A Maros megyei hetedik és nyolcadik osztályos diákok alig 18 százaléka folytatná tanulmányai szakiskolában – derül ki a marosvásárhelyi önkormányzat által a megye területén készíttetett felmérésből.
2014. július 02., 17:492014. július 02., 17:49
Mint ismeretes, a megyeszékhely vezetése szeretné fellendíteni a szakoktatást, az akció keretében vizsgálták az érintettek hozzáállását. Mint kiderült, a marosvásárhelyi hetedikesek és nyolcadikosok 99,1 százaléka szeretné folytatni a tanulmányait az általános iskola elvégzése után, azonban ezeknek csak 13,76 százaléka szeretne szakoktatásban tanulni.
Megyeszinten a diákok 18 százaléka választaná a szakiskolát. A megkérdezettek 46,14 százaléka egyébként úgy nyilatkozott, végezne szakiskolát, ha az helyi önkormányzat segítene a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. A hivatal tervei között elsőként a műhelyek felújítása vagy új műhelyek létesítése szerepel. A bejelentések szerint ugyanakkor a szakemberképzés minőségének javítása mellett munkahelyek létrehozásán is dolgozik a város vezetősége.
A városban a legnépszerűbb szakma a turizmus és vendéglátás, a diákok 19 százaléka dolgozna ezen a területen, a megyében azonban csak 10 százalékuk döntene emellett. A második helyen a szépségápolás áll a városi diákok rangsorolásában 12 százalékkal, ezzel szemben a megyében csak 2 százalék választaná ezt a szakmát.
A kereskedelem és a villanyszerelés következik ezután, amelyekre városon egy-két százalékkal nagyobb választás esik. Az autószerelésben a megyebeli diákok 20 százaléka lenne érdekelt, míg a megyeszékhelyen csak 9,25 százalékuk. Hasonló érdeklődést mutatnak a vásárhelyi és a vidéki diákok az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, és a textilipar iránt. A városi diákok 7,33 százaléka dolgozna a vegyiparban, a megye diákjai közül azonban csak 1,5 százalék. Építőiparban a vásárhelyi általános iskolások 2,7 százaléka, a megyében pedig 6 százaléka dolgozna.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!