
A Magyar Polgári Párt által is felvállalható autonómiatervezet körvonalazódott ki az RMDSZ és az MPP szakértői bizottságának sepsiszentgyörgyi ülésén: a felek megegyeztek, hogy a következő két hétben kidolgozzák a végleges változatot, és azt közvitára bocsátják.
2014. július 13., 19:122014. július 13., 19:12
Biró Zsolt, az MPP elnöke (képünkön) a Krónika érdeklődésére elmondta, azt kérik a szövetség politikusaitól, hogy a statútumot az őszi parlamenti ülésszakban nyújtsák be, és mihamarabb terjesszék be az alkotmánymódosító javaslataikat is.
„Az alaptörvény-módosításhoz kétharmados támogatásra van szükség, de nem lehet mindig a kedvező helyzetre várni. Nem várhatjuk ki, hogy az 5-6 százalékos alkupolitizálás hozza meg az eredményét, sokkal hatásosabb lehet a nemzetközi lobbi, amire csak akkor számíthatunk, ha világossá tesszük követeléseinket. Egyértelmű, hogy a románok nélkül nem lesz autonómia, de ha Brüsszel és Washington megérti, hogy amit mi akarunk, az nem szegregáció, mint ahogy Bukarest értelmezi, akkor ezt a román kormánynak is meg kell értenie” – szögezte le Biró Zsolt.
Az MPP elnöke elmondta, a két alakulat bizottsági ülésén egyértelművé tették, hogy félmegoldásokat nem fogadnak el, a kiindulópont az, hogy a Székelyföld maximális követeléseit fogalmazzák meg. Megegyeztek, hogy Kovászna és Hargita megyére, valamint Marosszékre dolgozzák ki a törvényt, de a többi megyék települései, például a Brassó megyei Apáca, népszavazás útján dönthetnek, hogy csatlakoznak, vagy sem.
A korábbi, az MPP által „felvizezettnek” nevezett tervezetben a megyei tanácsok egyesített fóruma vezette volna a Székelyföldet, az újabb megállapodás szerint azonban a 77 tagú székely parlamentet közvetlen szavazással választják. A sepsiszentgyörgyi találkozón átbeszélték ugyanakkor a gazdasági-pénzügyi vonatkozásokat is. Mint ismételten elhangzott, az alapfeltétel az adók többségének helyben maradása, hogy a jelenleg Bukarestben adózó multinacionális cég helyi kirendeltségei is helyben fizessenek.
A polgári párt elnöke szerint olyan változat alakul ki, amely hasonlít a Székely Nemzeti Tanács által felvállalt, Csapó József által készített autonómiastatútumhoz. Megtudtuk továbbá, hogy a tervezet preambulumában hivatkoznak az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozatra, valamint a nemzetközi ajánlásokra. Egyetértettek abban is, hogy alkotmánymódosító csomagot dolgoznak ki az autonómia-tervezet mellé. Márton Árpád RMDSZ-képviselő is úgy nyilatkozott a tárgyalás után, hogy cikkelyről cikkelyre végigtárgyalták a készülő tervezetet, és a legtöbb kérdésben megegyeztek.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!