Az egészségügyi kártyák alig hat százalékát aktiválták február folyamán Hargita megyében – Duda Tihamér, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője szerint azonban ez nem rossz arány a kártyahasználat első hónapjára.
2015. március 03., 12:282015. március 03., 12:28
Azt mondja, szem előtt kell tartani, hogy februárban a háziorvosoknál nagyon sok volt a beteg, ezért kevés idejük maradt a kártyák bevezetésével is foglalkozni.
Mint ismeretes, február elsejétől rajtolt az új rendszer, ami két hónapig párhuzamosan fog működni, május elsejétől viszont már csak a kártyák alapján zajlik a biztosítottak azonosítása és a szolgáltatások elszámolása az egészségbiztosítás keretében.
Az egészségügyi kártyákat a biztosítottaknak magukkal kell vinniük, amikor átvételük után először orvosi szolgáltatást vesznek igénybe. A szolgáltatók – zömében a háziorvosok, hisz hozzájuk fordulnak a betegek először panaszaikkal – aktiválják a kártyákat, tehát a beteg által megadott négy számjegyű kóddal először használják azt a rendszerben.
Mint megtudtuk, Hargita megyében is van olyan, aki nem kívánja használni az egészségügyi kártyát. Duda Tihamér elmondta, mostanáig egyetlen személy jelezte írásban a pénztárnál, hogy a kártyáját nem akarja felvenni és használni. Számára május elsejétől kibocsátanak egy igazolást, amellyel igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatásokat, ezt azonban háromhavonta meg kell újítania a pénztárnál.
Más megyékből már jelezték, hogy vallási meggyőződésük miatt egyesek nem akarják használni a kártyát. Duda Tihamér arról is beszámolt, hogy a kártyák használatával kapcsolatosan jelezték a háziorvosok, hogy az elektronikus nyilvántartó rendszer néha nem működik megfelelően, egyéb probléma viszont nem adódott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!