
Fotó: Országos földfizikai intézet
A Richter-skálán 4,9-es erősségű földrengést mértek Arad megyében hétfőn este, a földmozgást az aradi és lippai tömbházlakók érezték meg a leginkább. Később utórengés is történt.
2023. május 22., 21:192023. május 22., 21:19
2023. május 23., 00:092023. május 23., 00:09
Az országos földfizikai intézet tájékoztatása szerint a földmozgás 20:46:43 órakor következett be 15 kilométeres mélységben. Epicentruma 24 kilométerre volt Aradtól, 45 kilométerre Temesvártól, 77 kilométerre Békéscsabától és 89 kilométerre Resicabányától. Az intézmény eredetileg arról számolt be, hogy a földmozgás erőssége 4,6-os volt, utólag azonban módosították az értéket.
Később a földfizikai intézet arról számolt be, hogy 22:55:26 órakor 4,3-as erősségű utórengés történt ugyancsak Arad megyében. Anyagi károkról egyelőre nem érkeztek hírek. Az országos katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) közölte, hogy a rengés nyomán nem érkezett segélykérés az 112-es sürgősségi hívószámra. A hatóság közölte, hogy operatív csoportjának munkatársai kiszállnak terepezni a földrengés által érintett megyékben, „felderíteni” az esetleges károkat.
Aradon és Lippán a tömbházak lakói az utcára menekültek. Az aradi Aurel Vlaicu negyed egyik lakója, Sinka Gábor arról számolt be az Agerpres hírügynökségnek, hogy a hatodik emeleti lakásában nagyon erősen érezte a földrengést, remegtek az ablakok, kinyílt az ajtó, és „minden ingott körülötte”. „Első reakcióm az volt, hogy meneküljek, de aztán eszembe jutott, hogy nem tanácsos a lépcsőházban lenni földrengéskor. Akkor mentem le, amikor véget ért, mindenki kint volt az utcán” – mondta a férfi.
„Rezgett a ház, a bútor, a talpunk alatt éreztük, ahogy mozog a padló” – fogalmazott. A földrengés epicentruma közelebb volt Lippához, mint a megyeszékhelyhez. Florin Pera polgármester azt mondta, egyes szemtanúk szerint megingott az ortodox templom tornya. „Szerencsére eddig nem jelentettek károkat Lippán” – tette hozzá az elöljáró.
A hétfő esti földrengés helyszínéhez legközelebb eső, 5,7-es erősségű földmozgás február 14-én történt az olténiai Gorj megyében, 6,3 kilométeres mélységben.

Jelentősen megnőtt a romániai lakosság érdeklődése a lakásbiztosítások iránt az elmúlt időszak földrengései nyomán – derül ki az Országos Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetségének (UNSAR) friss elemzéséből.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!