2008. december 18., 09:292008. december 18., 09:29
A világ leghidegebbnek tartott hegye 1200 kilométerre található a Déli-sarktól, ahol az átlaghőmérséklet – 30 Celsius-fok. „Ez lesz az első hivatalosan dokumentált romániai expedíció a déli sarkvidékre, és ha sikerül megmászni a csúcsot, a romániai rekord is megdől” – mondta a sportoló.
A legdélebbi kontinens felületének 98 százalékát jég borítja, a nagyon alacsony hőmérséklet és a kevés csapadék miatt fagysivatagnak is nevezik. Az Európánál 1,3-szor nagyobb kontinens a tudományos kutatóállomásokat leszámítva lakatlan. Most és az expedíció idején is antartktiszi nyár van, ami állandó napsütést jelent. „A nap bármelyik órájában indulhatunk, és haladni is tudunk, nem kell megvárni, hogy pirkadjon, nem kell tartani a napnyugtától sem” – részletezte Tulit.
A két alpinista a chilei Punta Arenasból repül majd az antarktiszi Patriot Hillsbe. A beszállító cég már leszögezte, az egy hónaposra tervezett sarkvidéki túra akár két hétig is eltarthat, mert a repülők az időjárás függvényében járnak. A bázisról szánokkal indulnak a csúcs felé. Ezen a magántulajdonban levő bázison a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak érvényben, innen minden szemetet, ételmaradékot, ürüléket el kell szállítani Dél-Amerikába.
Tulit Zsombor elmondta: a felkészülés során heti négy alkalommal szaladt, kerékpározott, túrázott, és bevonult egy hűtőházban. Itt próbálta ki, hogy a technika, amit magával visz és a saját szervezete hogyan reagál a szélsőségesen alacsony hőmérsékletre.
Az expedíció költsége fejenként 25 ezer euró, ezt a támogatóktól, szponzoroktól gyűjtötték össze. Tulit szeptemberben kénytelen volt elhalasztani a tervezett Himalája-expedíciót. Amint arról beszámoltunk, a kínai hatóságok a hegymászás jóváhagyását kétszer is visszautasították.
Az expedíciósorozatot szervező Alpin Sport Egyesület tagjai a hét kontinens legmagasabb csúcsai közül négyet már megmásztak: már feljutottak Európa, Afrika, Észak-Amerika és Dél-Amerika legmagasabb pontjára. A végső cél a hegymászók által „big seven”-nek nevezett, a világ hét legmagasabb csúcsának meghódítása. Tulit Zsombor közölte: azt próbálják bebizonyítani, hogy egészséges hétköznapi ember is képes a magashegyi mászásra, nemcsak neves sportolók. A két alpinista antarktiszi kalandjairól a Krónika-portálon napi beszámolókat olvashatnak.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.