Áradások követték az égiháborút

Több száz lakóházat öntött el az ár az elmúlt napok során az Erdély tucatnyi településére zúdult hatalmas felhőszakadások nyomán, amelyek következtében hidakat, közutakat is megrongáltak a medrükből kilépett folyók és patakok. A hatóságok jelentése szerint a legnagyobb károk Hunyad megyében keletkeztek, ahol a vasárnap esti, mindössze félórás felhőszakadás során Õraljaboldogfalva községben több mint száz lakóházat öntött el az áradás, mintegy négyszáz aprójószág pedig elpusztult a félméteresre duzzadt vízben. A lakosokat a nagy erőkkel segítik a kivezényelt tűzoltók és csendőrök az épületek alagsorát, pincéket, kutakat elárasztó esővíz kiszivatytyúzásában. Az ugyancsak Hunyad megyei Rea falu határában villám sújtott agyon egy juhászt és tucatnyi bárányt.

Gyulakután a templomot is
elárasztotta a víz
A Maros megyei Gyulakután és Havadtőn mintegy 180 háztáji gazdaságot öntött el az áradás a szintén vasárnap esti zivatar következtében, a Szováta felé vezető országutat pedig teljesen ellepte a víz. Gyulakután a víz a templomba is befolyt; Csalóka Zoltán református lelkipásztor több mint egymilliárd régi lejre becsüli a kárt. A lelkész elmondta, a templom felújítását közel kilencszázmillió régi lejből tavaly fejezték be, és a templomszentelést is megtartották már. Csalóka Zoltán megpróbálta menteni a menthetőt, de olyan váratlanul jött az ár, hogy alig tudott néhány tárgyat kimenekíteni a templomból, ahol nyolcvan-kilencven centiméter magasságban állt a víz. Gál Sándor polgármester az eddigi felmérések szerint kétszázötven háztartásról tud, amelyet súlyosan érintett az áradás, de a földeken is számottevő kár keletkezett.
A falu feletti domboldalról szinte évente nagy tömegű víz zúdul alá a hirtelen nyári záporok idején. Ilyenkor szokott megtelni és kiönteni a Tormás- és a Bikás-patak, amely csendes időben alig csordogál. Annak ellenére, hogy nem első ízben öntött ki a két kis patak, az emberek azt mondják, ilyen nagy mennyiségű víz még nem zúdult rájuk: ez a tavalyi áradáson is túltett, amikor szintén kerítéseket mosott el és zöldségeseket semmisített meg a víz.
A vasárnap este hét után hirtelen érkező eső felkészületlenül érte Gyulakuta lakosságát – mesélik többen is, míg a falu központjában álló vendéglőhöz sietnek, hogy ásványvizet vigyenek haza a családjuk számára. A derékig érő víz nemcsak az udvarokat, veteményeseket öntötte el, hanem a lakóházakba is behatolt – szerencsére emberéletben nem tett kárt, a kisállatokat, szárnyasokat ritkította meg csupán. Ugyanakkor megrongálódott az ivóvízhálózat, és az villanyvezetékek is, így a falu több órán át áram nélkül maradt.

Pusztító erejűvé váltak
az ártatlan csermelyek
A Kolozs és Fehér megyét összekötő országút közlekedését két órán keresztül megbénította az ítéletidő, miután a Borrév és Aranyosbánya közötti szakaszon a négyzetméterenkénti száz litert is meghaladta a lehullott csapadékmennyiség. A két megye útügyi hatóságai a rendőrséggel és négy magánvállalkozás embereivel együtt dolgoztak azon, hogy a 15 kilométeres útszakaszról eltakarítsák a hordalékot, a szikladarabokat és a kidöntött telefonpóznákat – a munkával csak a tegnapra virradó éjszakán sikerült végezni, így most már mindkét sávon járható az út. Aranyosbánya térségében viszont vasárnap több tucat autó akadt el az úton, a városkában pedig 50 gazdaság került víz alá. Az ár elöntött két ivóvíztelepet is, így Aranyosbánya víz nélkül maradt, a heves széllökések pedig a vezetékestelefon-hálózatban okoztak károkat.
Vasárnap késő délután több felső-háromszéki település lakói is saját bőrükön tapasztalhatták meg a természet pusztító erejét: fél óra leforgása alatt, a heves esőzést követően a csermelyként számon tartott erdei patakok pusztító erejű árrá alakultak át, mindent letarolva, ami az útjukba került. Kurtapatakon több porta került víz alá, a pincék színültig teltek, a kutak vize egy-egy helyen ihatatlanná vált. Az áradat méteres aszfaltdarabokat, nehéz háztartási gépeket sodort magával több száz méteren keresztül. Bélafalva portáit a hegyről lezúduló víz lepte el, még hétfő délután is a pincékbe gyűlt víz kiszivattyúzásával foglalkoztak. Esztelneken a helybeliek szerint az 1970-es évek óta nem volt példa arra, hogy a község pataka ennyire megáradt volna. Hargita megyében ötven településen szünetelt az áramszolgáltatás, a Brassó és Csíkszereda közötti vasúti szakaszon pedig tízórás fennakadás keletkezett, miután a pálya meggyengült a vízátfolyás során. Máramaros megyében, az Iza folyó völgyében ugyancsak tetemes anyagi károk keletkeztek az áradások során elöntött lakóházakban, ketten megsérültek, és egy személyt eltűntnek nyilvánítottak a hétvégi heves esőzések nyomán.

Gyakoriak lesznek a felhőszakadások
Nagyon gyakoriak lesznek a hétvégihez hasonló meteorológiai jelenségek ezen a nyáron – állítják az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei. Véleményük szerint, bár a nyári időszak meteorológiai szempontból a szokásos paraméterek között marad, Románia egyes vidékein számítani lehet rendkívül rövid idő alatt bekövetkező, különösen nagy mennyiségű csapadékhullásokra. A meteorológusok szerint elsősorban a Partiumban, Máramarosban és Moldva északi részén lesz tapasztalható a hirtelen felhőszakadás, a tavalyihoz hasonló, országos szintű áradáshullámra viszont nem kell számítani. A károk megelőzésére a lakosság tájékoztatását és a kis, hegyi patakok medrének megtisztítását egyaránt fontosnak tartják. A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint az elkövetkező napokban további bőséges csapadékhullásra kell számítani, és emiatt várhatóan számos erdélyi, valamint moldvai megyében kiöntenek medrükből a folyók. Krónika