Az erdélyi magyar fiatalok kétharmada nem hisz egyetlen pártnak sem

 A két fiatal szociológus a 18 és 29 év közötti korosztály életmódját, értékrendjét és helyzetét vizsgálta saját felmérésében.

A munkanélküliség és a pénzhiány mind a magyar, mind a román fiatalok számára problémát jelent, de egy 2001-es kutatás során többen jelölték be ezeket gondként, mint 2008-ban, tudtuk meg. Utóbbi volt azonban a gazdasági válság beálltának éve, ezért gyanítható, hogy ezek az anyagi dolgok azóta újra felértékelődtek – mondta el Barna Gergő. Kutatásából az is kiderült, hogy a magyar fiatalok többsége az ifjúsági szervezetek közül a református hátterű Ifjúsági Keresztény Egyesületet (IKE) ismeri, ezt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) követi a sorban – az országos politika azonban sokkal kevésbé érdekli őket, mint román kortársaikat. A magyar ifjak kétharmada gondolja úgy, hogy nincs olyan párt, ami őt képviselné, aki szerint mégis van, azok közül 80 százaléknyi az RMDSZ-t, 14 pedig a Magyar Polgári Pártot tartja annak.

A családot tartják a legnagyobb értéknek a magyar fiatalok, emellett a béke és a jólét az, amelyet jóval többre értékelnek, mint román társaik – ismertette kutatásának eredményeit Kiss Tamás. Az istenhit viszont sokkal kevésbé fontos a magyaroknak: a felmérésben részt vevő magyar fiatalok közül mindössze 18 százaléknyian jelölték ezt be, a romániai összesítésben szereplő 39 százalékhoz képest. Úgy tűnik, a környezet állapota, az emberekbe vetett bizalom és a tolerancia is a magyar fiataloknak fontosabb, de megállapítható, hogy a közösségi életben való részvétel mindkét nemzetiség számára elenyésző értéket képvisel. A házasságkötés legmegfelelőbb időszakának a lányok számára a 22–25, a fiúknál a 26–29 éves kor közötti periódust tartják magyarok és románok egyaránt, de sem ebben az esetben, sem az eltervezett gyermekek számának esetében a valóság nem felel meg az elképzeléseknek, derült ki az előadásból. A két nemzetiségnél az is megegyezik, hogy jóval több otthoni teendőt tartanak a nő feladatának, mint a férfiénak: a nők dolga például sokak szerint a főzés, takarítás, bevásárlás, gyereknevelés, a férfiakra pedig szinte csak a javítás-szerelés jut.