
A kiskorú állampolgárok számára is kötelezővé tenné az elektronikus egészségügyi kártyát a kormány, amely ugyanakkor „röghöz kötné” az ösztöndíjban részesülő orvostanhallgatókat, vagyis megtiltaná számukra a külföldön való munkavállalást – jelentette be csütörtökön Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter.
2015. október 01., 18:162015. október 01., 18:16
A tárcavezető elmondása szerint a 18 év alattiaknak szánt elektronikus azonosítókat jövő év március–áprilisában bocsáthatják ki, a minisztérium addig kidolgozza, hogy pontosan hogyan is működjön a rendszer. Jelenleg az elektronikus kártya csak a felnőttkorú állampolgárok számára kötelező, akik szeptember elsejétől az állami intézményekben – kórházakban, járóbeteg-rendelőkben –, háziorvosi rendelőkben és gyógyszertárakban kizárólag az azonosító felmutatása nyomán részesülhetnek ingyenes szolgáltatásokban.
Ez alól csak a sürgősségi ellátás jelent kivételt. A törvény szerint ugyanakkor a kiskorúakat minden esetben el kell látni, illetve meg kell vizsgálni, akkor is, ha szüleik nem rendelkeznek egészségbiztosítással. A 18. életévüket betöltő személyeknek egyébként a biztosító automatikusan kibocsátja a kártyát.
Többet keresnek az egészségügyben
Csütörtökön 25 százalékkal emelkedett az egészségügyi rendszerben dolgozók bére: az intézkedés több mint 200 ezer alkalmazottat érint. Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter rámutatott: elég pénz áll rendelkezésükre, hogy biztosítani tudják a bérkiegészítést, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) sokat spórolt az elektronikus egészségügyi kártyák kötelezővé tétele nyomán, így az intézkedés megvalósításához nem fogják lefaragni a kórházak költségvetését. A tárcavezető hangsúlyozta: mindegyik állami kórház esetében szimulálást végeztek a béremelésről, és megállapították, hogy a terv kivitelezhető. Hozzátette: október folyamán az egészségügyi alkalmazottak a biztosítóval együtt aláírják a 25 százalékos béremelésre vonatkozó szerződéseket.
Nem mehetnének külföldre az ösztöndíjasok
Nicolae Bănicioiu arról is beszámolt, hogy az ország orvosi egyetemeinek ösztöndíjban részesülő hallgatóval szerződést kötne a kormány, amelynek értelmében a fiatalok tanulmányaik, valamint a rezidensi időszak lejártáig nem vállalhatnának külföldön munkát. A miniszter úgy fogalmazott: így állítanák meg az egyre nagyobb méreteket öltő orvoselvándorlást.
Bănicioiu csütörtökön a bukaresti Carol Davila orvosi és gyógyszerészeti egyetem tanévnyitóján vett részt, ahol rámutatott: az oktatási minisztériummal és a fővárosi felsőoktatási intézmény vezetőségével is tárgyalnak arról, hogy milyen formában lehetne megvalósítani a „röghöz kötést”. A tárcavezető hangsúlyozta: az intézkedés csakis azokra vonatkozna, akik állami pénzből biztosított tanulmányi ösztöndíjban részesülnek, az érdemösztöndíjat kiérdemlő hallgatókkal pedig nem kötnének szerződést.
„Meg kell vizsgálnunk, hogy az elképzelést hogyan lehet megvalósítani, mert egy dolog, hogy mit szeretnénk, és más dolog, hogy mire van lehetőségünk. Fontos, hogy az intézkedés ne mondjon ellent a szabad mozgásra vonatkozó európai irányelveknek” – fogalmazott Bănicioiu. A miniszter elképzelése szerint hatályban lévő jogszabályokat kellene kormányhatározatokkal módosítani, így jogilag is megoldható lenne a „röghöz kötés”.
Ionel Sinescu, a bukaresti orvosi és gyógyszerészeti egyetem professzora rámutatott: támogatja a szaktárca elképzelését, mert szerinte mind a román állam, mind a társadalom számára hátrányos, hogy rengeteg pályakezdő orvos emigrál. Az oktató úgy véli: amennyiben a fiatalok egyetemi tanulmányaik és a rezidensi időszak alatt is végig Romániában dolgoznak, „utána már kevésbé lesznek érdekeltek abban, hogy külföldön vállaljanak munkát”. „Ez az időszak összesen tizenegy évet ölel fel. Ha valaki tizenegy éven keresztül dolgozik Romániában, nem lesz már oka emigrálni” – fogalmazott Ionel Sinescu.
Bănicioiu: még tárgyalunk a vakcinákról
Csütörtökön Nicolae Bănicioiu a sokat vitatott, a védőoltásokat kötelezővé tevő törvénytervezetről is beszélt. A miniszter rámutatott: egyelőre csak a dokumentum vázlatát dolgozták ki, a végleges jogszabálytervezetet év végéig szeretnék befejezni, majd közvitát is tartanak. „A tervezeten járványügyi szakértőkkel, háziorvosokkal, egészségügyi és gyógyszeripari illetékesekkel dolgozunk együtt. A szöveg nem végleges, folyamatosan alakul. Arról valóban kell még szót ejteni, hogy az oltásban nem részesült gyermekek nem járhatnak iskolába, ez egy probléma lehet” – fogalmazott a tárcavezető.
A dokumentum legutóbbi változata szerint kilenc vakcinát tennének kötelezővé. A be nem oltott gyermekek nem járhatnának óvodába és iskolába, így súlyos bírságot rónának ki azokra a tanintézetekre, amelyek a védelemben nem részesült gyermekeket fogadnák. A vakcinát évekig visszautasító szülőket ugyanakkor pszichológiai tanácsadáson való részvételre köteleznék.
Még idén megszűnhet az orvosok közalkalmazotti státusa
Még idén hatályba léphet az orvosok státusát szabályozó jogszabály: a szakemberek így végérvényesen kikerülnének a közalkalmazotti besorolásból – ígérte csütörtökön Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter egy bukaresti egyetem tanévnyitóján. A tárcavezető azt követően beszélt a témáról, hogy az eseményen egy professzor kérte tőle, hogy ne legyenek többé közalkalmazottak az orvosok, hiszen ez mindenhol máshol szabadfoglalkozásnak minősül.
A miniszter válaszában leszögezte, a szaktárca is ugyanezt szeretné, bele is foglalták a 2014/2-es számú rendeletbe, ami kiemelte az orvosokat a közalkalmazottak rendszeréből, és ez, miután a parlament elfogadta, hatályban is van. Bănicioiu közlése szerint jelenleg az orvosi személyzet státusát meghatározó tervezeten dolgoznak, és tulajdonképpen ez a dokumentum tartalmaz majd világos előírásokat azzal kapcsolatosan, hogy az orvosok nem tartalmaznak a közalkalmazottak kategóriájába.
A tárcavezető közölte, a státusra vonatkozó javaslatokat beterjesztik a parlament elé, mivel hasonló módosításokat nem lehet parlamenti konszenzus nélkül elfogadni, fennállna ugyanis annak a veszélye, hogy néhány év múlva politikai megfontolásból visszatérnek a régi rendszerre.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
szóljon hozzá!