Az önsajnálat ellen szólt Orbán Viktor Marosvásárhelyen

Laudációjában Tonk Márton, az EMTE természettudományi és művészeti karának dékánja azt az intézményalapítást megelőző időszakot elevenítette fel, amikor még az erdélyi magyar közélet számos szereplője is megkérdőjelezte az egyetem létjogosultságát. „Akkor Orbán Viktor azt mondta, hogy ahol tó van, ott előbb-utóbb békák is lesznek” – idézte az akkori és mostani miniszterelnököt Tonk. Köszönetében a kitüntetett Magyarország és a magyarság sikerének nevezte az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrejöttét, fenntartását és fejlesztését, majd az egyetemalapításban bábáskodó történelmi egyházak szerepét méltatta.

A Sapientia EMTE első tanévnyitójának 12. évfordulóján tartott előadásában a miniszterelnök kifejtette: érthető a sajnálkozás a magyar „szenvedéstörténet” miatt, de csak egy pillanatig. A következő pillanatban már a cselekvésre kell összpontosítani, és meg kell tanulni erőt meríteni a szenvedésekből a jövő számára. Azt is megjegyezte, nem szabad hagyni, hogy mások lebeszéljenek fontos dolgokról.

„Az önsajnálat és a lebeszélés együtt a magyar nemzet biztos pusztulásához vezet a következő néhány évtizedben” - fogalmazott a miniszterelnök.

Az egyetem diákjaihoz szólva Orbán Viktor felidézte, hogy a nyolcvanas évek második felében diáktársaival miként álmodoztak arról, hogy majd egyszer nagy dolgokat tesznek. Az azóta eltelt idő megtanította neki: „soha nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan legyünk valakik, hanem csak arra szabad összpontosítani, hogy mit akarunk csinálni. A fontos és nagy dolgokhoz a Jóisten megadja az eszközöket” - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor „szívtudásuk” fejlesztésére biztatta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjait. Elmondta, a „szívtudás” a test tudásának és az ész tudásának az alapja, ezen múlik, hogy a fiatalok mire használják az erejüket, kinek adják el a tudományukat. „A szív tudásán áll vagy bukik magán- és közéletünk, hogy igazságosak vagyunk-e társainkhoz. Ezen múlik, hogy szeretjük-e felebarátainkat, mesterségünket, lakóhelyünket, a hazánkat” - fogalmazott a miniszterelnök.

Azt is fontosnak tartotta, hogy legyen kire felnézniük a fiatal nemzedékeknek. „Egy szolgaian gyáva emberrel, országgal, néppel és nemzettel senki sem hajlandó azonosulni” - jelentette ki. A Magyarországról szóló negatív hírekkel kapcsolatban elmondta, a korabeli sajtóból kiderül, hogy a Lánchíd és az Országház megépítése idején sem volt ez másképp. Kijelentette, a mai kor politikai vitái kevésbé viharosak, mint amilyenek a Lánchíd építése körüli viták voltak.

Orbán Viktor Bocskai István erdélyi fejedelem politikai végrendeletéből vett idézettel zárta előadását. A fejedelem arra intette az erdélyieket, hogy „Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak”, a magyarországiakat pedig arra intette, hogy „az erdélyieket el ne taszítsák”.

Orbán Viktor marosvásárhelyi látogatásán elvi megállapodást írt alá a magyar kormány nevében a Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőivel az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséről. A miniszterelnök az Egyetem Napja elnevezésű rendezvényen elmondta: a megállapodás értelmében a magyar kormány 2014 végéig négymilliárd forintot bocsát az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények rendelkezésére, hogy az összegből az elmaradt fejlesztéseket végre tudják hajtani.

Az EMTE szerda délelőtt Bocskai István Díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnököt. Az egyetem által 2012 júliusában alapított díjat elsőként a magyar kormányfő kapta meg, akinek az egyetem alapításában és fejlesztésében betöltött szerepét ismerte el a kitüntetéssel az oktatási intézmény szenátusa.

Az oktatás nem alvó kérdés

Az idén először ünnepelt Sapientia-napon Tőkés László, a Partiumi Keresztény Egyetem elnöke és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke is a magyar kormány és országgyűlés hozzáállását méltatták, hangsúlyozva, hogy nélkülük nem jöhetett volna létre az erdélyi felsőfokú intézményrendszer. „Az oktatás számunkra nem alvó kérdés, ebben mindannyian egyet tudunk érteni” – jelentette ki Kató Béla, utalva az erdélyi magyar–magyar összefogás fontosságára. Erre annál is inkább szükség van, derült ki Tőkés László beszédéből, mivel „Romániának még mindig csak mostohagyerekei és adófizetői vagyunk”. Példaként az egyetemi akkreditációért vívott kálváriát, akadályversenyt hozta fel, de ebbe a kategóriába sorolta a sepsiszentgyörgyi Mikó-ügyet, a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatáért vívott harcot, és a Bernády iskoláért folytatott küzdelmet.

Dávid László, a Sapientia rektora szintén az egyetemlétrehozásra tért ki, mondván, hogy ez minden korban nagy kihívásnak, de ugyanakkor felelősségnek is számít. Másrészt a szülőföldön való megmaradás zálogának nevezte. A testvérintézménynek számító Partiumi Keresztény Egyetem rektora, János Szatmári Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetem nemzetpolitikai szempontból is stratégiai fontosságú szerepet tölt be, amelyhez többpillérű és kiszámítható támogatásra van szükség.

A román kormányhoz fordulnak

A magyar kormány ugyanakkor kezdeményezni fogja, hogy a Sapientia román állami finanszírozásának kérdése kerüljön fel a román–magyar vegyes bizottság következő ülésének napirendjére – jelentette ki az MTI-nek Marosvásárhelyen Németh Zsolt. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett, az EMTE román állami finanszírozásának kérdése több román–magyar közös kormányülésen is felmerült. 

„A román kormány kilátásba helyezte, hogy ha megtörténik a Sapientia akkreditációja, kész megállapodást kötni a magyar féllel a román állami finanszírozásról” – mondta az államtitkár.

Németh Zsolt úgy vélte: tekintettel arra, hogy egy romániai intézményről van szó, amelyben román állampolgárságú diákok tanulnak, indokolt, hogy újból napirendre tűzzék a kérdést. Ezt szerinte az is aktuálissá teszi, hogy az oktatási intézményt a közelmúltban akkreditálták, és az is, hogy a magyar állam is kiemelt fejlesztési támogatásban részesíti az egyetemet