
Három sólelőhelyet terjesztettek fel védettségre a Maros megyei múzeum munkatársai és partnereik, miután felmérték a térség sóhoz kapcsolódó örökségét.
2014. november 07., 14:172014. november 07., 14:17
Maros megyéből a görgénysóaknai (Jabeniţa) sóstavat és környékét, a görgényorsovai (Orşova) sódomb és sósforrások térségét, valamint a sóváradi sóházat nyilváníttatnák védetté a szakemberek. Erre a következtetésre jutottak, miután felméréseket, kutatásokat, kimutatásokat végeztek az Országos Kulturális Alapnál (AFCN) nyert Samaris pályázat során.
Az idén áprilistól novemberig tartó projektet a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében ismertették csütörtökön. Megtudtuk, a helyszíni kutatásokat június 20-án kezdték, a cél pedig az volt, hogy feltárják és a nagyközönséggel, de főként a helyi közösséggel megismertessék a sólelőhelyeket és ezek értékeit, valamint védetté nyilvánítsák ezeket.
Daniel Cioată projektvezető elmondta, a kutatások több szakterületet felöleltek: régészeti, történelmi, néprajzi és környezeti szempontok alapján végeztek feltárásokat Görgényorsován, Sóváradon, Görgénysóaknán, Homoródkeményfalván és Korondon.
„Annak ellenére, hogy európai szinten ezek a sólelőhelyek nagyon jelentősnek, sóban gazdagnak számítanak, nem védi őket törvény Romániában, az idők során pedig emberi és természeti hatásokra sérülnek, rongálódnak” – ismertette a projektvezető.
A sóváradi sóházról megtudtuk, a 17. századi épület értékét növeli, hogy egy római kori castrum közepén található, a görgénysóaknai sós fürdőt pedig az 1800-as évek elején hozták létre. A sepsiszentgyörgyi partnermúzeum munkatársa, Andrea Chiricescu két, Hargita megyei sóskutat kutatott: a korondi a 13A jelzésű országút mellett található, községi tulajdonban van, és folyamatosan zárva található, az épület több mint 100 éves, de viszonylag jó állapotban fennmaradt, hagyományos, kulcs nélküli zárszerkezet és sószilánkok teszik érdekessé.
„A homoródkeményfalvi sóház elhagyatott, a falutól viszonylag távol esik, de a megrongálódott épületet meg lehet menteni, a vizet meg lehet tisztítani, és sok hagyomány is kötődik hozzá. Különlegessége, hogy a kútmedert kővel rakták ki, míg máshol fagerendákat használtak. A népi kultúrában a sót rituálékhoz, étkezéshez egyaránt használták, és több eszköz, mint például a sózófa kötődik hozzá” – mondta a szakember.
A projekt kezdeményezője, Valerii Kavruk az erdélyi sólelőhelyek európai fontosságát hangsúlyozta: elmondta, a Maros folyó eljuttatta a sót a Tisza-völgybe, ahonnan a Dunán Nyugat-Európába került, de feljegyzésekből tudják, hogy a Balkánt is innen látták el. „Erdély egy 13 millió évvel ezelőtt kiszáradt tenger helyén fekszik, így nagyon gazdag sóban, az Európában kitermelhető só 70 százaléka itt található” – mondta.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
szóljon hozzá!