
Fotó: Biró István
Eddig nem bizonyultak túl hatékonynak az erdélyi és partiumi önkormányzatok által bevezetett, a városképet rontó régi épületek homlokzatának felújítását célzó programok.
2015. április 23., 19:282015. április 23., 19:28
Mint kiderült, a tulajdonosok nem minden esetben reagálnak pozitívan a kezdeményezésekre. Kolozsváron az önkormányzat hiába vállalta, hogy kifizeti a felújítási költségek 20 százalékát, és összeállítja a munkálatokhoz szükséges dokumentációt, Iulia Perşă városházi szóvívő szerint mindez nem sokat változtatott a helyzeten.
Lapunknak elmondta, az önkormányzat egy évvel ezelőtt felszólítást küldött az elhanyagolt állapotban lévő ingatlanok tulajdonosainak, hogy végezzék el a szükséges karbantartási munkálatokat, azóta csupán hárman láttak neki a tatarozásnak. A kincses városi önkormányzat nyilvántartása szerint egyébként összesen 376 ingatlan homlokzata szorul felújításra, ezek közül 18 teljesen lerobbant, a járókelők testi épségét is veszélyezteti.
Emil Boc egy évvel ezelőtt még azt mondta, amenynyiben az ingatlantulajdonosok nem mutatnak be egy átfogó felmérést az épületük állapotáról a hivatalos felszólítás kézbesítésétől számított hatvan napon belül, 5000-től 8000 lejig terjedő pénzbírságot kaphatnak.
Iulia Perşă csütörtökön azt mondta a Krónikának, már nem sok értelmét látják a bírságolásoknak, ugyanis a legtöbb tulajdonos jelezte: szeretnének nekilátni a munkálatoknak. Mint kifejtette, a gondot az okozza, hogy egy-egy épületnek több tulajdonosa van, és ezek közül sokan külföldön tartózkodnak, és nem érdekli őket, hogy mi a helyzet a kolozsvári tulajdonukkal.
„Hiába egyezik bele 71 tulajdonos abba, hogy felújítsák az épület homlokzatát, ha a hetvenkettedik nem bólint rá. A törvény ugyanis teljes tulajdonosi konszenzust ír elő a javítások elkezdése kapcsán, és azt sem engedi meg az önkormányzatnak, hogy olyan épületeket újítson fel saját költségén, amelyek nincsenek a tulajdonában. Gyakorlatilag jogi patthelyzet van, amivel nagyon nehéz mit kezdeni” – mutatott rá Iulia Perşă.
Ösztönző szankciók
Lévén hogy Ilie Bolojan polgármester pénzbüntetések bevezetésére tett javaslata nem járt sikerrel a nagyváradi tanácsban, a városi önkormányzat továbbra is csak írásbeli felszólítások útján próbálja meg rávenni a hanyag lakástulajdonosokat ingatlanjaik homlokzatának felújítására.
A polgármesteri hivatal sajtóosztálya lapunkhoz eljuttatott közleményében rámutatott, bár megpróbálják büntetések és egyéb szankciók kilátásba helyezésével ösztönözni az omladozó házfalak rendbetételét, de a korábban tervezett határozat hiányában nem tudnak kellően erélyesen fellépni.
Ami a belvárosi épületek illeti, ott már tavaly több épületet lajstromba vettek, hogy azokat 2016-ig önkormányzati támogatással felújítsák. Köztük több, műemlékvédelem alatt álló ingatlan is található, amelyek közül többnek a renoválása már elkezdődött, miközben például a Szent László téri Fekete Sas palota belső passzázsának homlokzatfelújítását idén tervezik.
Ezzel párhuzamosan szeretnék a sétálóutcává átsorolandó Zöldfa (ma Vasile Alecsandri) utca épületeinek felújítására is rávenni a tulajdonosokat, akiknek a befektetéséért cserébe különféle kedvezményeket készülnek felajánlani.
Nem túl csábító ajánlatok
Czimbalmos Kozma Csaba sepsiszentgyörgyi városmenedzser érdeklődésünkre elmondta, a háromszéki önkormányzat hétéves ingatlanadó-mentességet szavatol azoknak a tulajdonosoknak, akik felújítják a házaikat.
„Úgy tűnik, a kezdeményezésünk nem bizonyult hatékonynak, az adómentességgel megspórolt összeg ugyanis elenyésző a felújítás költségeihez képest, sokan pedig a munkálatok elkezdéséhez szükséges dokumentáció összeállítását sem vállalják” – mutatott rá a városmenedzser. Czimbalmos Kozma Csaba elmondta továbbá, a legnagyobb gondok a régi műemlék épületekkel vannak, ezek restaurálása a legköltségesebb.
„Ezek többségét államosították, teljesen elhanyagolták, majd visszaszolgáltatták az eredeti tulajdonosnak” – mondta a városmenedzser, aki szerint Sepsiszentgyörgyön sem osztogatják a bírságokat a késlekedő munkálatok miatt. Pozitív példaként említette, hogy a város legrégebbi házát, a Serestéj-kúriát egy építész vásárolta meg, és önerőből mentette meg az enyészettől. Elmondta továbbá, az önkormányzat is próbálja menteni a várostörténeti, építészeti szempontból fontos ingatlanokat, ezeket megpróbálják felvásárolni és felújítani.
A városháza sem túl buzgó
Szatmárnémeti sem áll túl jól az épületek homlokzatainak felújítása terén. Amint Nits Jánostól, a városháza urbanisztikai bizottságának elnökétől megtudtuk, a városi költségvetésből idén is különítettek el pénzt egy átfogó tanulmány elkészítésére a homlokzatok felújításáról, azonban konkrét lépést nem tett a polgármesteri hivatal e téren.
Rámutatott: a legutóbbi tanácsülésen a képviselők többsége által visszautasított hosszú távú városfejlesztési stratégiában is mindöszsze egyetlen mondat szerepel a homlokzatok felújításáról, „azaz érdemben nem foglalkozik a kérdéssel”.
Hozzátette: problémának tartja, hogy EU-s forrást csakis köztulajdonban lévő ingatlanjuk felújítására lehet lehívni, holott Szatmárnémetiben a legtöbb régi épület magánkézben van. Arra is rámutatott, hogy a kormány nem nyújt kellő mértékű anyagi támogatást a helyi önkormányzatoknak a probléma kezelésére.
Járdára hull a vakolat
A székelyudvarhelyi önkormányzat már többször is felszólította a városközponti ingatlanok tulajdonosait, hogy újítsák fel az elhanyagolt épületek homlokzatait, bírságot egyelőre nem helyeztek kilátásba – tudtuk meg Bálint Attilától, a városháza sajtóreferensétől.
Munka egyébként bőven akadna a városban: a Kossuth Lajos utcában lévő, jelenleg a Romarta üzlet által használt kétszintes épületről már hull a vakolat, a Szentimre utcában lévő, a Mokka kávéház által bérelt épület tetőgerendájáról pedig faszilánkok és faldarabok potyognak a járdára. Pethő Attila, a kávéház vezetője munkatársunknak elmondta, a problémákat már jelezték az ingatlan tulajdonosának és az önkormányzatnak is.
Csíkszeredában a városképet rontó épületek tulajdonosaira bírságot róna ki a városháza, ezt megelőzően azonban felújítja a város tulajdonában lévő, elhanyagolt épületeit. „Példát szeretnénk mutatni, mielőtt megbüntetnénk másokat” – fogalmazott érdeklődésünkre Szőke Domokos, Csíkszereda alpolgármestere.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
szóljon hozzá!