2012. november 15., 09:012012. november 15., 09:01
Az eseménysorozat még október 26-án elrajtolt, akkor nyitották meg a november 17-éig látogatható tárlatot a Tanácstéren, amelyen a lázadás képeit tekinthetik meg az érdeklődők. Ma pedig több évfordulós rendezvényre is sor kerül. Első lépésként a megemlékezők elhelyezik a kegyelet koszorúit a megyei kórház előtti emlékműnél, majd 11 órától a Transilvania Egyetemen egy dokumentum-, valamint fikciós filmet is bemutatnak az 1987. novemberi eseményekről, de könyvbemutatóra, illetve beszélgetésekre is sor kerül.
„Ezekkel a filmekkel be akarjuk mutatni a mai egyetemistáknak, fiataloknak a közelmúlt történelmének egy szeletét, hogy jobban meg tudják érteni az események sorát. A fiataloknak nem tudnak eleget a kommunizmusról, arról, hogy milyen volt akkor az élet. Egy részük hallott ezt-azt a szülőktől, de nem tudnak eleget” – vallja Florin Postolachi, az 1987. november 15. Egyesület elnöke. A mai rendezvényeken egyébként az előzetes bejelentések szerint részt vesz Marius Oprea történész, illetve Ana Blandiana költő, valamint a kommunista rezsim elleni lázadás több szereplője.
Az eseménysorozat szombaton zárul, amikor sor kerül az immár 23. alkalommal megszervezett November 15. Nemzetközi Futóversenyre. Mint ismeretes, az 1987-es brassói vérbe fojtott lázadás volt az a fő politikai esemény, amely jelezte, nem sokáig tarthat már a kommunizmus. Az események a helyi kamiongyárból indultak, amikor is november 15-ére virradóra a harmadik váltásban dolgozók sztrájkba kezdtek. Másnap a munkások már kivonultak a megyei pártbizottság székhelye elé, útközben pedig azt skandálták, hogy:
„Munkások, egyesüljetek, ez az egyetlen esélyünk arra, hogy megmeneküljünk!”, „Ceauşescu, Ceauşescu!”, majd hosszasan „Le vele”. Miután a hatóságok megtagadták a párbeszédet a munkásság képviselőivel, a lázadók megostromolták a székházat, elégették a diktátor portréját. A rendfenntartók viszont brutális erővel léptek közbe, november 16-ára virradóra mintegy 400 személyt tartóztattak le. Két hét vizsgálat után, december 2-án végül 61 embert ítéltek el, akiket az ország különböző városaiba deportáltak, ők csak 1990-ben, a rendszerváltást követően térhettek vissza a Cenk alatti városba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok