Alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között
Fotó: Barabás Ákos
Az ötszázalékos bejutási küszöbön méri a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) az európai parlamenti (EP-) választásokról készült legutóbbi, csütörtökön ismertetett felmérésében az INSCOP közvélemény-kutató intézet.
2019. március 21., 14:512019. március 21., 14:51
2019. március 21., 14:582019. március 21., 14:58
A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Pártra (PSD) szavaznának a legnagyobb, 26,9 százalékos arányban, míg a Klaus Johannis jobboldali államfőhöz közel álló ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottságát 26,3 százalékon mérték.
A szintén ellenzéki, Dacian Cioloș volt kormányfő által létrehozott USR-PLUS pártszövetségre a megkérdezettek 15,3 százaléka, a kormánykoalíció kisebbik, liberális pártjára, az ALDE-ra 9,3 százalékuk voksolna.
Rajtuk kívül a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania pártnak jósolnak biztos EP-képviseletet, 9,1 százalékkal.
Az INSCOP felmérésének hibahatára három százalék.
Romániában alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. Mivel 2007-ben és 2009-ben is a magyarok választási hajlandósága és az EU-hoz fűzött reményei messze meghaladták az országos átlagot, az ország lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok csaknem 9 százalékával három képviselőt küldhetett az EP-be.
Elemzők szerint a romániai belpolitikai feszültségek, amelyek a jogállamisághoz és az EU-hoz viszonyulás törésvonala mentén osztják meg a kormányon lévő és ellenzéki pártokat, mozgósító hatást gyakorolhatnak a románságra.
Romániában az év végén elnökválasztást is rendeznek.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
1 hozzászólás