Autonómiaügy Strasbourgban

A testület monitoringbizottsága – mint arról korábban beszámoltunk – már két alkalommal elhalasztotta annak a dokumentumnak a vizsgálatát, amelyben több székelyföldi önkormányzat kinyilvánítja, a Székelyföld nevű különálló közigazgatási egységbe akar tartozni, melynek sarkalatos törvény szavatolja az autonómiáját, és területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv a magyar is.

Tavaly júliusban, Chişinăuban a román delegáció vezetőjének, Ludmila Sfârloagának sikerült megakadályoznia az ügy napirendre tűzését; az idei, februári lisszaboni ülésen viszont azért kellett elnapolni a vitát, mert a romániai delegációban nem voltak magyar képviselők. Klárik Attila, a testület RMDSZ-es képviselője tagja ugyan a kongresszusnak, ám a monitoringbizottságnak nem, és mivel nem szavazhatott volna, nem utazott el a portugál fővárosba.

Nem lehetett ott a Magyar Polgári Párt (MPP) két polgármestere sem, akik 2014-ben, Chişinăuban lobbiztak az ügy érdekében: Makfalva polgármestere, Márton Zoltán az esemény előtt pár nappal szenvedett halálos balesetet, míg Mezei János, Gyergyószentmiklós elöljárója az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vizsgálata miatt nem hagyhatta el a várost.

A negyvenhét tagállam helyi és regionális önkormányzatainak választott képviselői előtt a romániai magyarságot azonban kedden a testület tagja, Klárik Attila háromszéki önkormányzati tanácsos képviseli, de a plenáris ülésen jelen lesz póttagként Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is.

Ugyanakkor a Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke által vezetett anyaországi delegáció támogatására is lehet számítani. Szintén ott van Strasbourgban, és hatékony lobbimunkát fejtene ki a Magyar Polgári Párt három elöljárója is, élen Biró Zsolt pártelnökkel.

Közös RMDSZ–MPP-levél

A keddi eseményt megelőzően az RMDSZ és az MPP vezetői közös levélben fordultak Jean-Claude Frécon kongresszuselnökhöz, Andreas Kiefer főtitkárhoz, valamint Philippe Receveurhöz, a monitoringbizottság elnökéhez. Kelemen Hunor és Biró Zsolt két okból kéri az Európa Tanács segítségét a romániai magyar közösség nevében.

„Az egyik, hogy Románia egy nagyszabású közjogi átalakulás előtt áll, amelyben változni fog többek között az ország alkotmánya és közigazgatási rendszere, ez erőteljes hatást gyakorol az önkormányzatiság érvényesülésére általában is. Ezen változások alapvetően érintik közösségünk jogait. A másik ok, hogy Románia közvetlen szomszédságában, Ukrajnában olyan fegyveres konfliktus dúl, amelyben idegen erők beavatkozási ürügyként visszaélnek a nemzeti kisebbségek jogaira való hivatkozással.

Mi nem szeretnénk, ha a romániai magyar közösség még megoldatlan problémái ürügyet szolgálnának Európai Unión kívüli erőknek arra, hogy etnikai feszültséget és instabilitást szíthassanak térségünkben. Mi azt szeretnénk, ha az Európa Tanács és az Európai Unió aktív támogatásával és a román politikai osztállyal való demokratikus és érdemi párbeszéd útján találnánk megoldást a romániai magyarság megoldásra váró ügyeiben” – olvasható a két erdélyi politikus által elküldött levélben.

Kelemen és Biró ugyanakkor arra kéri a monitoringbizottságot, hogy a testület a 2016 elején esedékes kihelyezett ülését tartsa Romániában és legyenek Háromszék, illetve Sepsiszentgyörgy városának vendégei.

A levélírók azt javasolják továbbá, hogy a romániai helyszíni ülést előkészítendő, 2015. november elsejéig az Európa Tanácsnak egy tényfeltáró bizottsága vizsgálja meg a közigazgatási szubszidiaritás elvének, valamint az önkormányzati jogoknak az érvényesülését a romániai magyar közösség körében – ide értve a települési és a megyei szintű önkormányzatokat is –, különös tekintettel a székelyföldi állapotokra.

Emlékeztetnek, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa a helyi demokrácia védelmezőjeként fogalmazza meg hivatását. Figyelemmel kíséri a helyi és regionális demokrácia fejlődését, szorgalmazza a nemzeti kormányok és helyi közösségek párbeszédét, valamint segíti a határokon átnyúló együttműködés helyi és regionális megvalósítását.

Óvatoskodó önkormányzatok

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómiahatározatot egyébként eddig 45 székelyföldi önkormányzat fogadta el a 152-ből. Kovászna, Hargita, illetve Maros megye prefektusa valamennyi határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon.

Bár a március 10-ei székely szabadság napja alkalmából Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere felszólította a „felelősen gondolkodó” székelyföldi polgármestereket, hogy rendkívüli tanácsülés keretében fogadják el az SZNT javasolta dokumentumot, az azóta eltelt időszakban csupán Farkaslaka és Csíkszentmárton csatlakozott a kezdeményezéshez.

Megtudtuk, az alcsíki önkormányzatok vezetői a múlt pénteki polgármesteri egyeztetésen úgy döntöttek, mivel a korábban elfogadott határozatok mindegyikét megtámadta a Hargita megyei prefektúra, közösen próbálnak megoldást keresni, így közös határozat elfogadásán is gondolkodnak.

A fent említett ok miatt Csíkkozmás, Csíkszentkirály, Csíkszentlélek, Csíkszentgyörgy, Csíkszentsimon és Tusnád önkormányzata még nem fogadta el a határozattervezetet, illetve nem tűzte napirendre a soron következő tanácsülésen sem. Csíkszentimre és Kászonaltíz elöljárói azonban már a következő tanácsülésen tárgyalnának a témáról a községi képviselőkkel. A megkérdezett községvezetők kiemelték, mindenképpen dönteni fognak a kérdésről a tervezet alaposabb tanulmányozása után, mivel fontosnak tartják az autonómiatörekvéseket.

A felcsíki önkormányzatok esetében is hasonló a helyzet, többségük még nem fogadta el az autonómiahatározatot. Csíkszenttamás, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva vezetősége is foglalkozott már a határozattervezettel, azonban nem került napirendre egyik községben sem, de az elöljárók szerint a következő tanácsüléseken sorra fog kerülni. Szépvízen Ferencz Tibor polgármester úgy gondolja, egy közös határozat elfogadásával eredményesebbek lennének.

„Határozatok helyett munka”

Madéfalván sem lépett a helyi tanács autonómiaügyben, és egyelőre nem is tervezik a Székelyföld jogállására vonatkozó tanácsi határozattervezet elfogadását. Szentes Csaba polgármester szerint elsősorban dolgozni kell az autonómiáért, megvalósítások, előrelépések nélkül egy határozat elfogadásával nem lesz önrendelkezés.

Bíró László, Csíkmadaras polgármestere úgy nyilatkozott, az SZNT kezdeményezte határozatot egyszer már napirendre tűzték, akkor azonban nem volt döntőképes a képviselőtestület, később azonban már nem tértek vissza a dokumentum elfogadására. Az elöljáró azonban hozzátette, kérdésesnek tartja, hogy a csíki önkormányzatok fel tudnak-e egységesen lépni a székelységet és a magyarságot érintő kérdésekben, ez lenne ugyanis szerinte az önrendelkezés kulcsa.