Appendix a tarisznyában

Az RMDSZ marosvásárhelyi kampányrendezvényét Kelemen Atilla Maros megyei területi elnök köszöntõ beszédében az elkövetkezõ magyar gyõzelem megbeszélésének nevezte, és Adyt parafrazálva fejezte ki meggyõzõdését: lesz magyar Brüsszelben.

Névsorolvasás

A Johannes Brahms 5. Magyar Táncának akkordjaira felvonuló RMDSZ-es EP-képviselõjelöltek biztosította háttér elõtt Markó Béla szövetségi elnök a világ legszebb versének nevezte azt a névsorolvasást, amely a marosvásárhelyi sportcsarnokban megjelent erdélyi települések képviseletét kívánta nyomatékosítani. „Választás elõtt állunk – jelentette ki beszédében Markó. – Választani fogunk az egység és a széthúzás, a magyar és román iskolák, a magyar és román feliratok, a megmaradás és fogyás között.” Az erdélyi sokszínûség több példájának megemlítése után az RMDSZ elnöke megfogalmazta a költõi kérdést: mi lenne, ha mindenki külön keresné a jövõt? Telitalálatnak bizonyult Markó következõ névsorolvasásos fordulata is. „Ha Brüsszelben megkérdezik, hol vannak a dél-tiroliak vagy a korzikaiak, akkor elhangzik, hogy jelen. De mi lesz, amikor azt kérdik, hol vannak az erdélyi magyarok?” A kérdésre már zúgott is a közönség egyhangú válasza: jelen! Kiderült az is, mit rejt a képviselõjelöltek vállára akasztott tarisznya: az erdélyi települések névsora, Bolyai János Appendixe, valamint az RMDSZ brüsszeli programja jelentette a hamuba sült pogácsát. A jól megkomponált kép fináléjában egy Erdély-tábla emelkedett a magasba, ebbe kapaszkodva készülnek Brüsszelbe az RMDSZ-képviselõk.

Nobel-békedíj Erdélynek?

A felszólaló képviselõjelöltek közül Frunda György kijelentette, hogy az RMDSZ Brüsszelbe készülõ csapata készen áll, majd a kampánykörút eddigi tanulságait összegezte. „Aggodalmat tapasztalhattunk, az emberek a romániai magyarság egységét féltik” – mondta, és Sütõ András és Wass Albert üzenetével igyekezte nyomatékosítani a magyarság egységének szükségességét. Az RMDSZ-es lista elsõ helyezettje azzal zárta beszédét, hogy november 25-én is elegendõ lenne az a 640 ezer szavazat, amennyit a szövetség a 2004-es önkormányzati választásokon kapott. „A csatlakozással a többségi státushoz szokott románok is megtapasztalhatják, milyen a kisebbségi sors – uniós viszonylatban” – fogalmazott a lista második helyezettje, Sógor Csaba. Szerinte a romániai magyarok Nobel-békedíjat érdemelnének azért a következetességért, hogy a trianoni békeszerzõdés után kizárólag békés, parlamentáris eszközökkel igyekeztek kivívni és fenntartani jogaikat. Sógor az RMDSZ-szimbólumok színeinek elemzésével zárta beszédét. „A piros a harc, a fehér a béke, a zöld a remény, a fekete pedig a gyász, a széthúzás színe. És most itt van az Unió kékje: a remény színe” – zárta nagy tetszést kiváltó beszédét a szenátor.

Egyöntetû felállás

Markó Béla tizenkét pontos kiáltvány hitelesítéséhez is kérte a jelenlévõk hitelesítõ jóváhagyását. Az „Isten minket úgy segéljen!” fogadalommal végzõdõ kiáltvány felolvasása után arra buzdította a lelátón ülõket, hogy felállásukkal jelezzék egyetértésüket. Úgy tûnt, senki sem maradt ülve.

A több mint három órán át tartó fórumon az Európai Néppárt támogatásáról biztosította az RMDSZ-t Antonio López-Istúriz White, az EPP fõtitkára is. Két néptáncprodukció közé ékelt rövid felszólalásában a jólét és a magas életszínvonal garanciájának nevezte az õt meghívó szervezetet. Jelezte: az EPP számít Brüsszelben a szövetség képviselõire, és nagy fontosságúnak tartja, hogy az RMDSZ-nek legyen EP-képviselete.

Cs. S.

Kinyilvánító kiáltvány

1. A Romániában élõ másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezõként kell elismerni.

2. Minden kisebbségi közösségnek biztosítani kell a kulturális autonómiát.

3. Át kell szervezni a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiókat, és közigazgatási önállóságot kell adni ezeknek.

4. Románián belül biztosítani kell az önrendelkezést minden nemzeti közösségnek, beleértve a magyar többségû régiók területi autonómiáját.

5. Helyi vagy regionális szinten hivatalos nyelvként kell elismerni a kisebbségek anyanyelvét.

6. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell az anyanyelvû oktatást. Viszsza kell állítani az önálló magyar egyetemet.

7. Lehetõvé kell tenni a csángók anyanyelvû oktatását és templomaikban az anyanyelvû misét.

8. Meg kell szüntetni Erdély hátrányos helyzetét, és ennek érdekében együtt akarunk munkálkodni az erdélyi románokkal, a többségi románság minden demokratikus érzelmû képviselõjével.

9. Együttmûködést ajánlunk minden romániai kisebbségnek céljaink közös képviseletére.

10. Küldötteink Brüsszelben a romániai reformokért, a kisebbségi jogokért, a megfelelõ európai autonómiamodellek itthoni alkalmazásáért, a magyar nemzet határok nélküli együttlétéért fognak küzdeni.

11. Felemeljük szavunkat a Szlovákiában, Szerbiában vagy más országokban tapasztalt magyarellenes és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben.

12. Jövõnkért folytatott küzdelmünkben minden magyarra szükségünk van. Felelõsek vagyunk egymásért, és visszautasítunk minden megosztó kísérletet, mert amit célul tûztünk ki, csakis egységben valósíthatjuk meg.