Árvízvédelmi stratégia a Székelyföldnek

A miniszterelnök-helyettest az al- és felcsíki települések polgármesterei Csíkszentimrén rövid megbeszélésen tájékoztatták a március végi árvízkárokról. Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Tusnád és Csíkmadéfalva elöljárói elmondták: a károk helyreállítása végett sürgős támogatásra lenne szükségük. Markó Béla szerint elsődleges fontosságú az árvíz által megrongált utak, hidak helyreállítása, mint mondta: reméli, mielőbb sikerül a sürgősségi alapból támogatásokat elkülöníteni Hargita megyének is. A megbeszélésen jelen lévő Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízgazdálkodási Hivatal vezetője a folyó- és patakmeder-szabályozások, gátemelések fontosságát hangsúlyozva arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a tavaly elkezdett munkálatok az idén nem folytatódnak, kárba vész a tavalyi befektetés. Az igazgató szerint Hargita megyének mintegy százmilliárd régi lejes támogatásra lenne szüksége, ám egyelőre úgy tűnik, idén alig 6,5 milliárd lej jut.
A csíki térségben tavaly nagyarányú mederrendezési munkálatokat kezdtek el, amelyek nem csupán az Olt medrét, hanem a folyóba torkolló patakokat is érintik. „Az idénre tervezett munkálatok elkezdéséhez több mint hárommillió euróra (mintegy 105 milliárd régi lejre) van szükség. Ugyanakkor 30 milliárdnyi régi lej szükséges ahhoz, hogy Udvarhelyszéken és Gyergyóban, a Nagy-Küküllő és Maros folyók mentén elkészítsék az árvízvédelmi rendszer terveit” – mondta Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke, aki szombaton szakemberekkel tanácskozott az árvízkárok helyreállításáról.

Közös munkacsoport Székelyföldért
Bíró Blanka Közös székelyföldi fejlesztési terv kidolgozásáról döntöttek pénteken Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzati vezetői Sepsiszentgyörgyön. A tárgyalás eredményét Markó Béla ismertette, aki kifejtette: természetes, hogy minden megyének megvan a sajátos érdeke, ezek rövid távon akár ellentétbe is kerülhetnek egymással, ezért az RMDSZ felelőssége összehangolni a stratégiákat. „Az RMDSZ kitart álláspontja mellett, hogy szükség van a jelenlegi fejlesztési régiók átalakítására, a székelyföldi régió létrehozására” – hangsúlyozta Markó. A szövetség elnöke szerint az Európai Unió nem zárkózik el a régiók felosztásának újratárgyalásától, de ellenzi, hogy ez már az ország csatlakozása előtt megtörténjen. „A közös fejlesztési régió létrehozása előtt a három székelyföldi megyének késlekedés nélkül meg kell találnia az együttműködés formáit” – fejtette ki Markó. A sepsiszentgyörgyi tárgyaláson közös munkacsoport létrehozásáról határoztak, amelyben a három megyei önkormányzat kilenc szakértője vesz részt. A munkacsoport a székelyföldi fejlesztési terv kidolgozására kap megbízást, tevékenységét Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangolja össze. Ugyanakkor eldöntötték: Sepsiszentgyörgyön létrehozzák az RMDSZ székelyföldi fejlesztési irodáját, amely segít a közös stratégiák kidolgozásában.