Aradi Szabadság-szobor. A várost egykor benépesítő magyarság napjainkra drasztikusan megfogyatkozott
A megyei prefektusi intézménnyel kapcsolatban rossz tapasztalatai vannak az erdélyi magyarságnak. Az utóbbi időszakban azonban Hargita és Kovászna mellett Szilágy és Arad megyének is RMDSZ-es magyar prefektusa van, akik megpróbálják jóvá tenni a tisztségen esett csorbát. Tóth Csaba, Arad megye kormánymegbízottja a Krónikának elmondta: alkotmányos reform esetén el kell gondolkodni a prefektusi intézmény szükségességéről. Addig is a prefektusnak jó kapcsolatokat kell ápolnia a helyi önkormányzatokkal.
2023. február 11., 19:002023. február 11., 19:00
2023. február 11., 19:102023. február 11., 19:10
Két éve nevezték ki Arad megyei prefektusnak Tóth Csaba jogászt. Az RMDSZ-nek jelenleg Arad, Szilágy, Kovászna és Hargita megyében van helyi kormánymegbízottja, miután tavaly márciusban a Kolozs és a Szatmár megyei prefektusi tisztséget elveszítette.
A korábbi évek tapasztalatai alapján az erdélyi magyarság elnyomó állami gépezetet látott a három székelyföldi megye prefektusi intézményében, hiszen a román tisztségviselők mondvacsinált okok miatt állóháborút folytattak a magyar polgármesteri hivatalokkal és helyi tanácsokkal. A magyar prefektusok kinevezésével ez most megszűnt, de kormányváltás esetén bármikor újrakezdődhet a nézeteltérés.
A Krónikának nyilatkozó Tóth Csaba Arad megyei prefektus szerint
,,A világon többféle modell létezik. Van a romániainál sokkal erősebb jogkörökkel rendelkező prefektus, ugyanakkor vannak országok, ahol ez az intézmény teljességgel hiányzik” – fogalmazott az RMDSZ Arad megyei kormánymegbízottja. Tóth Csaba szerint a prefektusi jogkör romániai szabályozása tágnak tűnik, a valóságban mégis szűk a mozgástere. Az állami intézmény a törvények betartatásáról szól, illetve normakontrollon keresztül tudja megtámadni a tanácsi határozatokat. Vannak megyék és települések, ahol a prefektus hozzáállása miatt elmérgesedik a viszony a helyi önkormányzatokkal, mert nem sikerül megtalálniuk a közös hangot.
Arad megyében öt magyar polgármester működik, a prefektusnak valamennyivel jó a munkakapcsolata. Az RMDSZ-politikus azt mondja, a többségi román önkormányzatokban sincsenek törvényességi aggályai a helyi tanács határozataival szemben.
,,Alapvetően másként tekintek az együttműködésre:
A bírósági eljárás számomra az utolsó lehetőség, amikor más megoldása már nincs” – érvel Tóth Csaba.
Tóth Csaba, Arad megye prefektusa nem konfrontációt, hanem tárgyalást akar a helyi önkormányzatokkal
Fotó: Facebook/Prefectura Arad
A prefektus tapasztalatai szerint minimális, egy-két hibaszázalékkal lehet számolni az önkormányzati határozatokban. A legtöbb polgármesteri hivatalban jó a jegyző, aki vigyáz a helyi határozatok formai és tartalmi követelményeire. A prefektúrák rendszeres képzéseket tartanak a jegyzők számára, ami a helyi önkormányzatok zavartalan működését segíti. Inkább vagyoni kérdésekben csúsznak be hibák, amikor hiányzik a tanácsi határozat elfogadásához szükséges kvórum, vagy formai gondok jelentkeznek. A prefektus szerint a tanácsülések nyilvánossága és az elfogadott határozatok közzététele terén vannak gyakoribb mulasztások, ami első látásra nem tűnik annak, de nélkülözhetetlen a kiküszöbölésük a törvényesség betartásához. Tóth Csaba fontosnak tartja a helyi önkormányzatokkal kiépített intézményes kapcsolatot: párbeszéddel elejét lehet venni az ilyen és az ehhez hasonló gondoknak.
Kérdésünkre, hogy fogadóóráin milyen ügyekben keresik az emberek, Tóth Csaba elmondta, a szociális kérdések a leggyakoribb problémák. A dekoncentrált intézmények segítségével próbál ezekre megoldást találni, de nem mindig sikerül. A másik nagy gond az átöröklött rendezetlen tulajdonviszonyok.
– magyarázza sommásan az Arad megyében is fellelhető nehéz helyzetet a prefektus. Közben nem csökken, hanem nő a földek tulajdonbahelyezésével kapcsolatos probléma. Egy új jogszabály értelmében a 112/1995-ös törvény alapján megvásárolt ingatlanok mellé immár földterület is igényelhető.
Nagylaki határátkelő. A schengeni határellenőrzés a határ két oldalán élők számára jelenti a legnagyobb problémát
Fotó: Román Határrendészet
Beszélgetésünk során terítékre kerül az Arad megyei magyarság drasztikus fogyása is. A tíz évvel korábbi 36 904 főről a megye magyarsága 25 731 személyre zsugorodott, ami 30 százalékos fogyást jelent. Tóth Csaba szerint a nagyméretű fogyás okai a kilencvenes évek kivándorlásában keresendők. A rendszerváltást követő évtizedben ürült ki a fiataloktól a megye és a megyeszékhely.
A prefektus kilencvenes évek derekán érettségizett osztálytársainak kilencven százaléka már nem Aradon él, túlnyomó többségük az országot is elhagyta. A kivándorlás a rendszerváltás utáni fiatal nemzedékeket érintette elsősorban, így ők hiányoznak az Arad megyei magyar közösségből is, gyerekeik pedig a helyi magyar osztályokból.
A schengeni határzárral kapcsolatban Tóth Csaba szerint az elutasító európai uniós döntés elsősorban a határmenti megyéket hozta nehéz helyzetbe. Nagyon sok aradi magyar és román család él a szomszédos Magyarországon – Békés megyei településeken vásároltak olcsó ingatlanokat maguknak –, és onnan ingáznak partiumi munkahelyükre. Ugyanakkor több multinacionális nagyvállalat aradi üzemébe magyarországi munkaerőt toborzott, akik napi rendszerességgel átjárnak busszal vagy személygépkocsin az Arad megyei településekre.
Nem az évente kétszer-háromszor elárasztó vendégmunkás-áradat visel meg, hanem a két ország között naponta ingázók tábora. Az volna az ideális, ha minél hamarabb megszűnne a határátkelés Románia és Magyarország között” – fogalmazott a Krónikának Tóth Csaba Arad megyei prefektus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint 70 százalékos előrehaladás tapasztalható a korszerűsítési és villamosítási munkálatok terén a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő vasútvonal Kolozs megyei szakaszai közül kettőn, a harmadikon azonban jelentős a lemaradás.
Két rablással gyanúsított férfi került rekordidő alatt rendőrkézre, miután szerda hajnalban kiraboltak egy nagyváradi férfit a város egyik nonstop üzlete előtt.
Az Európai Bizottság közbelépését, és többek között a Nagyvárdnak járó európai uniós források befagyasztását kéri több civil szervezet egy, a uniós testületnek címzett levélben, miután a város önkormányzata idén sem engedélyezi a Pride-felvonulást.
Az uniós szabályozás, a közösségi akarat, valamint a többségi hozzáállás fontosságát emelték ki a résztvevők csütörtökön a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről rendezett pódiumbeszélgetésén.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
Egyedülálló, úttörőnek számító kezdeményezés a templomok éjszakája Kolozsváron: hat felekezet 18 istenháza nyitja meg tereit az érdeklődők előtt július 25-én.
A Bihar megyei közrendvédelmi rendőrökből és magyar rendőrökből álló vegyes járőrök a nyári idényben a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió turisztikai térségeiben teljesítenek szolgálatot, hogy a lakosság és a turisták biztonságát szolgálják.
Múzeummá és kulturális központtá alakítják az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) egykori székhelyét.
Idén sem tarthatja meg az LMBTQ-közösséget képviselő ARK Nagyvárad nevű egyesület a Pride-felvonulást Nagyváradon, miután az önkormányzat ezúttal is elutasította a kérést.
A Bisztraterebes-Bihar autópályaszakasz kivitelezője szerint a munkálatok a tervezettnél gyorsabban haladnak, így elképzelhető, hogy a 28,55 kilométeres részt már idén decemberben átadják a forgalomnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!