
Nacsa Lőrinc az Arany-portán berendezett tájházban
Fotó: Krónika
Péntektől elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be a nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán délután Nagyszalontán. Nacsa Lőrinc szerint 2025 a magyarság erősödésének, áttörésének éve lesz.
2025. április 02., 17:082025. április 02., 17:08
2025. április 02., 18:362025. április 02., 18:36
Az anyaországi kormányzati illetékes az Arany János szülőháza előtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a pályázat részleteit. Nacsa Lőrinc elmondta, reményeik szerint 2025 a magyarság erősödésének, áttörésének éve lesz egyebek mellett a másfél milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett Erősödő Kárpát-medence Program révén. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára közölte, hogy a pályázattal – amelynek kiírása itt érhető el – külhoni szervezetek működését, fejlesztéseit, eszközbeszerzéseit, valamint rendezvényeinek megvalósítását támogatják.
Ismertetése szerint az elmúlt években 6500 külhoni intézményt és szervezetet, 32 ezer tevékenységet támogattak, amelyekből 30 ezer a Kárpát-medencében valósult meg; a programok csaknem kétmillió embert értek el. Az államtitkár elmondta, a következő hetekben három nagy pályázatot hirdetnek meg, amelyek közül az első az Erősödő Kárpát-medence Program, amellyel fiatalokat, családokat, időseket, kultúra iránt érdeklődőket, sport- és egyházi közösségeket szeretnének elérni. Nacsa Lőrinc szerint olyan igényes, a közösségeket összefogó pályázatokat várnak, amelyek a magyarság összetartását célozzák; és amelyek hozzájárulnak egy-egy közösség továbblépéséhez, sikereihez, programjaihoz, továbbá a magyar identitás megéléséhez. „Az a cél, hogy közösen erősebbé tegyük a Kárpát-medence magyar közösségeit” – idézte az MTI az államtitkárt.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár egyébként nem először választott külhoni helyszínt a kormányzati program ismertetéséhez. Nacsa Lőrinc februárban Sepsiszentgyörgyön jelentette be az államtitkárság idei évre tervezett programjait, és az államtitkár akkor elmondta: fontosnak tartja, hogy az egyes programelemek bejelentései ne budapesti irodákból történjenek, hanem ott, ahol ezek a leginkább hasznosulnak: külhonban, az elszakított nemzetrészekben vagy a diaszpórában.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár az Arany János szülőháza előtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a pályázat részleteit
Fotó: Krónika
Nacsa Lőrinc Nagyszalontán megjegyezte, korábbi tapasztalataik szerint táncegyüttesek, kulturális- és egyházi szervezetek pályáznak leginkább. A szerdától elérhető felhívás szerint a pályázat célja a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése. A pályázatot oktatási-, kulturális- és sporttevékenységet végző intézmények, egyházak és gazdaszervezetek nyújthatják be, amennyiben nemzeti jelentőségű intézményhez kapcsolódó támogatásban nem részesültek. Pályázhat a 2022. december 31. előtt bejegyzett szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, illetve ukrajnai (ide nem értve a Kárpátalja megyén kívül működő ukrajnai diaszpóraszervezeteket) székhelyű civil és nonprofit szervezet, egyházi jogi személy és annak hitéleti, nevelési-oktatási, gyermekjóléti, kulturális vagy szociális tevékenységet ellátó intézménye.
A pályázattal támogatják a működést, beruházást, eszközbeszerzést, köztük könyvek, szakmai kiadványok, honlap vagy szobor, emléktábla létrehozását. Támogatható saját szervezésű programok, rendezvények megvalósítása is: egyebek mellett képzések, konferenciák, szünidei- és sportprogramok, fesztiválok, kézművesfoglalkozások, kulturális és hitéleti rendezvények, szórványprogramok. A támogatás teljes összegét előlegként, egy összegben, utólagos beszámolási kötelezettséggel utalják, akár önrész biztosítása nélkül.
Török László, a hajdúváros polgármestere és Nacsa Lőrinc az Arany-ház előtt
Fotó: Krónika
A pályázatokat április 4-e és 28-a között lehet beadni elektronikus formában, a megvalósítási időszak 2026. április 15-ig tart. A 1,5 milliárd forintos keretet a kormány a Bethlen Gábor Alap 2025. évi Nemzetpolitikai célú támogatások előirányzata terhére biztosítja.
Arany János nagyszalontai szülőháza sajnálatos módon nem maradt meg. A helyére épített ház sem létezik már, azonban a hajdúváros önkormányzata a már eltűnt épületek helyére építtetett egy új, táj jellegű épületet. Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték. A nádfedeles parasztház homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy valamikor itt állott az egyik leghíresebb magyar költő szülőháza. Az épületet és a benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010. júniusában adták át. A gyűjtemény megálmodója, megvalósítója és fenntartója a helyi önkormányzat. A kiállított tárgyakon keresztül a XIX-XX. századok fordulóján élő szalontai lakosok életébe nyerünk betekintést.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
szóljon hozzá!