Pásztor Lehel (középen) málnapálinkáját eddig négy versenyből mind a négyen díjazták
Fotó: Pásztor Lehel Facebook-oldala
A jó pálinka iránti kíváncsiságból, némi kísérletezőkedvből és a családi kertben termő gyümölcsökből született meg a Bihar megyei Érkörtvélyesen az a málnapálinka, amely már az első versenyeken felkeltette a szakmai zsűri figyelmét. A málnapálinka készítője, Pásztor Lehel nem tartja magát pálinkamesternek, inkább lelkes kezdőként tekint magára, aki munka mellett, hobbiból foglalkozik a gyümölcspárlatok készítésével. A siker azonban arra ösztönzi, hogy újabb alapanyagokkal próbálkozzon, és tovább tökéletesítse tudását.
2026. október 31., 14:162026. október 31., 14:16
A málnapálinka készítése nem vállalkozásnak indult. Eleinte még csak nem is a pálinkafőzés volt a célja annak a kis gyümölcsösnek, amelyet Pásztor Lehel alakított ki családi házuk kertjében. A Nagyváradról Érkörtvélyesre költözött férfi azt szerette volna, hogy gyermekei saját termesztésű, egészséges gyümölcsöket fogyaszthassanak. Málnát, szedret, epret és más bogyósokat ültetett, a növények pedig néhány év alatt annyira elszaporodtak, hogy a család már nem tudta elfogyasztani a teljes termést. A gyümölcs egy részéből lekvár készült, de így is maradt bőven.
Mint portálunknak kifejtette,
A döntő élményt az apósával közösen felkeresett pálinkakóstoló jelentette, ahol életében először ízlelt málnából készült párlatot. Annyira megtetszett neki, hogy elhatározta, maga is megpróbálkozik az elkészítésével.
Az érkörtvélyesi kertben a málna időjárástól függően akár május közepétől vagy június elejétől október végéig is hozhat gyümölcsöt
Fotó: Pásztor Lehel Facebook-oldala
A málnapálinka nem tartozik a könnyen előállítható italok közé. A gyümölcs viszonylag drága, és a hagyományos pálinka-alapanyagokhoz, például a szilvához, a barackhoz vagy az almához képest jóval kisebb mennyiségű párlat nyerhető belőle. Éppen ezért ritkábban találkozni vele, és beszerezni sem egyszerű.
Pásztor Lehelnek viszont rendelkezésére állt a saját málnaültetvénye.
Apránként kezdte összegyűjteni a szükséges mennyiséget. Hol két, hol öt kilogramm málnát szedett, majd a termést a fagyasztóba tette. Két teljes nyáron át tartott, mire elegendő gyümölcs gyűlt össze ahhoz, hogy elkészíthesse első saját málnapálinkáját.
A pálinkafőzés alapjaival korábban már apósával együtt ismerkedett, és egy többszörösen díjazott ismerősük is segítette tanácsaival. Mint fogalmazott, igyekeztek ellesni a mesterség fortélyait. Később két kisebb, 30 és 50 literes főzőberendezést is beszerzett, hogy önállóan kísérletezhessen.
A pálinkák királynőjének is nevezett málnapálinka
Fotó: Pásztor Lehel Facebook-oldala
A hosszas előkészületek meghozták az eredményt. Pásztor Lehel saját termesztésű málnából készült párlata eddig négy versenyen szerepelt, és mindegyiken díjazták.
Pásztor Lehel arra is kitért, hogy a zsűrizés során több szempontot is figyelembe vesznek. A szakemberek értékelik a párlat összhatását, illatát, ízét és utóízét, valamint azt, mennyire érezhető benne az alapanyagként használt gyümölcs jellegzetessége. A kisebb versenyeken néhány száz, a nagyobbakon akár nyolcszáz vagy ennél is több minta szerepelhet, a legnagyobb megmérettetéseken pedig az 1300-at is elérheti a benevezett párlatok száma.
A különböző gyümölcsfajtákból készült italokat általában külön kategóriákban értékelik. A csonthéjas gyümölcsök, a bogyósok, a vadon termő gyümölcsök és a szőlő mellett egyes versenyeken már a zöldségből készült párlatoknak is önálló kategóriájuk van.
Pásztor Lehel szerint a díjak visszaigazolták, hogy érdemes a minőséget előtérbe helyezni, még akkor is, ha ez kisebb mennyiséget eredményez.
A munka gyümölcse
Fotó: Pásztor Lehel Facebook-oldala
A hobbifőző egyik legfontosabb alapelve, hogy kizárólag gondosan átválogatott, jó minőségű gyümölcsöt használ fel. A rothadt, sérült vagy nem megfelelő állapotú szemeket eltávolítja, és a cefréhez cukrot sem ad.
Mint magyarázta, egyes főzők a nagyobb kihozatal érdekében cukrozzák a cefrét, ő azonban nem szeretne ezen az úton járni.
„Inkább legyen kevesebb, de jobb minőségű” – foglalta össze szemléletét.
A saját kertjében termesztett gyümölcsöket nem permetezi, így pontosan tudja, milyen alapanyagból készülnek a párlatai. Ez az elv már a gyümölcsültetvény létrehozásakor is fontos volt számára, hiszen eredetileg azért kezdett kertészkedni, hogy gyermekei egészséges gyümölcsökhöz jussanak.
A bihari hobbifőző nagyobbik fia, Nimród a málnásban
Fotó: Pásztor Lehel Facebook-oldala
A málnapálinka sikere után újabb gyümölcsökkel is szeretne kísérletezni. Kertjében szeder, körte, alma, szilva, barack és nektarin is terem, a szomszédtól pedig áfonyához is hozzájut. Nemrég ribizlit is ültetett, amelyből néhány év múlva szintén párlatot szeretne készíteni. Bár a hagyományos gyümölcsök is érdeklik, különösen vonzódik a ritkább, szokatlanabb alapanyagokhoz.
Egyelőre azonban nem tervezi, hogy főállásban foglalkozzon ezzel. A pálinkafőzés számára továbbra is munka melletti hobbi, amely elsősorban saját örömére és családi, baráti kóstolókra szolgál. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy ha később nagyobb érdeklődés mutatkozik az italai iránt, hivatalos vállalkozást indítson.
Addig is szeretné tovább fejleszteni tudását, újabb versenyeken megmérettetni más gyümölcsökből készült párlatait, és idővel komolyabb főzőberendezést vásárolni.
Pásztor Lehel apósával az első pálinkafőzéskor
Fotó: Pásztor Lehel Facebook-oldala
Úgy véli, a pálinkafőzés sokkal összetettebb mesterség annál, mint amilyennek első pillantásra tűnhet. A gyümölcs minősége, az erjedés körülményei, a hőmérséklet és a főzőberendezés típusa egyaránt befolyásolhatja a végeredményt. Előfordulhat, hogy ugyanabból a cefréből két különböző berendezéssel egészen más ízű párlat készül.
A bihari térségben, például Érmihályfalván és Székelyhídon szervezett pálinkakóstolókat is fontosnak tartja, hiszen szerinte ezeken a rendezvényeken az érdeklődők megismerhetik, milyen a valóban jó minőségű gyümölcspárlat.
Bár az első eredmények már figyelemre méltók, Pásztor Lehel továbbra is kezdőként tekint magára. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező mesterektől még sokat szeretne tanulni, és azt sem bánja, ha olykor nem úgy sikerül egy főzet, ahogyan eltervezte. Számára a kísérletezés és a fejlődés legalább akkora örömet jelent, mint a versenyeken megszerzett érmek.
A képviselőház szerdán döntő házként elfogadta azt a törvényt, amely háztartásonként évi 50 literről 200 literre emeli a saját fogyasztásra készített hagyományos alkoholos italok jövedékiadó-mentes mennyiségét.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Aradon kritikus helyzet alakult ki a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház gyermekrészlegének fertőző osztályán: minden ágyat elfoglalták a hepatitis A‑val kezelt betegek, és csütörtök délelőtt már hat olyan ágy volt, amelyen két gyerek osztozott.
További öt évig a római katolikus egyház tulajdonában álló impozáns belvárosi ingatlanban működhet a nagyváradi Ady Endre Gimnázium és az Orsolya óvoda, miután a város önkormányzata a továbbiakban is fizeti a bérleti díjat.
Tiltakozik a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes kezdeményezései ellen az RMDSZ háromszéki szervezete, és felszólítja az AUR politikusait, hogy foglalkozzanak Románia „valódi problémáival”.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Négy kerékpáros-turisztikai útvonalat jelöltek ki a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban. A cél a turisták biztonságának növelése és a természetes élőhelyek védelme.
„Halottak napjához közeledve már háromnyelvű helységnévtábla jelöli a Házsongárdi temető bejáratát. Méltó emlékezés és fontos lépés történelmi, kulturális örökségünk ápolásában” – jelentette be csütörtökön a közösségi oldalon Oláh Emese.
Vadászfegyverrel halálosan meglőttek egy 45 éves nőt szerda este a Máramaros megyei Havasmezőn. A feltételezett elkövető állítása szerint vadállatnak nézte az áldozatot – közölte csütörtökön a megyei rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!