2012. november 15., 16:482012. november 15., 16:48
Az 1804 ember megkérdezésével, reprezentatív minta alapján készített felmérést abban a hat erdélyi megyében végezték augusztus-szeptemberben, ahol a legmagasabb a magyarok aránya, így Székelyföldön Hargita, Kovászna és Maros megyében, valamint a határ mentén Szatmár, Szilágy és Bihar megyében kérdezték meg a lakosságot.
A kutatási összefoglaló szerint az „erdélyi magyarok kétötöde visszasírja a rendszerváltás előtti időszakot”: az eredmények szerint a 18 éven felüli erdélyiek 38 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedés rosszabb, mint az 1990 előtti volt. A válaszadók 28 százaléka a jelenlegi rendszert preferálja inkább, míg a megkérdezettek másik kétötöde nem érez különbséget a két időszak között.
Míg az alapfokú végzettségűek csaknem fele a régi rendszer híve, addig a diplomások kétötöde a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedést tartja jobbnak, de az is megállapítható, hogy a 45 év fölöttiek sírják vissza inkább a rendszerváltás előtti időszakot.
A kutatás az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásait vizsgálva arra jutott, hogy a többség számára a magyarországi televíziós csatornák jelentik az elsődleges információforrást, ezeket gyakrabban nézik, mint akár a helyi magyar nyelvű csatornák, akár a romániai tévéadók programjait. Az eredmények szerint 10-ből 6 erdélyi magyar naponta nézi valamely magyarországi tévécsatorna műsorait, és mindössze 8 százalékuk mondta azt, hogy soha nem kapcsol magyarországi tévéadóra. A felmérés szerint a legidősebb korosztály néz leggyakrabban magyarországi műsorokat.
A második leggyakoribb hírforrásnak az internet és a rádió tekinthető: a megkérdezettek 13 százaléka látogat meg valamilyen magyarországi weboldalt, és majdnem ugyanennyien hallgatnak magyarországi rádiót. A válaszadók szerint az általuk hallgatott rádióműsorok 80 százaléka magyar nyelvű. Magyarországi napi- vagy hetilapot az erdélyiek elenyésző hányada olvas rendszeresen, 12 százalékuk havonta egyszer fog a kezében magyarországi sajtóterméket.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.