
2013. március 12., 07:392013. március 12., 07:39
Egy, hónapokkal ezelőtt érvénybe lépett rendelet értelmében az állami talajjavító vállalat kizárólag azokról a területekről szivattyúzza el a vizet, melyek tulajdonosai szerződést kötöttek erre a munkálatra, miszerint vállalják a beavatkozások költségeinek térítését. Eugen Avram prefektus rendelete nyomán az említett területen három nagyteljesítményű pumpát helyeztek üzembe Nyírestanyán, Túrterebesen és Kökényesden, mivel úgy ítélték meg, hogy a belvíz itt már a települések, illetve a közutak biztonságát veszélyezteti.
Halmi község polgármestere, Incze Lajos lapunk megkeresésére elmondta: reméli, nem esik több eső, a víz pedig hamarosan visszahúzódik, ellenkező esetben jelentős terméskieséssel kell a helyi gazdáknak számolniuk. Kifejtette, nem tartja működőképesnek az árvízvédelem terén életbe léptetett új rendszert, egyrészt azért, mert túlságosan bonyolult minden föltulajdonossal szerződni, ráadásul a költségek is magasak, így nem biztos, hogy mindenki hajlandó vállalni ezt a kötelezettséget. Hozzátette: a talajjavító vállalatnak egyébként sincs elég alkalmazottja és felszerelése ahhoz, hogy elhárítsa a veszélyt komolyabb árvizek esetén. „Az a véleményem, hogy ha már létezik egy erre a célra létrehozott vállalat, azt az államnak finanszíroznia kellene – magyarázta a polgármester. – Az a gond, hogy az árvíz és a belvíz csak olyankor téma, amikor baj van, egyébként pedig nem kezelik kellő komolysággal ezt a problémát.”
Hasonló gondokról számolnak be a Bihar megyeiek is. A Körösök medencéjének egyes folyóvizein narancssárga árvízjelzés van érvényben, van, ahol szántóföldeket öntött el ideiglenesen a víz – tájékoztatta lapunkat Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgatója. „Szombatról vasárnapra virradóra nagy mennyiségű, 30 és 70 liter közötti csapadék hullott, emiatt a Fekete- és a Fehér-Körösbe ömlő három patak mentén sárgáról narancssárgára változtattuk a riasztást. Az árhullám hétfő reggelre elérte a Fekete-Köröst” – mondta el a szakember. Tenke környékén jelenleg is másodfokú árvízvédelmi riasztás van érvényben, ami egyelőre nem jelent komoly veszélyt, mostanáig a szükségtározót sem kellett beüzemelni. A Körösök Vízügyi Igazgatósága folyamatosan egyeztet a magyarországi, jelesül a gyulai és a debreceni árvízvédelmi hatóságokkal, a Körösvidéki vízfolyások ugyanis a határon is átfolynak. A Berettyó új, széplaki tározóját a most lehullott csapadékkal teljesen megtöltötték, így azon a folyón sincs árvízveszély. A Körösök Vízügyi Igazgatósága éjjel-nappali ügyeletet tart. Pásztor Sándor szerint a mostani helyzet annyiban szerencsés, hogy a nagy mennyiségű csapadék aránylag kevés hóra hullott, így az olvadást beleszámítva sem tudott komoly gondokat okozni. A Crişana Katasztrófavédelmi Felügyelőség tegnap arról tájékoztatott, hogy az elmúlt 24 órában Bihar megyében 430 hektár szántót és 15 háztartást érintett az áradás Dobrest és Papmező községben. Házakban nem esett kár, de két megyei és három községi úton fennakadásokat okozott a víz. A katasztrófavédelem munkatársainak hétfőn hajnalban Váradon, Belényesben és Tenkén kellett segíteniük a víz kiszivattyúzásában udvarokról, pincékből, illetve egy pékség épületéből is.
| Egy-két hét múlva kerül sor a hóolvadásra Csík- és Gyergyószéken, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén viszont már elolvadt, több helyen a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat is elkezdték a gazdák. Aránylag szépek a vetések Udvarhelyszéken, nem szenvedtek fagykárokat – tájékoztatott Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Valójában nem is a fagykár jelentette a legnagyobb veszélyt a vetésekre idén, hanem a vastag hóréteg miatt előforduló hópenész, de végül nem alakult ki ez a gombás megbetegedés – mondta el az igazgató. Csík- és Gyergyószéken a fagyok miatt lassabban olvad a hó, Udvarhelyszéken viszont a déli fekvésű területeken, illetve ott, ahol a talaj állapota ezt lehetővé teszi, már nekiláttak a gazdák a tavaszi munkálatoknak és az elmaradt szántások elvégzésének. Éppen emiatt nem lenne jó, ha nagy mennyiségű csapadék esne, noha továbbra is vízhiány van a talajban – fejtette ki Török Jenő. Az ideális az lenne, ha fokozatosan nőne a nedvesség a talajban, így az a mezőgazdasági munkálatokat sem akadályozná. A hóolvadás valamelyest pótolta a múlt év rendkívül száraz kilenc hónapja során kialakult vízhiányt, de a talaj mélyebb rétegeinek nedvességtartalma továbbra sem megfelelő, sőt Udvarhelyszéken már több gazda is panaszkodott, hogy a szél a föld felső rétegét is kiszárította – mondta el a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. A múlt év végi, 110 literes négyzetméterenkénti csapadékhiány mostanra a felére csökkent. Az igazgató azt is közölte, az ideálishoz képest négyzetméterenként mintegy 50 liternyi víz hiányzik még a talajból. |
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.