Az egészségügyi minisztérium bukaresti épülete előtt tüntető orvosokkal tárgyalt csütörtökön Eugen Nicolăescu tárcavezető, aki vasárnap délelőttre hosszabb megbeszélésre hívta a sztrájkolókat. A háromszéki kórházakban eközben fogytán a pénz.
A miniszter elmondta: felhatalmazást kapott Victor Ponta kormányfőtől, hogy a munkaügyi és a pénzügyi tárcával is egyeztessen az egészségügyi alkalmazottak bérének növeléséről. „Az orvosok bérezési rendszerének módosítása nemcsak az egészségügyi tárca feladata, így a tárgyalásokat már szombaton elkezdjük. Jövő héten ugyanakkor több törvénytervezetet is bemutatunk, amelyek éppen az orvosok korábbi követeléseinek tesznek eleget. Nem ígérem, hogy minden problémára megoldást találunk, például nem valószínű, hogy a bruttó hazai termék 6 százalékát az egészségügy finanszírozására tudjuk fordítani, de kis lépésekkel mindenképpen előrébb jutunk” – fogalmazott Nicolăescu. A miniszter arra kérte az orvosokat, hogy a megbeszélések lezártáig függesszék fel a tüntetést, hiszen „minden bizonnyal amúgy is elég tennivalójuk akad a kórházakban.” A tárcavezető szerint jövő szerdáig vagy csütörtökig minden bizonnyal sikerül megegyezni a bérrendszer módosításához szükséges lépésekről. Nicolăescu elismerte, hogy a rezidens orvosoknak nagyon nehéz dolguk van, de elmondása szerint már több hónapja dolgoznak a probléma megoldásán, az egészségügyi rendszer reformján.
Csütörtökön egyébként már második napja tüntetett több mint száz egészségügyi alkalmazott a minisztérium előtt. Az orvosok béremelést követelnek, emellett azt is szeretnék, ha a kormány a bruttó hazai terméknek (GDP) legalább 6 százalékát fordítaná az egészségügyi rendszerre. A Nicolăescuval folytatott megbeszélés után Leonard Bărăscu, a Sanitas szakszervezet elnöke úgy nyilatkozott: elfogadják a tárcavezető meghívását a vasárnapi tárgyalásra, azonban folytatják tiltakozó akciójukat, amíg a kormány eleget nem tesz követeléseiknek.
Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei vezetője eközben csütörtöki sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy Háromszéken egyetlen közkórháznak Rámutatott: sem a működésre, sem a fizetésekre nincs fedezet, és egyelőre megoldás sem körvonalazódik a helyzet orvoslására. A kórházigazgatók költségvetés-intézmény menedzsere például elmondta, legkevesebb 4,5 millió lej kiegészítésre van szükségük, hogy novemberben és decemberben legalább takaréklángon működhessenek. A kézdivásárhelyi kórháznak legkevesebb 2,5 millió lej kellene az orvosok bérére, valamint a szükséges gyógyszerek és fogyóanyagok megvásárlására.
A háromszéki egészségügyi dolgozók ugyanakkor bejelentették: csatlakoznak a fővárosi tiltakozás-sorozathoz, a megye több szakembere hamarosan Bukarestbe utazik, emellett aláírásokat gyűjtenek egy általános sztrájk kirobbantásához. „A helyzet tarthatatlan, négy év alatt a kórházak finanszírozása és a fizetések folyamatosan csökkentek, miközben a gyógyszerek, a szolgáltatások drágultak. Követeljük, hogy fokozatosan növeljék az egészségügy költségvetését, amíg eléri 2014-ben a bruttó hazai termék 6 százalékát. Azt akarjuk, hogy állítsák le az egészségügyi minisztérium úgynevezett reformját, amely arra kényszerítené a közkórházakat, hogy cégként vagy civil szervezetként működjenek” – hívta fel a figyelmet Neagovici.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!