna a meleg vizet” – mondta a főtitkár. Kovács Péter megemlítette, az RMDSZ továbbra is szakmai síkra szeretné terelni a régióátalakításról folyó vitát. Hozzátette, a szövetség gazdasági felmérései és elemzései kimutatják: az azonos történelmi, nyelvi és kulturális értékeket magukban hordozó régiók gazdasági és szociális szempontból is erősebbek, hatékonyabban fejlődnek.

Szilágyi együttműködne

Az EMNP régiósítási tervezetét kidolgozó munkacsoport nevében Szilágyi Ferenc reagált tegnap Kovács nyilatkozatára. „Kovács Péter láthatóan elfelejti, vagy nem tudja, hogy a néppárt tervezete közigazgatási régiók kialakítására vonatkozik, míg az RMDSZ csupán a fejlesztési-statisztikai régiók átrajzolásáról szól – mutatott rá Szilágyi. – A néppárt történelmi múlttal és identitással rendelkező téregységek lehatárolását javasolja, ami a jelenlegi megyerendszer felülvizsgálatát is jelenti. Az ilyen régiók tehát nincsenek tekintettel az 1968 óta létező megyehatárokra, míg az RMDSZ egyszerűen a létező megyékből legózta össze a régióit”.

Szilágyi Ferenc fontosnak nevezte az álláspontok közelítését, ezért tárgyalásokat kezdeményezne az RMDSZ-szel az ország regionális felosztásával kapcsolatos egységes erdélyi magyar tervezet kialakítása érdekében. „Reméljük, hogy az RMDSZ részéről az ezzel kapcsolatos további megnyilatkozásokat nem a Kovács Péter főtitkár által használt hangnem határozza majd meg” – tette hozzá.
Az RMDSZ 2009-ben benyújtott törvénytervezetében Románia jelenlegi megyéiből alakította volna ki a javasolt 16 régiót. A tervezetet vita nélkül, hallgatólagosan fogadta el a szenátus 2010-ben, a képviselőház azonban azóta sem tűzte napirendjére. Az EMNP kedden bemutatott tervezete nem veszi figyelembe a megyehatárokat a régiók kialakításánál. Az elképzelés 12 régióra osztja Romániát, és Bukarestnek, Brassó térségének, valamint Brăila és Galac térségének metropolisrégiós státust ajánl. Mindkét tervezetben, a Székelyföld és a Partium is önálló régiót alkot.

Nem kötelező az átszervezés

Tegnap egyébként a régióátalakítás témakörében szervezett csíkszeredai szakmai vitán Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke rámutatott, ez ügyben nagyon sok a szándékos félreértelmezés, az pedig megnehezíti az RMDSZ dolgát, hogy sokan etnikai és nacionalista értelmezést adnak ennek a folyamatnak. „Régiósításban egy célpont kell hogy legyen, maga az ember” – vélekedett Borboly. „Egyelőre nem igazán van, akivel vitázhatnánk e témában, mivel egyetlen román párt szakmai anyagát sem láttam eddig” – ezt már Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere mondta, aki kihangsúlyozta: habár sokan vélekednek úgy, hogy nem szabad etnikailag megközelíteni a régiósítást, ő ezzel nem ért egyet.

Cseke Attila szenátor arra mutatott rá, hogy Romániát – akárcsak a többi európai uniós országot – senki sem kötelezi arra, hogy átalakítsa saját közigazgatási berendezkedését. „Románia a paradoxonok (ellentmondások) országa, mert olyasvalamit akar létrehozni, amire nem kötelezi senki. Arra viszont van uniós kötelezettség, hogy a fejlesztési régióknak milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Ilyenek a földrajzi, kulturális, társadalmi, gazdasági és történelmi tényezők” – hívta fel a figyelmet a volt egészségügyi miniszter. Tánczos Barna szenátor hangsúlyozta: ha nem változtatnak a mostani fejlesztési régiókon, akkor a régiósítás után sem lehet fejlődésre számítani.

Gyergyai Csaba, Kozán István